Nem hét év büntetést kaptam, hanem a dupláját – Gyárfás Tamás a Mandinernek
2025. május 01. 05:57
Hogyan készül a börtönre, miért az elítéléséhez hozzájáruló Tasnádi Pétertől kért segítséget, és miért nem mondott határozott nemet Portik Tamásnak? – ezekről is kérdeztük a Fenyő-gyilkosság kapcsán felbujtás miatt jogerősen hét év börtönre ítélt Gyárfás Tamást, aki arról is beszélt, hogy mire alapozzák a tervezett perújítási kérelmüket.
Megkapta már az értesítést arról, hogy mikor kell bevonulnia a börtönbe?
A családom, a gyermekeim mással sem foglalkoznak, mint hogy meddig lehetek még velük? Elhatároztam, hogy ezt nem fogom nekik elárulni. Amikor menni kell, csak akkor, vagy egy nappal előbb szólok. Nem akarom, hogy bárki a környezetemben átélje azt a feszültséget, amit nekem kell.
Nehezen jutott el a hatóság az elkövető beazonosításáig és bíróság elé állításáig, a nyomozás többször vakvágányra futott, de egy DNS-minta végül perdöntő bizonyítékot szolgáltatott. De hogy kinek állt leginkább útjában a VICO-birodalom vezére, az máig kérdéses. Az ügyészség Gyárfás Tamást vádolja a felbujtással, a Nap TV egykori tulajdonosa azonban határozottan tagadja bűnösségét. Negyed évszázaddal a gyilkosság után talán tavasszal megszületik az erről szóló első fokú ítélet.
A jogerős verdikt kihirdetése óta eltelt három hét. Lehet, hogy furcsán hangzik a kérdés, de mennyire realizálódott már önben a hét év börtön?
Nem hét, hanem tizennégy. 2018-ban gyanúsítottak meg és most 2025 van. Ez a hét év sem volt könnyű. És most jön a neheze.
Mikor szabadulhat legkorábban?
A büntetés háromnegyedének letöltése után, ami hétéves ítélet esetében öt év és három hónap.
Meglepő módon Tasnádi Pétertől kért tanácsot, hogy mire számítson a rácsok mögött. Miért egy olyan emberhez fordult, aki a vallomásával segített önt a börtönbe juttatni?
Tasnádi szerezte meg annak a szlovák embernek a fényképét (K. Imrich – a szerk.), aki engem 2017 szeptemberében felkeresett a köztem és Portik közötti beszélgetések egyes részleteinek leiratával. Úgy éreztem, mintha ellentételezni szeretné azt a bajt, amit nekem okozott. Bár ezt ugyan ő cáfolja…
Egyébként pedig nem vagyok haragtartó.
Így voltam Fenyő Jánossal is, aki fondorlatos módon el akarta venni tőlem a Nap Tv-t. Mégis, miután a választott bíróság 1996. október 11-én a javamra döntött, az én kezdeményezésemre békültünk ki. A pereinket is megszüntettük, vitás ügyeinket lezártuk.
Már a jogerős ítélet kihirdetését követően közölték, hogy perújítást kezdeményeznek.
Ön nem ezt tenné a helyemben?
A perújítás egyik alapja egy közjegyző előtt tanúvallomás, amelyet Portik Tamás is megerősített.
A tanú közjegyző előtt elmondta, tudomása van arról, hogy
Princz Gábor, a Postabank egykori vezérigazgatója 30 millió forintot fizetett Portik Tamásnak, hogy terelje rám a gyanút.
Portik miért csak most állt elő azzal, hogy ezt alátámassza?
A másodfokú bírósági tárgyalás során szerzett erről tudomást.
Portik Tamás nyilatkozata.
Arra azért térjünk ki, hogy Princz Gábor neve hogyan jött képbe a gyilkosság kapcsán?
Fenyő sok emberrel állt szemben. Nyilvános összetűzése leginkább velem és Princz Gáborral volt. Princz el akarta magáról terelni a gyanút.
De Portik is jobban járt volna talán, ha ezt előbb elismeri..
