A terhesség alatti kannabiszfogyasztás hatása a gyermekekben kialakuló skizofréniára

„A skizofrénia összetett, krónikus mentális betegség, amely elsősorban a gondolkodást, az érzelmeket és az észlelést érinti. Kialakulásának pontos oka máig nem ismert, de a kutatások szerint genetikai hajlam, agyi fejlődési eltérések és környezeti hatások egyaránt szerepet játszhatnak benne. A betegség rendszerint fiatal felnőttkorban jelenik meg, és gyakran fokozatosan bontakozik ki. A stressz, a traumák és bizonyos társas körülmények pedig szintén tovább növelhetik a kockázatot.

A drogfogyasztás – különösen a kannabisz, az amfetaminok és a hallucinogének – jelentősen befolyásolhatja a skizofrénia kialakulásának esélyét. Ezek az anyagok képesek felborítani az agy dopaminrendszerét, ami kulcsszerepet játszik a betegség tüneteinek kialakulásában. Bár a drogok önmagukban ritkán okoznak skizofréniát, felgyorsíthatják vagy kiválthatják a tünetek megjelenését azoknál, akik genetikai vagy biológiai szempontból eleve veszélyeztetettek. Emiatt a megelőzés és a korai felismerés kiemelten fontos a kockázatok csökkentésében.

Azonban továbbra sincsenek megbízható biomarkerek, amelyek előre jelezhetnék a korai kockázatot. Ez azért fontos, mert a korai diagnózis jobb kezelést és kedvezőbb kimenetelt eredményez a betegek számára. A kutatók most a placentát vizsgálják, mint a skizofrénia kockázatának lehetséges korai jelzőjét. A placenta képes ‘rögzíteni’, mi történik a terhesség alatt, és tükrözheti a magzat egészséges, és egészségtelen állapotait. Ezt az elképzelést placenta–agy tengelynek nevezik, amely szerint ha a placenta károsodik, az rövid és hosszú távon egyaránt árthat az agy fejlődésének.

Egyes klinikai vizsgálatok igazolták, hogy azoknak a terhességeknek az esetében, amelyeknél alacsony születési súllyal jöttek világra az újszülöttek, bizonyos genetikai markerek megváltoztak a placentában. Ezek a markerek pedig erősen összefüggtek a skizofrénia és más negatív viselkedési kimenetek (például autizmus, kognitív károsodás) fokozott kockázatával a gyermekeknél.

A fenti markerek mellett azonban arra is találtak bizonyítékokat, hogy a terhesség alatti kannabiszhasználat káros hatással lehet a gyermek agyi fejlődésére, beleértve a skizofrénia fokozott kockázatát is. Ez különösen aggasztó például Kanadában, ahol a kannabiszt 2018-ban legalizálták. Azóta nőtt a terhesség alatti kannabiszhasználat aránya, és a legmagasabb, 24 százalékos előfordulást a tinédzserkorú várandósoknál (13–19 évesek) jelentették.

Bár ismert, hogy a terhesség alatti kannabiszhasználat összefügg az alacsony születési súllyal, még nem teljesen tisztázott, hogy a kannabisz-expozíció befolyásolja‑e azokat a placentális biomarkereket, amelyek a skizofréniával hozhatók kapcsolatba.Egy friss kutatásban ennek a kérdésnek a megválaszolását tűzték ki célul.

A kutatók először egy rágcsálós modellt alkalmaztak, ahol a vemhes állatok THC-vel kevert nutellát kaptak. A THC befolyás alatt álló utódok mindkét nemben csökkent prepulzus‑gátlást mutattak, ami egy olyan pszichológiai teszt, amelyet embereknél gyakran használnak a skizofrénia diagnosztikájában, mert az agy inger‑szűrési képességét méri. Ennél is fontosabb eredmény volt, hogy ezeknek az utódoknak a placentájában megnövekedtek azok a humán placentális markerek, amelyek a skizofrénia kockázatával hozhatók összefüggésbe. 

A kutatásban ezután egy humán sejttenyészetes modellen is tesztelték a jelenséget. A rövid ideig (24 órán át) THC‑vel kezelt emberi placentasejtekben ugyanezeknek a skizofréniához kapcsolódó géneknek a növekedését figyelték meg.

Összességében tehát mind az állatkísérletes, mind a sejttenyészetes eredmények arra utalnak, hogy a születés előtti THC‑fogyasztás olyan placentális változásokat idézhet elő, amelyek kapcsolatban állnak a skizofrénia fokozott kockázatával.

A kutatás fontos klinikai következményekre hívja fel a figyelmet. Többek között arra, hogy  mivel a terhesség alatti kannabiszhasználat abbahagyása sokak számára nehéz lehet, így a magzat akaratlanul is ki lehet téve a szer hatásainak. A skizofréniához köthető, kannabiszspecifikus placentális markerek azonosítása viszont lehetőséget adhat arra, hogy már életük korai szakaszában csökkentsük a gyermekeknél a negatív viselkedési kimenetek kockázatát pszichológiai vagy étrendi beavatkozásokkal.

Mivel a skizofréniát jellemzően 16 és 30 éves kor között diagnosztizálják, a születéskori kockázatbecslés rendkívül értékes lenne. A placenta szülés utáni vizsgálata pedig akár gyakorlati módszerré is válhat a skizofrénia kockázatának felmérésére.

További kutatások szükségesek annak megértéséhez, hogy a kannabisz más összetevői, például a CBD, szintén befolyásolják‑e az idegrendszeri fejlődést vagy a placentális markereket. Vizsgálni kell azt is, hogy ezek a markerek előre jelezhetnek‑e más pszichológiai vagy kognitív problémákat, például autizmust vagy tanulási nehézségeket. Emellett felmerül a lehetőség, hogy a fogantatás előtti szülői életmód – akár az apa, akár az anya részéről – szintén hatással lehet a placenta egészségére és a skizofrénia kockázatára. A jelenlegi eredmények mindenesetre fontos bizonyítékot szolgáltatnak az egészségügyi döntéshozók számára a terhesség alatti kannabiszhasználat biztonságosságának megítéléséhez.”

Nyitókép: Pixabay