A szélsőséges ideológiák kibúvóként szolgálhatnak az életre szóló,felelősséget igénylő döntések alól
Máthé Zsuzsa, a Szent István Intézet igazgatója kérdésre válaszolva reflektált arra a nagy visszhangot kiváltott 444.hu-s podcastre is,
melynek résztvevői arról beszélgettek, hogy gyermek helyett kutyát kellene inkább tartani. Mindezt többek között azzal indokolták, hogy már
így is több mint nyolcmilliárdan élünk a Földön.
„Ez nagy mértékben összefügg az egyre hangosabb szélsőséges, zöld gondolkodással, ami már-már egyfajta új valláspótszerként, ideológiaként jelenik meg. Ezzel szemben a teremtésvédelem, melynek lényege, hogy a rendelkezésünkre álló természeti javakkal felelősen, mértékletessn, a Teremtő szándékát mintegy képviselve gazdálkodjunk, egy fontos, normális gondolat”.
Majd azzal folytatta, „ugyanakkor úgy gondolom, hogy ezek a kijelentések egyfajta kibúvónak is alkalmasak az olyan döntések alól, amelyek valóban egy életre szólnak, személyes felelősséget követelnek. Ilyen például a gyermekvállalás és egy házasság megkötése. De ott van az a napokban ugyancsak nagy port kavart eset is, hogy egy 32 éves magyar nő Szlovákiába utazott, hogy sterilizáltassa magát. Ez a visszafordíthatatlan döntés és a fenti kijelentések idővel egy kultúrává állnak össze, és képesek kihatni a fiatalok személyes életére. Ez pedig
odavezet, hogy az európai fiatalok nem fogják érdemesnek tartani az életet a továbbadásra. Ez is mutatja, hogy valamit elrontottunk, mi, a
szülői generáció és most ez ellen a turbulens folyamat ellen kell felemelnünk a hangunk egy hatalmas ellenszélben” – húzta alá a Szent
István Intézet igazgatója.
A házasság hetéhez közeledve szó esett arról is, hogy míg a fiatalok egy masszív rétege a saját identitását keresi, addig főként a '30-as és
'40-es éveikben járók a másik felüket, hiszen vágynának társra, családra. Utóbbi jelenséget Máthé Zsuzsa többek között azzal magyarázta,
hogy sok fiatal „online buborékban” él. Nem biztos, hogy mernek nyitni a másik ember felé, megtenni egy olyan egyszerű lépést, hogy mondjuk a másik szemébe nézzenek a metrón vagy megszólítsák egymást. Így megannyi értékes kapcsolódás nem jön, nem jöhet létre. Úgy tűnik, mintha a fiatalok önbizalma is kevés volna az online teret elhagyva. „Ezért is van óriási jelentősége minden olyan közösségnek, ahol személyes
kapcsolódások jöhetnek létre. Legyen szó egy vallási közösségről, sporttevékenységről vagy iskolai foglalkozásokról. Ezekben a terekben
ugyanis szárba szökkenhetnek olyan közvetlen emberi kapcsolatok, amelyekből akár komoly elköteleződések lehetnek” – jelentette ki az
intézetvezető.
Végül arra is felhívta a figyelmet, hogy a botrányos élettörténetek mellett a pozitív példák bemutatására is nagyobb hangsúlyt kellene
fektetni a médiában is. „Az igaz, személyes történetek – szóljanak azok akár az élet védelméről és értékéről vagy mondjuk egy családi
problémával való megküzdésről – sokkal erőteljesebben hatnak, mint mikor csak rózsaszín idilleket teszünk a kirakatba vagy megmondjuk valakinek a tutit. A személyesség, ha hitelességgel párosul, sokakat elérhet, megérinthet és gondolkodásra késztethet egyéni döntéshelyzeteiben is” – hangsúlyozta Máthé Zsuzsa.