A Szombathelyi Egyházmegye megyéspüspöke úgy látja, a háború után ukrán részről elengedhetetlen a múlttal való őszinte, nem egyoldalú szembenézés. Interjúnkban szó esik az orosz-ukrán háborúhoz vezető okokról, a doni katasztrófáról, valamint a kárpátaljai magyarok helyzetéről is.
Nyolcvan éve történt a doni katasztrófa, melynek során több mint 100 000 magyar katona vesztette életét. Történelmi távlatból nézve hogyan ítéli meg a 2. Magyar Hadsereg tragédiáját?
A tragédia ott kezdődött, hogy Magyarország belépett a II. világháborúba a náci Németország szövetségeseként. Magyar katonáknak semmi keresnivalójuk nem lett volna Oroszországban, egy idegen érdekeket szolgáló hódító háborúban harcolva. A háborúba lépés legfőbb oka pedig a trianoni békediktátum, az akkor elveszített területek egy részének visszatérésére kapott ígéretek, valamint a kommunista diktatúrától való félelem volt.
Mennyire fontos volna, hogy az emberiség eljusson odáig, hogy igazságos országhatárokat tudjon kijelölni, méltányosabban ossza szét a Föld anyagi javait, gyógyítsa az elmúlt korok sokféle igazságtalanságát!
Évtizedekkel a második világégés borzalmai után az európai kontinens békéjét megtörte az orosz-ukrán háború. Lehet az egyháznak szerepe a béke előmozdításában?
A háborút kirobbantó feszültség egyik alaptényezője az volt, hogy 2018. december 15-én – Porosenko nyugatbarát ukrán elnök erős háttértámogatásával – ukrán egyházi vezetők, akik addig a Moszkva alá tartozó ukrán ortodox érsekséghez tartoztak, egy Moszkvától független ortodox egyházat hoztak létre, amelyet 2019. január 5-én a konstantinápolyi pátriárka el is ismert önálló (autokefál) egyháznak. Jelenleg a Moszkva alá tartozó ukrán ortodox egyháznak mintegy 11 ezer, a függetlenné vált ukrán ortodox egyháznak pedig nagyjából 7 ezer temploma van. A szakadás előtti években igen sok ortodox papot megfigyeltek oroszbarát magatartásuk miatt, egyeseket be is börtönöztek. Mindezek azt mutatják, hogy jelenleg az ortodox kereszténység nemigen tud a kiengesztelődés és a béke előmozdítója lenni Ukrajnában.
Imádságokkal, békefelhívásokkal, szimbolikus gesztusokkal (pl. a 2022-es nagypénteki keresztút 13 állomásánál egy orosz és egy ukrán asszony együtt vitte a keresztet), a közvetítés újra és újra való felajánlásával igyekszik megállítani a vérontást és a pusztítást, eddig sikertelenül. Magyarországon is több helyen – így például a Szent István Bazilika előtti téren – sokan, újra és újra imádkoztak és imádkoznak a békéért.
Hívok és bátorítok mindenkit, csatlakozzunk ezekhez az imádságokhoz! Kiáltsunk Istenhez a szív békéjéért, családjaink, hazánk, Ukrajna és az egész világ békéjéért!
Az Oroszország és Ukrajna közötti árok jelenleg betemethetetlennek tűnik. Mit gondol, hogyan tud majd a jövőben egymás mellett élni a két nemzet?
egy hiteles történelemkép kialakítása és oktatása az iskolákban, a nemzetiségi nyelvek, különösen is az orosz nyelv teljes jogú használatának biztosítása, a nemzetiségi nyelvű oktatás és kultúra támogatása. Nagyon fontos volna a két ortodox egyház közötti megegyezés is. Szükség lenne az ország orosz és ukrán népessége közötti kiengesztelődés nagy, szimbolikus gesztusaira. Minden bizonnyal hosszú évtizedeket igénylő gyógyulási folyamatok ezek.
Jól látszik, hogy a háború a Nyugat és Oroszország szakítását is magával hozta. Megfelelő válasz az orosz agresszióra a kapcsolatok teljes körű felszámolása?
Az oroszbarát ukrán elnökök megbuktatásának és a háború kirobbanásához vezető feszültség fokozásának egyik célja Oroszország és Európa egymással való szembeállítása, és ily módon
Európa számára a háború mielőbbi befejezése, a háború után pedig mind Ukrajnával, mind Oroszországgal a kapcsolatok újraépítése az elérendő cél.
Ön több ízben járt és szolgált Kárpátalján. Milyennek látja a kárpátaljai magyarok kilátásait a háború árnyékában?
A kárpátaljai magyarság hite, vendégszeretete, jósága mindig megrendített. A kis közösségek rendkívül szoros kötelékekkel kapcsolódtak össze, igyekeztek segíteni a rászorulókon, az egyedül maradt időseken. Öröm volt ezt látni. Jelenleg nagy nehézségek vannak ott, és jelentős az elvándorlás. Sok helyen már csak az idősek maradtak otthon, a fiatalok Magyarországra, vagy még nyugatabbra vándoroltak ki.
Adjunk meg minden lehetséges segítséget a maroknyi, megmaradt közösségeknek, hogy a háború okozta nélkülözéseket átvészeljék, a náluk menedéket talált családokat segíteni tudják, hogy megőrizhessék anyanyelvüket és őseik hitét!
Nyitókép: MTI/Illyés Tibor
A Mandiner olvasói és nézői összefogtak, hogy segítsenek Rosinec Máriának, a kárpátaljai nagymamának, aki fiát a háborúban veszítette el. A gyűjtés eredményeként közel hatmillió forint jutott el hozzá és két unokájához.
Kijev akár 150 darab Gripen repülőgépet vásárolna a Saabtól.
„Donald Trump csinálja a békét, mi támogatjuk, az európaiak akadályozzák” – mutatott rá Szijjártó Péter.
Az ukrán hadsereg egy fogolytól tudta meg, milyen ukázt adott ki az orosz elnök.
Négy tagállam akadályozta meg a sokat kritizált döntést.
Az amerikai pénzügyminiszter „háborús gazdaságként” jellemezte az oroszt, amely nulla növekedést produkál 20 százalékos inflációval.
A Mandiner olvasói és nézői összefogtak, hogy segítsenek Rosinec Máriának, a kárpátaljai nagymamának, aki fiát a háborúban veszítette el. A gyűjtés eredményeként közel hatmillió forint jutott el hozzá és két unokájához.
Az, hogy valaki egy élő közéleti szereplő halálát színházi élménnyé emeli, nem bátor gesztus, hanem ízléstelen, embertelen provokáció. Szili Katalin írása.
