Schmidt Mária: Szinte soha nem tévedett Csurka István

2024. december 07. 21:10

„Csurka István leplezte le először a Soros-hálózatot” – fogalmazott a történész a politikus szobrának avatóünnepségén.

2024. december 07. 21:10
Schmidt Mária történész, a Terror Háza Múzeum főigazgatója és Lezsák Sándor, az Országgyűlés fideszes alelnöke, a Nemzeti Fórum elnöke Csurka István író, politikus bronz mellszobrának avatásán Lakiteleken.

Csurka István hivatása, vallása a magyarság sorsa volt, és csak ez érdekelte, ez fűtötte – hangsúlyozta a Terror Háza Múzeum főigazgatója szombaton Lakitelken.

Schmidt Mária Csurka István író, politikus szobrának avatóünnepségén a lakitelki Hungarikum Ligetben azt mondta:

Csurka István a magyar rendszerváltozás meghatározó alakja, a magyarság ügyének, megmaradásának harcosa volt.

Kiemelt szerepet játszott a „kiégett és elbizonytalanodott kommunista diktatúra válságának elmélyítésében”, cselekvő szerepet játszott a megbuktatásában és a kiépülő új Magyarország megszületésében – tette hozzá.

A főigazgató úgy véli, Csurka politikusként és íróként is egyaránt azért küzdött, hogy „a magyarok felemeljék a fejüket, öntudatra ébredjenek, és kiegyenesítsék a gerincüket”. Kiemelte: a magyarok önérdekalapú politizálásának a szószólója volt, ezért kikiáltották a demokrácia ellenségének.

Elmondta, azok vádolták és illették ezzel, akik „a kommunista rendszer bukása után sem keltek fel a húsos fazekak mellől és akik a kommunista diktatúra működtetői és haszonélvezői voltak”, de mint mondta, Csurka ismerte, sőt kiismerte őket.

Schmidt Mária szerint Csurka István leplezte le először a Soros-hálózatot

„Amint Csurka a magyar nemzeti politizálás központi alakjává magasodott, szélsőséges, radikális, jobboldali, fasiszta, sőt náci, de főleg antiszemita és persze Nyugat- és Amerika-ellenessé vált, s így minden állítása, érve érvényét vesztette”, nem játszották többé a darabjait, kiírták a magyar drámairodalomból – fűzte hozzá a történész.

Schmidt Mária szerint Csurka István leplezte le először a Soros-hálózatot,

tárta fel gyökereit, mutatta be céljait és hívta fel a figyelmet arra az „eminens veszélyre, amit ez a pénzosztó szervezet a szuverenitásunkra gyakorolt”, amiért rágalmazták, támadták és meg akarták félemlíteni.

A főigazgató szólt arról is, hogy Csurka írásai, megszólalásai „kellemetlen figyelmeztetések voltak”, a realitással szembesítette a magyarokat, és „diagnózisaiban szinte soha nem tévedett”, majdnem mindenben igaza volt, csak rossz volt az időzítés. Hozzátette, nem neki „akartunk hinni, hanem a vágyainknak”.

Kiemelte: Csurkának a magyarság sorsa volt az első, és ő a magyarság jövőjéért aggódott, ellenfelei pedig azért, hogy ne lepleződjön le „foltos múltjuk”.

Schmidt Mára úgy véli, Csurka Istvánt azért azonosították antiszemitaként, mert az „nagyon is kapóra jött” Magyarországon azoknak a zsidó származású kommunistáknak, akik a viselt dolgaikat firtató minden kérdést egyből antiszemita megnyilvánulásnak bélyegeztek, hogy ezzel „ússzák meg az elszámoltatásukat”.

