A BP Műhely szerint a fővárosnak nincs annyi pénze, hogy rekultiválja, azaz befektetésre alkalmassá tegye a területet.
Nemzetközi építészeti tervpályázatot írnak ki Rákosrendező fejlesztésére – jelentette be Karácsony Gergely pénteken Facebook-oldalán.
A főpolgármester állítja: céljuk, hogy
Rákosrendező egykori vasúti területét megújítva, zöld parkvárossá alakítva integráljuk Budapest vérkeringésébe”.
Karácsony azt is közölte, hogy hétfőn már a szakbizottság tárgyalja Vitézy Dáviddal közös előterjesztésüket.
A hírt Vitézy Dávid, a Podmaniczky Mozgalom frakcióvezetője is megosztotta a Facebookon. Szerinte az egyik legfontosabb mérföldkőhöz érkezett a projekt.
„A pályázat első, nyílt szakasza november 18-ig tart, amelyre bármely tervezőiroda jelentkezhet. Ezt követően a referenciák értékelése alapján a második körben a legjobb 12 pályázó kap meghívást, hogy a Főváros által készített tervezési program alapján dolgozza ki konkrét tervét. A végső győztest pedig a 19 fős, részben külföldi szaktekintélyekből álló bírálóbizottság választja ki” – közölte a frakcióvezető.
A hírre reagált a budapesti szakpolitikákkal és várospolitikával foglalkozó BP Műhely is.
Szerintük
a barnamezős fejlesztés drága, hosszú és kockázatos folyamat.
„A barnamezős területeken lévő szennyeződés rekultiválása nagyon sokba kerül. Rákosrendező esetében ezt az összeget még csak becsülni sem tudjuk, hiszen a teljes területet képező hét ingatlan közül csupán kettőről volt a szerződéskötéskor környezeti hatásvizsgálat” – fogalmaztak.
Hozzátették: amikor Budapest – elővásárlási jogával élve – megszerezte ezt az ingatlant, ezt a kockázatot is megvásárolta.
Mint írták,
„a jelenleg legalább 50 milliárdos mínuszban lévő, a saját buszait a nyílt utcán grillező főváros nincs abban az anyagi helyzetben”, hogy rekultiválja, azaz befektetésre alkalmassá tegye a területet. Ezért a fővárosnak módosítania kell majd a szerződést, mert abban jelenleg Budapest a befektető.
Csakhogy a befektetőnek „feltételei lesznek, mert ha nem közfunkció épül – lásd pl. a Millenárist, mint sikeres közfunkciós barnamezős beruházást –, akkor megjelenik a magánérdek: a profit.”
A BP Műhely rámutat, ahhoz pedig, hogy a tényleges beruházó profitot tudjon realizálni, a költségek és a bevétel között a relációs jel a bevétel felé kell, hogy mutasson. Veszteséget ugyanis magánbefektető nem vásárol.
A közösségi funkciók – például a közparkok – nem termelnek bevételt, tehát komoly és nehéz tárgyalások elé néz a főváros, amikor megpróbál olyan egyensúlyt teremteni az általa elképzelt beruházás, és egy a profitját kereső befektető igényei között, amelyet ígér”
– vélekednek.
A BP Műhely leszögezte, a nemzetközi tervpályázat elsietett lépés.
Legalább a terület teljes feltárásáig, a rekultiválandó szennyeződés elhelyezkedésének és mértékének megállapításáig el kellett volna jutni, hogy lehessen látni hol, mit érdemes megépíteni
(például olyan helyen, ahol akár többméteres mélységig kell komplett talajcserét végrehajtani, érdemes házat tervezni mélygarázzsal, mert így a kitermelt talaj a beruházásban megtérülő költségként kerül elszámolásra)” – írták.
Nyitókép: MTI/Balogh Zoltán
***
Orbán Viktor a csődközeli helyzet egyik legfőbb okát már június elején abban jelölte meg, hogy Budapesten nincs vezetés. A miniszterelnök akkor hozzáfűzte, a kormány segít, ha kell.
A főpolgármester egy podcastműsorban árulta el, nem ért egyet saját pártja döntésével és mindenképp megpróbálja lebeszélni Barabás Richárdékat arról, hogy elinduljanak a jövő évi választásokon.
A Lomnici Válaszol legújabb részében az alkotmányjogász beszél a hazánk elleni ukrán támadásokról, a balliberális látványpolitizálásról és a németeket sújtó gazdasági apátiáról is.
A cél a gyorshajtás radikális csökkentése.
Az elmúlt másfél évtizedben elért fehérítési törekvések gyakorlatilag rögtön lenullázódnának a Tisza kiszivárgott tervével. A magasabb szja csak minimálisan hozna nagyobb bevételt, ilyen mértékű sarcnál durván beindulna a feketézés.
Készítettünk egy kalkulátort a Tisza-féle adóemelésre, próbálja ki ön is!
