Még messze az önkormányzatok számlavezetésére vonatkozó változás, de a DK már „farkast kiált”

 Lehetőséget és nem kötelezettséget jelentenek a településeknek az önazonosságuk védelméről szóló tervezett jogosítványok – mondta a Megyei Jogú Városok Szövetségének (MJVSZ) elnöke, Kaposvár polgármestere a Kossuth rádió Jó reggelt, Magyarország! című műsorában hétfőn.

Szita Károly hangsúlyozta: 

Jogosítvány lehet az ingatlanszerzési korlátozás, az állandó lakcímmel rendelkezők elővásárlási jogának bevezetése, egyes településrendezési eszközök, a helyi adózás átalakítása – sorolta.

Hozzátette, vannak olyan térségek, ahol 35 százalékkal nőtt, egyes városok agglomerációjában meg is duplázódott a népesség az elmúlt két évtizedben.

Kontroll alá kerül a települések pénzügyi mozgása

Szita Károly az önkormányzatok számlavezetésének változására vonatkozó kérdésre válaszolva azt mondta, ahogy eddig, úgy a jövőben is minden önkormányzat maga választhatja meg számlavezető bankját, de kontroll alatt lesz a települések pénzügyi mozgása, 

Ez önmagában jó rendszer is lehet, ha a felszabaduló forrásaikra nagyobb kamatot kapnak az államkincstártól, mint a pénzeikkel bánó banktól – fogalmazott.

Szita Károly jelezte, tudomása szerint „ennek a lehetőségnek a megteremtése az, amely most az asztalon van, és reméli, ez is fog megvalósulni”, erről a témáról is beszélnek Nagy Márton nemzetgazdasági miniszterrel szerdai találkozójukon.

Fokozatosan vezetik be az új intézkedést

Az Index az önkormányzatok pénzügyi stabilitását szolgáló törvény módosításával kapcsolatban úgy értesült egy, a javaslatot előkészítő forrásuktól, hogy  2025. október 1-jétől fokozatosan vezetik majd be, hogy az önkormányzatok pénzeszközei egy részét a kincstári egységes számlán (KESZ), azaz a Magyar Államkincstárnál vezetett számlán kell elhelyezni. 

Az önkormányzatok az alábbi sorrendben kötelesek az éves költségvetési főösszeget meghaladó pénzeszközeiket a KESZ-en elhelyezni:

• 2025. október 1-jétől a megyei jogú városi önkormányzat, a Fővárosi Önkormányzat és a fővárosi kerületi önkormányzat,
• 2027-től az érintett kör kiegészül a városi önkormányzatokkal,
• 2028-tól pedig a szabály kiterjed valamennyi települési önkormányzatra

– sorolta a lap.

Az informátoruk arra is rámutatott, hogy amit most a kormány végigvisz, az egy régóta taró folyamat. Ennek következtében a közpénzek egyre nagyobb részét kell majd az államkincstárnál elhelyezni. Tehát egyes sajtóhírekkel szemben nem arról van szó, hogy rendkívüli helyzetre adott választ a kormányzat, hanem évekig tartó folyamatnak a következő állomásához érkeztünk. 

 – húzta alá a forrásuk.

Kiemelt cél az önkormányzatok pénzügyi autonómiájának megőrzése

Az Index összeállításában arra is felhívta a figyelmet, hogy a cél az állami likviditás hatékonyságnövelése: így csökken az állam kamatkiadása és az államadósság mértéke. De az informátoruk szerint kiemelt cél volt az önkormányzatok pénzügyi autonómiájának megőrzése is, ezzel az új szabályozással ez nem sérül. Továbbá az önkormányzatokat nem érinti semmilyen többletköltség sem. 

 – hangsúlyozta.

Majd ismertette, hogy az előző évi költségvetési kiadásnak az 5 százalékát meghaladó összeget vagy a következő munkanap végéig ellátandó feladataihoz, illetve teljesítendő fizetési kötelezettségeihez nem szükséges összeget kell majd csak az önkormányzatoknak a KESZ-re átvezetni.

300 milliárd forint kerülhet ősszel a MÁK-hoz

A javaslat előkészítésében résztvevő forrás azt is hozzátette, az önkormányzatoknak különösebb felkészülésre nincs szükségük. Ezenfelül a törvényjavaslat alapján a kincstár egy adott munkanapon belül biztosítja, hogy az adott önkormányzat kincstárnál nyilvántartott egyenlege erejéig az általa ellátandó feladatokhoz, valamint teljesítendő fizetési kötelezettségekhez szükséges, hogy a kereskedelmi banki számlán rendelkezésre nem álló pénzeszközök az adott banknál vezetett fizetési számlán rendelkezésre álljanak.

Az összeállításból az is kiderült, hogy a kormány számítása szerint 900 milliárd forintra rúgott tavaly az önkormányzatok összes vagyona. Ebből először 49 önkormányzat lép be az új rendszerbe, ez az összeg 400 milliárd forintra tehető, ebből számításuk szerint 100 milliárd marad a kereskedelmi banknál, így 

– derült ki az összeállításból. 

Gyurcsányék szerint „teljes csődöt mondott a kormány”

A Demokratikus Koalíció (DK) közleményben tudatta,  felháborítónak tartja, hogy a kormány újabb támadást indított az önkormányzatok ellen, mivel a legújabb intézkedés szerint a településeknek a Magyar Államkincstárba kell utalniuk pénzeszközeiket. „Ez nem más, mint a helyi önkormányzatok pénzügyi autonómiájának felszámolása, egy kétségbeesett és cinikus kísérlet arra, hogy az Orbán-kormány a saját gazdasági csődjének árát az önkormányzatokkal és a helyben élő emberekkel fizettesse meg” 

„Ez egyértelmű beismerése annak, hogy az Orbán-rendszer saját gazdasági válságát már nem tudja kezelni – így ott próbál pénzt szerezni, ahol még maradt valamennyi”– fogalmaztak.

A Gyurcsány-párt szerint ez az intézkedés nemcsak az önkormányzatok működését veszélyezteti, hanem egy újabb lépés az önkormányzatiság leépítése és a teljes központosítás irányába. „A kormány nem tudja vagy nem akarja megoldani az általa okozott gazdasági problémákat, ezért inkább tovább sanyargatja azokat a településeket, amelyek még képesek hatékonyan gazdálkodni” – írták a kommünikében.

„A kormány azonnal vonja vissza ezt az tervezetet, és hagyjon fel az önkormányzatok ellehetetlenítésével! Egy olyan kormány, amely már a városok és falvak pénzét is lenyúlja, nem méltó arra, hogy Magyarországot vezesse” – zárta a DK a közleményt.

E felhívást Trippon Norbert, Újpest polgármestere, Niedermüller Péter, Erzsébetváros polgármestere, Dr. László Imre, Újbuda polgármestere, Cserdiné Németh Angéla, a XV. kerület polgármestere, Szaniszló Sándor, a XVIII. kerület polgármestere, Grőber Attila, Pápa polgármestere és Horváth Jácint, Nagykanizsa polgármestere is aláírta.

MTI/Mandiner

Nyitókép: MTI/Róka László