(MTI)

Nyitókép: MTI/Ujvári Sándor

 

Összesen 125 komment

A kommentek nem szerkesztett tartalmak, tartalmuk a szerzőjük álláspontját tükrözi. Mielőtt hozzászólna, kérjük, olvassa el a kommentszabályzatot.
Sorrend:
catalina11
2024. december 08. 22:18
"Kohn elhatározza, hogy meglátogatja Párizsban régi barátját, Grünt. A sors úgy hozza, hogy egy hálókocsiban utazik egy gojjal. Leszáll az este, készülődnek a lefekvéshez, és történetesen Kohné a felső ágy. Elhelyezkednek, pár perc múlva Kohn leszól az alatta fekvő úrnak: – Elnézést uram odalent felejtettem a szemüvegemet, megtenné, hogy feladja? – Uram, természetesen, parancsoljon! Pár perc múlva Kohn: – Uram, ne haragudjon, nagyon röstellem, de a könyvemet is lent hagytam, feladná azt is, kérem? – Uram, ez csak természetes, tessék parancsoljon! Újabb néhány perc múlva Kohn ismét leszól: – Uram, ne haragudjon, de látja ott a földön a koszos zoknimat? Megtenné, hogy kiviszi a mosdóba, és kicsit átlögyböli? – Uram, ne haragudjon, de mindennek van határa! – Jó, jó, bocsánat… Másnap délután a vonat befut Párizsba, Grün várja Kohnt az állomáson. – Szervusz, drága barátom, de régen láttalak! Mesélj, hogy utaztál? – Ne is mondd, kérlek! Egész úton össze voltam zárva egy antiszemitával!"
szeekely
2024. december 08. 16:30 Szerkesztve
Csurkaval gondolkodva: A békés, szemlélődő antiszemitizmus erteni kivanja a jelenseget. Jelenseg ugyanis VAN. S a jelenseg önmagaban sem nem cionizmus, sem nem antiszemitizmus. A jelenseg a zsido letforma, mint evolucios tartalommal rendelkező tulélési mechanizmus. A tulélés ket dolgot is jelent: -- eletben maradni akkor is, amikor a többség meghal, -- masokat fölülmulni életbeli tartalomban, "élés"-ben. Mivel az evolucios jelleg jelenvan, a fajok tulélésének kérdése is fölmerül, önvédelmi mechanizmusok lépnek életbe. Egy náció immunrendszere, védekezése a cionizmus tultengésével szemben nem tekinthető helytelennek, illetve csakis a tulélésre jatszo specialis érdek nézőpontjabol. Ezért van az, hogy az antiszemitizmus vadat többnyire zsidok hirdetik meg, olyan populaciokkal szemben, amelyek szinten tulélni szeretnének.
Galerida
2024. december 08. 15:53
Lehetett igaza Csurkának, de az esetleges győzelme következményeként az Alföld a Tiszáig már a románoké, a déli részek Pécsig a szerbeké és így tovább, mindez Izrael és az USA áldásával, de minimum egyetértő hallgatásával. Igazi politikus nem megy fejjel a falnak és lehetőség szerint biztosítja a hátát... Mos vagyunk és erősödünk, pedig Csurka ellenségei még itt járatják a pofájukat, de durván csökken a károkozó képességük.
Theorba
2024. december 08. 15:12
"Az a mód azonban, ahogyan a huszonegy tagú Fidesz-frakció megragadta ezt a lehetőséget sokat elárulhat abból, hogy az ország mire számíthat esetleges uralmuk esetén. Kíméletlenségre. Egyesek felemelték a sisakrostélyukat és látni engedték a tekintetüket. Milyenek is ők bajvívás közben? Cinikusak és gátlástalanok, kíméletlenek és gyűlölettől izzó tekintetűek … Kétségtelen, hogy a kormánypártok soraiban több az idős ember, különösen a történelmi pártokban. Ám velük szemben »vértolulást« emlegetni és láthatóan arra játszani, hogy ezek az idős képviselők majd fizikailag kidőlnek, undorító számítás. Gerillataktika … Kiderült, hogy a fiatal gerilláknak ez a csapata képes mindenen és mindenkin átgázolni céljai elérése érdekében … Ezeken a nyomasztó parlamenti éjszakákon kiderült, hogy a városi gerillák liberálisnak mondott világa mennyire végzetesen különbözik a hagyományos magyar kultúrától, értékrendtől és a történelmi folytonosság tehervállalásától." Csurka István
Jelenleg csak a hozzászólások egy kis részét látja. Hozzászóláshoz és a további kommentek megtekintéséhez lépjen be, vagy regisztráljon!