Erre nem tudok válaszolni. 2012 óta börtönben van. Nem volt módom beszélni vele.
Ismeri azt az embert, aki a vallomást tette Princzre?
A közjegyzői dokumentumból tudom a nevét. Nem ismerem.
Princz Gábor már nem él, 2018-ban elhunyt, őt már nem lehet erről megkérdezni.
Én soha egyetlen egy rossz szót mondtam Princz Gáborról.
Zamecsnik Péter a másodfokú tárgyalás előtt azt sugallta, hogy több tanú is van, aki alátámasztaná a Princz-vonalat. Kik ők?
Ügyvédem nem Princz Gábor ellen, hanem értem harcol. A közjegyzői nyilatkozat szerint a 30 milliós ajánlatról mások is tudnak. A tanú neveket is mondott.
A bíróság azonban senkit sem hallgatott meg, elutasította ezt a beadványt.
Ahogy a másikat is, amely szerint a bíróság első fokon az önök állítása szerint egy nyilvánvalóan hamis tanúvallomást fogadott el.
Sz. József azt állította, hogy ő 1997 végén Portik Tamás „a dolgok hamarosan realizálódni fognak” üzenetével felkeresett engem. Azt hazudta, hogy 2017 szeptemberében a zsarolók tudták, hogy ily módon a múltból ismert, ezért őt küldték el hozzám a Portik-Gyárfás beszélgetések hangfelvételeinek idézeteivel.
Mit mondtak erről a küldönc megbízói?
Az idézetek szerkesztői a tárgyaláson elmondták, ők nem is hallottak arról, hogy Sz. József valaha is járt nálam, fogalmuk sem volt arról, hogy a múltban bármely üzenettel járt volna nálam.
Mi érdeke lehetett Sz. Józsefnek abban, hogy valótlant állítson?
Sz. József az életéért, 12 év fegyház elkerüléséért küzdött. A miénkkel párhuzamosan zajlott a Gyüre gyilkossági per. Ebben K. Gábort 12. évi fegyházbüntetésre ítélték, bűntársa, Sz. József viszont felfüggesztett börtönbüntetést kapott. Sz. József egyezséget kötött az ügyészséggel. Így lett koronatanú.
Szembesítették önöket a tárgyaláson?
Az nehéz lett volna. Nem tudom, hogy miért, de Sz. Józsefnek személyesen nem kellett jelen lennie. Távkapcsolás után jelentkezett. Az arcát nem láthattuk, csak a hangját lehetett hallani. Azt mondta, hogy 2017-ben ő adta át nekem az idézeteket. Egy oldalt. Valójában az az egy öt volt. Öt A/4-es oldalt kaptam. A bíróság mégis neki hitt.
Nem is látta Sz. József az arcát?
De láttam. Ügyvédi kérésre megengedték, hogy odamenjek a bíró előtt lévő monitorhoz. Azon megnézhettem.
Még csak nem is hasonlított arra az emberre, aki valóban felkeresett, azaz K. Imrich, akinek az arcképét ki kellett választani, amikor még tanú voltam.
Ugyanezt kérték egyébkéét akkor egy másik szobában a feleségemtől is. Ő is ugyanannak a személynek a fotóját választotta ki. K. Imrichet az NNI elfogta. Amikor egy üvegfal mögött többed magával felsorakoztatták, akkor én is, és a feleségem is külön-külön rámutattunk.
Zamecsnik Péter új tanúk beidézésére tesz indítványt, akik alátámaszthatják védence ártatlanságát.
Van más is, amire alapozzák a perújítást?
Van. De ezt Zamecsnik Péter csak azt követően adhatja be, ha már másodfokú ítélet írásban megérkezett. Más kérdés, hogy van olyan újságíró, aki már a kétségeit is megfogalmazta arról a beadványról, amelyet az ügyvéd úr még el sem kezdett írni. Nyilván ez egyfajta megfelelési kényszer.
A jogerős és az elsőfokú ítélet egyik alapja az a két rögzített beszélgetés, amit az ön állítása szerint összemostak és kreáltak belőle egy harmadikat.
