Debrecenen a világ szeme: itt menthetik meg a német autóipart

A Debrecen mellett magasodó, ezer méter hosszú csarnokkolosszus, a két év alatt a semmiből felhúzott BMW-gyár képével indítja terjedelmes cikkét a német Spiegel, amelyet a Világazdaság szemlézett.

A német lap írásában azt vázoja, hogy az autóóriás és a német autóipar számára mennyire fontos lesz az üzemben zajló gyártás. Oliver Zipse, a vállalat vezérigazgatója úgy fogalmaz: „A helyzet komoly – minden tekintetben. Az iparunkban szelekció jön. A gyenge kiesik.” 

A német autógyártók kétségbeesését jól szemléltetik az adatok. 2024-ben 6,4 millió elektromos autó kelt el a kínai piacon – a Mercedes nagyreményű EQE modelljéből viszont alig néhány száz darab fogyott,  de máshol sem jobb a helyzet. A Volkswagen 35 ezer munkahely megszüntetését tervezi, a Porsche 91 százalékos profitcsökkenést jelentett, a BMW-nél is visszaesett a forgalom és a nyereség. A német gazdaság harmadik éve stagnál.

Az év első felében az elektromos autók globális piaca 36 százalékkal nőtt, ennek kétharmadát Kínában adták el, de a német gyártók egyharmaddal kevesebb autót értékesítettek ott, mint az előző évben. 
Példaként a Xiaomi SU7-t hozzák, amely kísértetiesen hasonlít a Porsche Taycanra, árának azonban csak a negyede. A BYD középkategóriás SUV-ja pedig 42 900 eurótól indul, míg az új BMW iX3 70 ezer euró körül lesz elérhető. Norvégiában a kínai márkák piaci részesedése már 20 százalék. „Ha a Xiaomi ugyanezt féláron adja, az gond” – mondja Stefan Bratzel autóipari szakértő.

A BMW a megtermelt zöldáramot várhatóan elsősorban saját célra állítja majd elő. A BMW Manufacturing Hungary Kft. – bizonyos feltételekkel – kiserőmű létesítésére és a villamosenergia-termelésére vonatkozó összevont engedélyt kapott a Magyar Energetikai és Közmű-szabályozási Hivataltól – olvasható a VG cikkében.

Nyitókép: Papp László (Fidesz-KDNP) polgármester a TalentFactory program bemutatóján a BMW Group képzési központjában (Fotó: MTI/Czeglédi Zsolt)