Egy héten át ismét a balett fővárosa lesz Budapest – elrajtol a III. Budapest Ballet Grand Prix (VIDEÓ)

2025. november 17. 09:10

Huszonkét ország, több mint 140 jelentkező, 80 produkció. Évről évre egyre nagyobb az érdeklődés a Magyar Táncművészeti Egyetem nemzetközi balettversenye iránt. Fodorné Molnár Márta rektor asszonyt a műfaj változásairól is kérdeztük.

2025. november 17. 09:10
null
Krupincza Mariann
Krupincza Mariann

November 17. és 21. között rendezi meg a Magyar Táncművészeti Egyetem (MTE) a III. Budapest Ballet Grand Prix (BBGP) nemzetközi balettversenyt. A rangos megmérettetésnek és a kapcsolódó programoknak az egyetem mellett a Nemzeti Táncszínház és a Müpa ad otthont.

Fodorné Molnár Márta rektor a Mandinernek kijelentette,  a balett kitört a régi, zárt rendszerből, és ma már jóval több létezik a klasszikus balettnél. F
Fodorné Molnár Márta: A balett kitört a régi, zárt rendszerből, és ma már jóval több létezik a klasszikus ágánál. (Fotó: MTI/Hegedüs Róbert)

„Miután megújultak az egyetemek, célkitűzéseink közé került, hogy 2030-ra Európa legmeghatározóbb, táncművészettel foglalkozó felsőoktatási intézményévé váljunk. Egy ilyen nemzetközi jelenlét nagyban hozzájárulhat ehhez” – mondta a Mandinernek Fodorné Molnár Márta, az egyetem rektora. Hozzátette, a verseny révén nemcsak felkerülnek a táncművészet nemzetközi térképére, hanem a Táncművészeti Egyetemen tanuló fiatalok is betekintést nyerhetnek abba, hol tart ma ez a művészeti ág. Az ide érkező versenyzők pedig megismerik a magyar kultúrát, a magyar táncéletet és nem utolsósorban Budapestet, így továbbviszik az intézmény, a város és Magyarország jó hírét.

„Évről évre nő az egyetemünkre jelentkezők száma. Keletről, így Japánból és Kínából is sokan érkeznek hozzánk – hallgatóink mintegy 10 százaléka külföldi –, és jelenleg azon dolgozunk, hogy Koreában is megismerjenek minket. Eddig is nagyon jó és magas színvonalú volt a táncművészképzés, de mindig mondom: nem elég jónak lenni, jónak is kell látszani. 

Fontos megmutatni magunkat, erre is kiváló alkalmat ad a Budapest Ballet Grand Prix”

 – hangsúlyozta a rektor.

Fotó:  Andrea Paolini Merlo/ Magyar Táncművészeti Egyetem 

A 14 és 24 év közötti fiatalok számára meghirdetett versenyre október közepén zárult a jelentkezés. Huszonkét országból több mint 140 regisztráció érkezett; a jelentkezők közül nyolcvanan mutatkozhatnak majd be a zsűri előtt.

„Három kategóriában hirdettük meg a versenyt: vannak 

  • a juniorok, a 14–17 évesek; 
  • a szeniorok, akik 17–21 évesek; 
  • valamint a páros kategória, a pas de deux, amely 17-től 24 éves korig nyitott – ez nagyon ritka más versenyeken. 

A junioroknak két variációt kell táncolniuk, a szenioroknak szintén két klasszikust, plusz egy modernt, a pas de deux pedig két elemből áll. Ezért videós előszűrést tart a zsűri, és a legjobbak kapnak lehetőséget a személyes bemutatkozásra” – ismertette a szervezőbizottság elnöke.

Fodorné Molnár Márta azt is kiemelte, hogy a Budapest Ballet Grand Prix-ra professzionális táncosokat várnak. Míg más balettversenyeken gyakran van felnőtt- vagy amatőr kategória, ez esetben tudatosan arra törekedtek, hogy azokat a fiatalokat szólítsák meg, akik a legmagasabb szinten űzik ezt a műfajt.

Itt mindenki nyertes

A versenyzés mellett kiemelt szerepet kap az edukáció is. A különböző kategóriák fordulóival párhuzamosan folyamatosan zajlanak a workshopok, ahol a résztvevők és a külsős érdeklődők egyaránt meghallgathatják a szakma mestereinek előadásait. A versenyzők lehetőséget kapnak a zsűritagokkal való eszmecserére is; a visszajelzések nagyban segíthetik jelenlegi és jövőbeli karrierjüket.