Az ítélet 184.oldalán az szerepel, hogy „az egyik találkozás során Portik Tamás vádlott azon a sértett megölését jelentő kérdését, hogy a sértettet »szétbasszuk-e« és egy ismeretlen, de ugyancsak a sértett megölését jelentő kézmozdulatát Gyárfás Tamás vádlott megértette és a sértett megölésébe akként egyezett bele, hogy széttárta a kezét és rábólintott”.
Dehogy tártam én szét a karom! De nem is bólintottam.
Nem tudom, hogy ezt ki látta. Ilyen nincs a felvételek leiratában. Portik pedig nem videózott, és tudtommal mást sem forgatott.
Mikor és miért tárta akkor szét a kezét?
A másik, két és fél hónappal később zajló beszélgetésben, amikor a 1996 májusi, kaposvári meggyanúsításomról beszélünk, Portik az ujjai összedörzsölésével jelezte, hogy pénzért azt is meglehet oldani. Erre én széttártam a karom, nem erősítettem meg és nem is cáfoltam.
És ami a lényeg, pénzt sem ekkor, sem máskor nem adtam neki.
Nem értem, hogyan lehet két időben és témában jelentősen eltérő beszélgetésrészletből kreálni egy harmadikat.
Miért nem mondta azt sosem Portiknak – legalább is a rögzített beszélgetésekben –, hogy „ki akarsz mondatni velem valamit, ami nem történt meg, amit nem követtem el”?
Amikor hat évi bujkálás után 2003. június 1-én felkeresett, közöltem vele, nem tudom miről beszél, fogalmam sincs, hogy hova akar kilyukadni. Különböző szövegkörnyezetben vagy tizenötször mondom el ugyanezt.
Az ítélet arról tanúskodik, hogy nem azt keresték, mi szólhat mellettem, hanem, hogy mi szólhatna ellenem.
Portik azonban újra és újra ugyanazt sulykolta. Még egyszer: miért nem küldte el?
Féltem. Olyanokat is mondott, ő tudja, hogy merre jár a lányom. Azt is mondta, itt van egy a betonoszlop, de ha azt akarja, hogy holnap ne legyen itt, akkor az nem lesz itt. Számtalanszor ismételte, hogy ha ő bemegy a rendőrségre és azt mondja, hogy megbíztam őt, akkor én ott fogok megrohadni a börtönben.
Verebes István mondta nekem, hogy sokkal jobban járok, ha kommunikálok egy olyan emberrel, aki fenyeget, mint ha elzavarom. Mert, akkor kiszámíthatatlan, hogy mi történik.
De ha tudtam volna, hogy felveszi a beszélgetéseket, akkor másképp beszélek vele és egyértelműbben fogalmazok.
Milyen embernek ismerte meg egyébként Portik Tamást?
Számos énje van. Tud kemény lenni, de képes ennek az ellenkezőjére is. Engem sokszor magasztalt is. Azt mondta, tegyek a nyakamba egy sípot, ha bármikor gondom van, csak fújjak bele. Ő ott lesz.
Ugyanakkor felvette a beszélgetéseiket, amely önnek most sokba kerül.
Azt tudja, hogy ezeket megvételre felajánlották nekem? Aki az idézeteket hozta, az, akit mi felismertünk. Közölte, ha rosszul cselekszem, akkor abból „katasztrófa lesz”. Erre én azt mondtam neki, hogy menjen el, a papírjait pedig vigye el a rendőrségre. Nem tette. Én vittem el. Neki lett igaza.
Az elítélt egykori vállalkozó hosszan próbálta ártatlanságát hangoztatni a Friderikusz-podcastban, de a műsorból az is kiderült, hogy sok emberrel volt konfliktusa.
De belekeverni mindebbe a pártpolitikát, talán éppen azokkal szemben igazságtalan és unfair, akiknél nyilvánvalóan látható, hogy valóban a rezsim áldozatai.
Nem nagyon követtem ezt a történetet, de Gyárfás ahogy a műsorában anno megalázta a sportolókat, még akkor is, ha jól teljesítettek, az megérne 7 év börtönt! Tudom, nincs rá törvény, ettől még megérdemelné.
