Megkapták a kereskedők a selyemzsinórt: Orbán Viktor pontot tett az áremelések végére (VIDEÓ)

Mutatjuk a változásokat!

„Március közepétől 30 alapvető élelmiszer esetében a kereskedők árrése nem haladhatja meg a 10 százalékot” – jelentette be a miniszterelnök kedden egy rövid videóban. De mit is jelent ez pontosan? Illetve, milyen hatással lesz az áruházláncokra és a háztartásokra? Utánajártunk!
Ahogy arról a Mandiner is beszámolt, Orbán Viktor miniszterelnük egy keddi rövid videóban arról beszélt, hogy megelégelte az indokolatlan áremelést, aminek mostantól véget fog vetni. Mint elhangzott, ennek érdekében tárgyalásokat folytattak az elmúlt napokban a kereskedelmi láncok képviselőivel. Azonban a kereskedők ajánlatai messze elmaradtak az elvárásaiktól, ezért úgy döntöttek, hogy intézkedéseket vezetnek be a kereskedelemben.
Március közepétől 30 alapvető élelmiszer esetében a kereskedők árrése nem haladhatja meg a 10 százalékot”
– jelentette be a kormányfő. Orbán Viktor eztuán mindenkit biztosított arról, hogy a kormány határozottan fellép az áremelésekkel szemben.
De mit jelent pontosan ez az intézkedés? Miként fogja mindez érinti az árakat? Illetve milyen hatással lesz az áruházláncokra, valamint a háztartásokra? Erről kérdeztük Molnár Dánielt, a Magyar Gazdaságfejlesztési Ügynökség vezető elemzőjét.
Ezt is ajánljuk a témában
Mutatjuk a változásokat!
***
A miniszterelnök egy rövid videóban arról beszélt, hogy megelégelte az indokolatlan áremelést, aminek mostantól véget fog vetni. Olvasóbarát nyelvre lefordítva tehát mit jelent ez pontosan? Mire számítsunk?
Az élelmiszerek árának emelkedése már jó ideje a figyelem középpontjában áll, mivel az infláció egyik fő motorja a szolgáltatások mellett: a historikus átlagot jelentősen meghaladó mértékű drágulást látunk hónapról hónapra. A kormány részéről már több jelzés is érkezett a kereskedők irányába, hogy csökkentsék önkéntes alapon az élelmiszerek árát, egyeztetések is folytak róla, azonban ezek nem vezettek eredményre. A ma (kedden – szerk.) megjelent inflációs adatok nyomán a kormány árrés-korlátozás bevezetéséről döntött 30 alapvető élelmiszer esetében március közepétől május végéig, aminek értelmében maximum 10 százalékkal haladhatja meg az eladási ár a beszerzésit. Ahol pedig nem éri el a 10 százalékot az árrés mértéke, ott az érintett kereskedők nem emelhetik ennek mértékét. Összességében véve
az intézkedés hatására az érintett élelmiszerek esetében az árak mérséklődését várják.
„Március közepétől 30 alapvető élelmiszer esetében a kereskedők árrése nem haladhatja meg a 10 százalékot” – fogalmazott a miniszterelnök. Mit jelent pontosan az árrés? Milyen – konkrétan tapasztalható – változások lesznek az árakban?
Az árrés azt mutatja meg nekünk, mennyivel haladja meg a termék ára annak beszerzési költségét. Ez az a különbözet, amiből a vállalkozások működésük költségeit fedezik (pl. bér, bérleti díj, energiaszámla stb.), és amennyiben a költségek fedezését követően a vállalkozásnál még marad pénz, az a hasznuk lesz. Az árrés korlátozásával a boltokban tapasztalható árak az érintett termékkörben alacsonyabbá válnak, amennyiben korábban 10 százalékot meghaladó mértékű árrést érvényesítettek, ami lakossági szempontból örvendetes.
Milyen hatással lesz ez az intézkedés az áruházláncokra?
A kiskereskedelmi szereplők ezeket a termékeket csak kisebb haszonnal tudják majd értékesíteni, ami számukra kedvezőtlen. Nem lehet kivédeni, hogy más termékeken próbálják meg behajtani a kieső bevételt, azonban a piaci erők ebben a helyzetben a kormányzat mellett állnak.
Az alapvető élelmiszerek jellemzői, hogy vásárlásukat a fogyasztók nem tudják elhalasztani, emiatt itt a kereskedők is nagyobb nyugalommal emelhetnek árat, nem kell félniük olyan mértékben a kereslet visszaesésétől.
Más, nem alapvető élelmiszerek, termékek esetében ellenben sokkal érzékenyebbek az árváltozásokra a fogyasztók, ami azt jelenti, hogy az árak emelésére a fogyasztásuk visszafogásával reagálnak, emiatt pedig a kereskedők sem tudnak olyan mértékben árat emelni, mint szeretnének. Továbbá ilyen esetben fennáll a veszélye annak is, hogy a kormányzat majd tovább bővíti az árrés-korlátozással érintett termékek körét, ami szintén óvatosságra intheti a kereskedőket a kieső bevétel más termékek áremelésén keresztül történő beszedését illetően.
A magyar háztartások mit fognak ebből érezni?
A magyar háztartások számára a legnagyobb rendszeres kiadással az élelmiszerek vásárlása jár, a fogyasztói kosáron belüli súlyuk 30,1 százalékot tesz ki, azon belül is elsősorban azon alapvető élelmiszereké, amelyeket az árrés-korlátozással megcélzott a kormányzat. Így
ezen termékek árának csökkenése közvetlenül a háztartások kiadásainak mérséklődésével jár, javítva ezáltal pénzügyi helyzetüket,
valamint növelve azon rendelkezésre álló pénzmennyiséget, amelyet más, adott esetben nem rendszeres kiadásokra is fordíthatnak. Kérdés, hogy a közvetett hatások, azaz a kiskereskedelmi láncok esetlegesen más termékeknél érvényesített áremelései, mennyiben ellensúlyozzák ezt.
***
Az árrés az eladási ár és a beszerzési ár közötti különbség. Ez az az összeg, amelyből a vállalkozás fedezi a működési költségeit, például bérleti díjat, marketinget, rezsit stb. Például, ha egy termék beszerzési ára 5 millió forint, és 6,5 millió forintért adják el, akkor az árrés 1,5 millió forint.
Haszon pontos összegét pedig úgy kapjuk meg hogy az árrésből levonjuk az összes működési költséget (pl. rezsi, logisztika). Ez tehát a vállalkozás tényleges nyeresége. Például, ha egy termékre jutó árrés 1,5 millió forint, de az egységre jutó költségek 500 ezer forintot tesznek ki, akkor a haszon 1 millió forint.
Nyitókép illusztráció. Fotó: Pixabay