Akit a saját autójában lőttek szitává – 25 éve gyilkolták meg Fenyő János médiamogult

1998. február 11-ét írtunk, a VICO-birodalom feje, Fenyő János délután fél hat után hagyta el cége rózsadombi székházát, beszállt fekete Mercédeszébe, és elindult a Margit körút felé. Végighaladt a Margit ligetnél lévő rövid szerpentinen, majd a Mecset utca végének jobbkanyarja után besorolt a piros lámpánál feltorlódott kocsisorba.

Vele együtt indult el egy fehér Mitsubishi Galant, amely a székház óta követte Fenyő autóját. A Mitsubishiben Jozef Rohác, az akkor már ismert szlovák bűnöző és két társa ült. Mikor Fenyő autója beállt a kocsisorba, a fehér Mitsubishi rövid időre leparkolt a Mecset utca végén, míg Rohác kiszállt belőle. A sofőr ezután szabálytalanul megfordult az autóval és elhajtott.

Rohác gyalog indult le a Margit utcán és pár másodperc alatt Fenyő autója mellé ért, az anyósülés felőli oldalon. Ekkor elővette a kabátja alá rejtett,

Semmit nem bízott a véletlenre: összesen két sorozatot, nagyjából 15-20 lövést adott le, majd egy ott parkoló autó alá dobta a gépfegyvert és sietve elindult a Margit körút felé. A körutat elérve jobbra fordult és tovább haladt a Moszkva tér irányába – ekkor már futva. A Margit krt 11. számnál lévő kapualjban azonban megállt, és ott eldobta kabátját, sapkáját és kesztyűjét. Majd továbbszaladt és lefordult a Mechwart lépcsőnél, majd eltűnt.

A tettes kesztyűjét, sapkáját és dzsekijét, valamint a gyilkos fegyvert, egy Agram-2000-es típusú géppisztolyt még aznap megtalálták, ám a Mitsubishi csak később került elő. Fenyő János azonnal meghalt, esélye sem volt a túlélésre.

Nincs elég bizonyíték

A birodalmát építő médiavállalkozónak kiváló kapcsolatai voltak,

Fenyő a 80-as években már sikeres fotós volt, több évig élt és dolgozott az Egyesült Államokban, mielőtt hazatért. 1988-ban alapította meg médiavállalkozását, a VICO-t, amely a videokazetta kölcsönzés és árusítás fellegvára lett. Fenyő itt azonban nem állt meg, médiabirodalmat kezdett építeni, akkor jól futó lapokat vett meg, majd a tévézés felé fordult.

Meggyilkolása az egyik láncszem volt a kilencvenes évek második felének leszámolási hullámában, ám mégis kivétel, hiszen a médiavállalkozó nem volt a szervezett alvilág ismert alakja, ahogy oly sokan, akiket eltettek láb alól azokban az években. Mindez egyben azt is jelentette, hogy elsőre a rendőrség sötétben tapogatózott, nem csak az elkövetőkkel, de az esetleges felbujtókkal kapcsolatban is.

Először albán bűnözőket sejtettek a gyilkosság mögött, ám kiderült, hogy ez vakvágány. Más, konkrét gyanúsított nem volt, pontosabban senki ellen nem volt megfelelő mennyiségű bizonyíték. Ezzel együtt több név is felmerült, mint akiknek érdekükben állhatott Fenyő likvidálása.

Kovács Lajos, nyugalmazott rendőr ezredes, az ORFK Szervezett Bűnözés Elleni Igazgatóságának úgynevezett „döglött ügyek osztálya” egykori vezetője már korábban és a most zajló büntetőperben is azt mondta, hogy Gyárfás Tamás,

Ennek egyik alapja volt az az akkori rendőrségi információ, miszerint 1997 őszén Gyárfás Tamás találkozott Tasnádi Péterrel, akinek megbízást akart adni Fenyő likvidálására. Ezt maga Tasnádi is többször megerősítette. A Fenyő és Gyárfás közötti nézeteltérések az RTV műsorújság kiadói jogának kapcsán kezdődtek és a Nap TV körüli huzavonával folytatódtak. Konfliktusukról ekkor már mindenki, még a politikai vezetés is tudott.

