Gyárfás esetében a jogi minősítés megváltoztatására, így a felbujtó minőség megállapítására, ezen felül hosszabb tartamú szabadságvesztés kiszabására, míg Portiknál a feltételes szabadságra bocsátás legkorábbi időpontjának későbbre tolására.
A Gyárfás Tamást védő Zamecsnik Péter, védence felmentését kérte, míg Szikinger István végül nem tartott perbeszédet, csupán nyilatkozatot tett.
Meglepő módon Portik nem élt az utolsó szó jogának lehetőségével, Gyárfás Tamás ugyanakkor egy órán keresztül beszélt, amelyet azzal kezdett, hogy bár az ügyész szerint az elsőfokú ítélet a tényekre épült, ezek az állítólagos tények egy része nem felel meg az iratokban foglaltaknak. A valóságnak megfelelő tényekből pedig az elsőfokú ítélet olyan következtetéseket vont le, amelyeket a tárgyalásokon megcáfoltak. Ezeket összesen hat pontba foglalta össze. Leszögezte, hogy nincsenek gyilkos hajlamai, és indítéka sem volt a gyilkosságra.
A Fővárosi Ítélőtábla csütörtökön kihirdetett ítéletében részben megváltoztatta az elsőfokú döntést, és az ügyészi indítványnak helyt adva,
Gyárfás Tamást nem bűnsegédként, hanem felbujtóként elkövetett emberölésért ítélte el.