A zsűri elnöke Aradi Mária táncművész, a Magyar Állami Operaház és a Holland Nemzeti Balett korábbi prímabalerinája, próbavezető balettmester, aki már többgenerációnyi fiatal táncost segített, és világot látott magyarként szolgálja a magyar táncművészet ügyét. A zsűri tagjai között van

  • Megan Fairchild, a New York City Ballet vezető táncművésze;
  • Kinsun Chan svájci–kanadai koreográfus, a Semperoper Ballett művészeti igazgatója;
  • Jahn Magnus Johansen, a Norvég Nemzeti Balett társigazgatója és ifjúsági társulatának vezetője;
  • valamint Mário Radačovský, a Holland Nemzeti Táncszínház (Nederlands Dans Theater, NDT) korábbi szólistája, a Brnói Nemzeti Színház balett-társulatának művészeti igazgatója.

A díjakat olyan támogatók ajánlják fel, mint a Herendi Porcelánmanufaktúra és a főtámogató MOL–Új Európa Alapítvány.

„Azt valljuk, hogy itt mindenki nyertes: már azzal nyer, hogy felkészült a versenyre, és hogy nemzetközi szakemberek foglalkoztak vele. Lehet, hogy nem lesz helyezett vagy különdíjas, de előfordulhat, hogy itt kap majd olyan felkérést, hazai vagy külföldi ösztöndíj-lehetőséget, 

amely elindítja azon a pályán, amiről mindig is álmodott” 

– hangsúlyozta Fodorné Molnár Márta, akit sokan az Opera színpadáról is ismerhetnek.

A 2024-es év egyik kiemelkedő produkcióját alább tekintheti meg:

Kitört a balett a korábbi zárt rendszerből

A Magyar Táncművészeti Egyetem rektora arról is beszélt, hogy napjainkra a balett kitört a régi, zárt rendszerből, és ma már jóval több létezik a klasszikus balettnél.

 „Bár Oroszországban ez még mindig valamelyest kőbe van vésve, a párizsi operabalett legújabb reklámarca például egy hiphoptáncos. Ez is mutatja, mennyire változik a világ. Az egyetemünk pedig azért is nagyon népszerű, mert sokszínű képzést kínálunk: a hallgatók nemcsak klasszikus balettet tanulnak, 

a modern tánc, a pas de deux, a néptánc és különböző képességfejlesztő technikák szintén a tananyag részét képezik. 

Ma már ahhoz, hogy valaki táncművészként állást kapjon, nem elég a klasszikus balett tudása; ugyanúgy ismernie kell a kortárs modern technikákat is” – jegyezte meg a rektor. Arra is rámutatott, hogy az utóbbi években több olyan évfolyam is volt, ahol a férfi hallgatók voltak többségben.

Fodorné Molnár Márta arról is beszélt, kiknek ajánlja leginkább a balett műfaját. 

„A klasszikus baletthez valóban speciális fizikai adottságok szükségesek. A növendékek azonban a képzés során rengeteget tanulnak, többek között fegyelmet. Mindezt játszva, nem pedig terror alatt, nem úgy, ahogy azt néhány, a balettről szóló film sugallta az elmúlt években. Azt is elsajátítják, milyen közösségben dolgozni: hogyan fogjuk meg a partnerünk kezét, hogyan felelünk egymásért egy csoportos fellépésen. Hiszen mindenkinek ugyanolyan jónak kell lennie ahhoz, hogy a produkció színvonala ne csorbuljon.”

A táncosok ugyanígy megtanulják a sikereket és a kudarcokat is elviselni: akadt már példa rá, hogy valakinek azért kellett feladnia, mert a teste nem úgy fejlődött, ahogyan ez a műfaj megköveteli – ez komoly lelki törést is okozhat. Vagyis a balett- és tánctanulás során megismerhető a test és a lélek, fejlődik a kitartás, hiszen gyakorolni kell akkor is, ha esik, ha fúj, ha van hozzá kedv, ha nincs.

„Ez a szemlélet egész életünkben elkísér majd. Ezért ajánlom mindenkinek, hogy ismerkedjen meg bármelyik táncformával – még akkor is, ha nem professzionális szinten szeretné művelni. Arról nem is beszélve, hogy az is meglátszik majd a testen, ha valaki gyermek- vagy fiatalkorában ilyen képzésben részesül” – fogalmazott Fodorné Molnár Márta.

Nyitókép:  Andrea Paolini Merlo/ Magyar Táncművészeti Egyetem 

Ezt is ajánljuk a témában


Összesen 1 komment

A kommentek nem szerkesztett tartalmak, tartalmuk a szerzőjük álláspontját tükrözi. Mielőtt hozzászólna, kérjük, olvassa el a kommentszabályzatot.
Sorrend:
chief Bromden
2025. november 17. 10:13
Akár szép is lehetne. Mihez kezd a többség 21. évük után az egyetemükkel?
Válasz erre
0
0
Jelenleg csak a hozzászólások egy kis részét látja. Hozzászóláshoz és a további kommentek megtekintéséhez lépjen be, vagy regisztráljon!