Rejtélyes üzenetet tett közzé Hont András, amiben azt is közölte: viszlát!
„Lépésről lépésre, tégláról téglára, per aspera ad astra, lárifári” – írta a publicista.
„Csurka István leplezte le először a Soros-hálózatot” – fogalmazott a történész a politikus szobrának avatóünnepségén.
Csurka István hivatása, vallása a magyarság sorsa volt, és csak ez érdekelte, ez fűtötte – hangsúlyozta a Terror Háza Múzeum főigazgatója szombaton Lakitelken.
Schmidt Mária Csurka István író, politikus szobrának avatóünnepségén a lakitelki Hungarikum Ligetben azt mondta:
Csurka István a magyar rendszerváltozás meghatározó alakja, a magyarság ügyének, megmaradásának harcosa volt.
Kiemelt szerepet játszott a „kiégett és elbizonytalanodott kommunista diktatúra válságának elmélyítésében”, cselekvő szerepet játszott a megbuktatásában és a kiépülő új Magyarország megszületésében – tette hozzá.
A főigazgató úgy véli, Csurka politikusként és íróként is egyaránt azért küzdött, hogy „a magyarok felemeljék a fejüket, öntudatra ébredjenek, és kiegyenesítsék a gerincüket”. Kiemelte: a magyarok önérdekalapú politizálásának a szószólója volt, ezért kikiáltották a demokrácia ellenségének.
Elmondta, azok vádolták és illették ezzel, akik „a kommunista rendszer bukása után sem keltek fel a húsos fazekak mellől és akik a kommunista diktatúra működtetői és haszonélvezői voltak”, de mint mondta, Csurka ismerte, sőt kiismerte őket.
„Amint Csurka a magyar nemzeti politizálás központi alakjává magasodott, szélsőséges, radikális, jobboldali, fasiszta, sőt náci, de főleg antiszemita és persze Nyugat- és Amerika-ellenessé vált, s így minden állítása, érve érvényét vesztette”, nem játszották többé a darabjait, kiírták a magyar drámairodalomból – fűzte hozzá a történész.
Schmidt Mária szerint Csurka István leplezte le először a Soros-hálózatot,
tárta fel gyökereit, mutatta be céljait és hívta fel a figyelmet arra az „eminens veszélyre, amit ez a pénzosztó szervezet a szuverenitásunkra gyakorolt”, amiért rágalmazták, támadták és meg akarták félemlíteni.
A főigazgató szólt arról is, hogy Csurka írásai, megszólalásai „kellemetlen figyelmeztetések voltak”, a realitással szembesítette a magyarokat, és „diagnózisaiban szinte soha nem tévedett”, majdnem mindenben igaza volt, csak rossz volt az időzítés. Hozzátette, nem neki „akartunk hinni, hanem a vágyainknak”.
Kiemelte: Csurkának a magyarság sorsa volt az első, és ő a magyarság jövőjéért aggódott, ellenfelei pedig azért, hogy ne lepleződjön le „foltos múltjuk”.
Schmidt Mára úgy véli, Csurka Istvánt azért azonosították antiszemitaként, mert az „nagyon is kapóra jött” Magyarországon azoknak a zsidó származású kommunistáknak, akik a viselt dolgaikat firtató minden kérdést egyből antiszemita megnyilvánulásnak bélyegeztek, hogy ezzel „ússzák meg az elszámoltatásukat”.
(MTI)
Nyitókép: MTI/Ujvári Sándor