Szigorodó drogpolitika Magyarországon – merre tartunk Európához képest?

„2025 tavaszán Magyarországon új korszak kezdődhet a kábítószer üldözés terén. A Horváth László kormánybiztos által benyújtott törvényjavaslat a jelenlegi szabályozás szigorítására irányul, különös tekintettel a dizájner drogokra, a fogyasztói eljárásokra és a megelőzés hatékonyságára. 

A módosítás a társadalom védelmét helyezi középpontba, különösen a fiatalok körében tapasztalható növekvő droghasználat visszaszorítását célozva. A javaslatújszerűsége és határozottsága komoly figyelmet kapott nemcsak hazai, hanem nemzetközi viszonylatban is.

A jelenlegi magyar drogpolitika sem nevezhető megengedőnek: a kábítószer-fogyasztás eddig is büntetendő volt, azonban különbséget tett a hagyományos kábítószerek és az új pszichoaktív anyagok (dizájner drogok) között. Utóbbiak használata eddig »csak«szabálysértésnek minősült, így
enyhébb büntetési tételek vonatkoztak rájuk.

A 2025-ös törvényjavaslat radikális fordulatot hoz: ezek az anyagok is bekerülnének a büntetőjogi kategóriába, és a velük való visszaélés ugyanúgy szankcionálható lenne, mint a hagyományos szerek esetében. Ez nem csupán technikai módosítás, hanem egyértelmű üzenet a társadalom számára,
miszerint minden tudatmódosító szer fogyasztása súlyos következményekkel jár.

Az elterelés rendszere is átalakul. Míg korábban bárki, aki először vétett a törvény ellen, jogosut lehetett alternatív terápiára, addig az új javaslat szerint ez csak azokra vonatkozna, akik hajlandóakegyüttműködni a hatóságokkal, és információt adni a kábítószerek forrásáról. A cél ezzel nem a
m egfélemlítés, hanem a drogterjesztő hálózatok felderítése és felszámolásának megkönnyítése.További fontos elem a vagyonelkobzás intézményének 

bővítése. A jövőben a hatóságok nemcsak készpénzt vagy eszközöket, hanem akár lakóingatlant vagy járművet is elkobozhatnának, amennyibenazok bizonyíthatóan köthetőek a drogbűnözéshez.

Emellett az Alaptörvénybe is bekerülne a drogellenesség elve, ami példátlan szintű politikai és jogi elköteleződést jelent a kábítószermentes társadalom iránt.

A magyar szabályozás szigorodása ellentétes tendenciát mutat sok nyugat-európai ország gyakorlatával, ahol a drogpolitika egyre inkább egészségügyi és szociális kérdésként jelenik meg.

Portugália 2001-ben történelmet írt azzal, hogy dekriminalizálta a személyes használatra szánt kábítószereket. Ott a fogyasztókat nem bíróság, hanem egy háromtagú bizottság hallgatja meg,amely szociális és egészségügyi segítséget javasol, nem büntet. Az országban a drog okozta halálozás
és a HIV-fertőzések száma csökkent – igaz, a társadalmi környezet és a prevenciós rendszer is fejlett.

Hollandiában a kannabisz fogyasztás bizonyos keretek között legális, az úgynevezett »coffee shop« rendszer révén. Bár a kemény drogokat tiltják, a fogyasztásért alig büntetnek, inkább akereskedelemre összpontosítanak.

Németországban hasonló a gyakorlat: bár technikailag tiltott, a kis mennyiségű birtoklást gyakran elnézik, különösen, ha első elkövetőről van szó. Ráadásul 2024-ben dekriminalizálták a kannabiszt.

Ezzel szemben Svédország következetesen képviseli a »zéró tolerancia«elvét, hasonlóan a magyar irányhoz. Ott már a szervezetben kimutatható drogszint is bűncselekmény lehet, ugyanakkor a hangsúlyt inkább a terápiás programokra és a fiatalkorúak védelmére fektetik, nem a kereskedelem
felszámolására.

A magyar törvényjavaslat célja nem a büntetés öncélú szigorítása, hanem a társadalom védelme egy egyre súlyosbodó probléma ellen. A dizájner drogok olcsón és gyorsan hozzáférhetők, és különösen a fiatalok körében jelentenek óriási veszélyt. Sok esetben már 12-14 éves korban megjelenik a
használat. Ezek az anyagok gyakran ismeretlen összetételűek, így életveszélyesek lehetnek, és hosszú távú mentális problémákat is okozhatnak.

A javasolt szigorítások üzenete világos: Magyarország elkötelezett a gyermekek, fiatalok és a teljes társadalom védelme mellett. A kriminalizálás, az elterelés újraszabályozása és a vagyonelkobzás mind azt a célt szolgálják, hogy a drogkereskedők ne találjanak biztonságos piacot az országban, a
fogyasztás pedig ne váljon elfogadott viselkedéssé.

Bár a nemzetközi trendek egy része enyhítésre törekszik, a magyar út inkább megelőzésben és akereskedelem teljes felszámolásában látja a megoldást. Ez hosszú távon hozzájárulhat egy tudatosabb, egészségesebb nemzedék neveléséhez, ahol a drogfogyasztás nem lehetőség, hanem veszély.”

Nyitókép:Pixabay