A rendőrség azonban végül 2002 februárjában eredménytelenül zárta el a nyomozást.

Kezd összeállni a mozaik

Bár a későbbi években fel-felmerültek hírek a gyilkosság lehetséges elkövetőiről, az első fordulat Rohác 2011-es elfogásakor következett be, miután kiderült, hogy DNS mintája megegyezett a gyilkos által eldobott ruhákban talált mintákkal. Roháctól még a Seres Zoltán elleni 1997-es gyilkosság során vettek mintát, de azt a merényletet nem tudták rábizonyítani.

A szlovák férfi ekkor már ismert bérgyilkos volt, ám Magyarországon nem ezzel, hanem egy ennél is brutálisabb bűncselekménnyel, az Aranykéz utcai robbantással vált híressé, hírhedté. Az 1998 július 2-án végrehajtott merénylet célpontja az olajszőkítésben részt vevő Boros Tamás vállalkozó volt, ám rajta kívül még három ártatlan ember vesztette életét a robbantásban. 2012-ben aztán elfogták a régóta keresett Portik Tamást is, a kilencvenes évek leszámolásainak egyik kulcsfiguráját, akit ezzel az üggyel is összefüggésbe hoztak.

A Fővárosi Főügyészség végül 2013 márciusában nyújtotta be a vádiratot Jozef Roháč és társa ellen, előre kitervelten elkövetett emberölés bűntette és társtettesként elkövetett lőfegyverrel és lőszerrel visszaélés bűntette miatt.

a gyilkosság megszervezésébe és előkészítésébe pedig korábbi bűntársait, Ladislav Trnkát és Jozef Hamalát is bevonta.

A bíróság 2017. május 17-én Jozef Rohácot jogerősen életfogytig tartó fegyházbüntetésre ítélte a Fenyő-gyilkosság és az Aranykéz utcai robbantás miatt. Az utóbbi merénylet kapcsán felbujtóként ítélték el Portik Tamást, aki 13 évet kapott.

Hangfelvételek a temetőből

Az újabb fordulat még ebben az évben bekövetkezett, ez a rendőrség későbbi, 2019 júniusi közleményéből derült ki. Az ORFK közleménye szerint az eljárás során a nyomozók azonosították a bűncselekmény többi elkövetőjét.

aki a megalapozott gyanú szerint megbízást adott régi ismerősének Portik Tamásnak a Fenyő János elleni gyilkosságra. Portik végül Roháccal végeztette el a „piszkos munkát”. 

Bár erről akkor nem közöltek részleteket, a döntő bizonyítékok között voltak azok a többek között a Farkasréti temető egyik kriptájából előkerült hangfelvételek, amelyek Portik Tamás és Gyárfás Tamás beszélgetéseit tartalmazták. Júliusban az ügyészség vádat emelt Gyárfás ellen, felbujtóként, előre kitervelten elkövetett emberölés bűntette miatt. 

Büntetőperek

Gyárfás Tamás pere 2019 novemberében kezdődött a Fővárosi Törvényszéken, és jelenleg is tart, de Portik Tamás folyamatos ügyvédváltásai miatt teljesen bizonytalanná vált az első fokú ítélet lehetséges időpontja. A Nap TV egykori tulajdonosa következetesen tagadja bűnösségét. 

Az ügy érdekes mellékszála az Ihász Sándor volt fővárosi főügyész elleni eljárás, amelyben éppen pénteken mondták ki az első fokú ítéletet. Az ügyészség hivatali visszaéléssel vádolta Ihászt, amiért a Portik-Gyárfás beszélgetések egy leiratát, amit Gyárfás adott neki át 2017 novemberében és amelyek bizonyítékként szolgálhattak volna az ügyben, hivatali helyiségének szekrényében őrizte ahelyett, hogy átadta volna azokat a nyomozóhatóságnak. 

Nyitókép: A gyilkosság helyszíne 1998 február 11-én. (Fotó: MTI/Mihádák Zoltán)