Ki nyújthat be kegyelmi kérelmet és annak mit kell tartalmaznia?
Kegyelmi kérelmet a terhelt, a védő, a terhelt törvényes képviselője, valamint a terhelt hozzátartozója nyújthat be. A kérelemnek tartalmaznia kell:
- a terhelt személyes adatait,
- a bíróság vagy (eljárási kegyelem esetén) ügyészség megnevezését, az ügydöntő bírósági határozat vagy (eljárási kegyelem esetén) a vádirat számát,
- a kérelem célját, és
- a kérelem indokait.
Mi történik a benyújtott kegyelmi kérelemmel?
A bíróság a kegyelmi kérelmet, a büntetőügy résziratait, valamint a további beszerzett iratokat (pl. pártfogó felügyelői környezettanulmány, büntetés-végrehajtási értékelő vélemény) azok beszerzését követően nyolc napon belül felterjeszti a miniszterhez.
A miniszter ezt követően a kegyelmi kérelmet minden esetben felterjeszti a köztársasági elnökhöz, aki indokolási kötelezettség nélkül dönt. A köztársasági elnök határozata a kegyelmi elhatározás napjával hatályos, de a miniszter ellenjegyzése szükséges a határozat érvényességéhez.
Érdekesség: a kegyelmi eljárás során személyes meghallgatásra nem kerül sor, valamint a folyamatban lévő ügyekről tájékoztatás is kizárólag írásban, a terheltnek vagy a kérelmezőnek adható.
Eljárási kegyelem esetén a kegyelmi döntésről szóló határozatot a terheltnek, a védőnek és a kérelmezőnek az a bíróság, illetve ügyészség kézbesíti, amely előtt az eljárás folyik. Végrehajtási kegyelmi kérelem vagy mentesítésre irányuló kegyelmi kérelem esetén a kegyelmi döntésről szóló határozatot az ügyben első fokon eljárt bíróság kézbesíti az elítéltnek és a kérelmezőnek. Ha az elítélt a szabadságvesztését vagy a javítóintézeti nevelését tölti, részére a kegyelmi döntésről szóló határozatot a miniszter a bv. intézet vagy a javítóintézet útján kézbesíti.
A köztársasági elnök határozatával szemben jogorvoslatnak, felülvizsgálatnak nincs helye.
Azonban, ha terhelt szeretne újabb kegyelmet benyújtani, arra a jogosultnak a fentiekben meghatározottak szerint van lehetősége.