Pokol Béla egy megelőző jogi mechanizmus bevezetését szorgalmazta az Alaptörvénybe, amely akkor léphetne működésbe, ha alkotmánysértő módon próbálnák megváltoztatni az alaptörvényt.
A Magyar Nemzetben megjelent véleménycikkében Pokol Béla volt alkotmánybíró az alkotmányos válságok kezelésére szolgáló új mechanizmust, az Alkotmányvédelmi Tanács létrehozását javasolta. A Kontroll.hu azonban ezt az elképzelést „alkotmányos puccsként” értelmezte, és arról írt, a testület bebetonozná a Fidesz hatalmát és felfüggeszthetné a parlamentet. A Faktumprojekt az elemzésében megvizsgálta, miről írt ténylegesen Pokol Béla, és hogyan alakította át mondanivalóját a Kontroll.hu.
„Megelőző lépés az alkotmánypuccs ellen” című szövegében Pokol Béla egy megelőző jogi mechanizmus bevezetését szorgalmazta az Alaptörvénybe,
amely akkor léphetne működésbe, ha egy választás utáni parlamenti többség olyan módosításokat kívánna végrehajtani, amelyhez az Alaptörvény szerint minősített többség kellene, de azt csak egyszerű többséggel akarná elérni.
A mechanizmus részeként felállna egy Alkotmányvédelmi Tanács közjogi méltóságokból (államfő, Alkotmánybíróság és Kúria elnöke, legfőbb ügyész, Állami Számvevőszék elnöke). A testület akkor kaphatna döntési jogkört, ha alkotmánysértő módon próbálnák megváltoztatni az alaptörvényt.
Pokol szerint „az Alkotmányvédelmi Tanács kizárólag ebben az esetben kapna jogosítványokat, s nem folyamatosan működő új állami intézmény lenne” – idézi az elemzés Pokol Bélát és hozzáteszi, a jogtudós semmilyen konkrét törvényjavaslatot nem nyújtott be,
csupán egy politikai-alkotmányos helyzetre adott lehetséges válaszról értekezett a véleményrovatban, egyértelműen hipotetikus módon.
A Kontroll.hu „Ez egy alkotmányos puccs – jogászok szerint Pokol Béla ötlete bebetonozhatná a fideszes alaptörvényt” címmel közölt erről cikket, a szöveg címében és tartalmában is azt sugallja, mintha Pokol Béla egy törvényjavaslattal állt volna elő, holott az általa írt publicisztika nem tartalmazott sem kodifikált szöveget, sem hatályosításra szánt jogi indítványt.
A Kontroll szerint „Pokol Béla volt alkotmánybíró egy olyan jogi eszköz bevezetését javasolja, amely lehetővé tenné, hogy felfüggesszék az Országgyűlést vagy a kormányt – ha egyszerű többséggel akarnának hozzányúlni az Alaptörvényhez.” A portál egyes értelmezései messze túlmennek az eredeti cikk tartalmán. Azt állítják például, hogy a testület „akár saját hatáskörben alakíthatna új kormányt”, noha a jogtudós nem ír ilyesmiről.
A cikk a javaslatot úgy mutatja be, mintha az célja az lenne, hogy „bebetonozza a jelenlegi hatalmi szerkezetet”,
miközben Pokol a demokratikus rend elleni esetleges „puccsszerű” fellépések megelőzéséről beszélt arra az esetre nézve is, ha ezzel egy új parlamenti többség élne vissza.
Emellett a Kontroll a Tanács összetételét úgy értelmezi, mint ami „kizárólag fideszes személyekből állna”, és ezért lenne alkalmas „a rendszer bebetonozására”. Ez bár politikailag érthető kritika, nem tükrözi a javaslat jogi természetét és elméleti karakterét. Az írásban szereplő jogászok véleményei (pl. Szentpéteri Nagy Richárdé) valóban kritikusak, de
ezek a cikk címadásában és szerkesztésében tényként jelennek meg, nem véleményként.
A Kontroll.hu cikke nem csupán véleményt alkotott Pokol Béla alkotmányjogi felvetéséről, hanem egy sor olyan állítást is tett, amely az eredeti szövegben nem szerepel, jelentősen torzítva ezzel annak értelmét. Bár egy ilyen javaslat politikai és szakmai vitát válthat ki – joggal –, az elemzői és újságírói felelősség abban áll, hogy az idézett forrást pontosan, kontextusában és saját műfaján belül kezeljük. A Kontroll.hu a szöveget jogalkotási szándékként mutatta be, és az ebből fakadó kritikákat már e torzított értelmezés alapján építette fel. Így a közönség nem az eredeti gondolatmenettel szembesült, hanem annak rosszindulatúan átértelmezett és sarkított változatával.
Nyitókép: MTI/Szigetváry Zsolt
Egyre távolodik egymástól az Egyesült Államok és az Európai Unió. Előbbi ráadásul egy merőben új kontinens képzel el, ahol egyes országokkal működne csak szorosabban együtt.
Még a végén árnyalódna a „mindenki azt mérte, hogy” közhangulat.
1969-ben megkérdezték egy Vietnámban szolgáló amerikai katonától, hogy mit üzen az ötven évvel később élő amerikaiaknak.
Hogy kik? Hát a Z-generáció. Azok, akik eltörölnék a múltunkat, a hagyományainkat, a történelmünket, az irodalmunkat, eltörölnének mindent.
Az sem derült ki, hogy a visszaküldöttek között mennyi az „anyázás”? Vagy mennyi a pornograf rajzokkal díszített?
A fitneszguru nem ért egyet a Tisza által tervezett SZJA-emeléssel.
Egy égő lakásból kellett kimenekíteni a hetvenes éveiben járó házaspárt és mozgássérült felnőtt gyermeküket.
Az orosz elnök újra együttműködést ajánl Európának, miközben az ukrajnai háború lezárásának feltételeiről beszélt.
