A pedagógusok nyolcvan, az igazgatók hetven százaléka pozitív változásokról számolt be.
(Nyitókép: Hans Lucas / AFP)
Szeptemberben új időszámítás kezdődött a magyar iskolákban, az augusztusban megjelent kormányrendelet alapján „a telekommunikációs eszközök – különösen a mobiltelefonok –, a kép- vagy hangrögzítésre alkalmas eszközök és az internetelérésre alkalmas okoseszközök használatban korlátozott tárgynak minősülnek a tanítási napokon az általános és középiskolákban, kollégiumokban és szakiskolákban is minden évfolyamon”.
A rendelet kimondja azt is, hogy az okostelefonokat és egyéb okoseszközöket ugyan a diákok magukkal vihetik az oktatási intézményekbe, azokat a tanítási nap kezdetén, a tanítási órák megkezdése előtt – kollégiumban a foglalkozás megkezdése előtt – le kell adniuk a tanítási nap időtartamára, és azt a házirendben meghatározottak szerint annak végén visszakapják.
Bár hazánkban a tiltás rögtön politikai viták kereszttüzébe került, a valóság az,
hogy a szakemberek világszerte keresik a jó gyakorlatokat, megoldásokat erre a több generáció jövőjét érintő problémára.
Franciaországban például Emmanuel Macron elnök vezette be az iskolai tilalmat, az USA-ban is egyre terjednek a különböző szintű korlátozások, az UNESCO pedig elég határozottan a telefonok iskolai tiltása mellett szállt síkra. A szervezet 2023-as jelentésében azt írta, hogy „az okostelefonok iskolákból való eltávolítása Belgiumban, Spanyolországban és az Egyesült Királyságban kimutatottan javította a tanulmányi eredményeket”.
A Mandinernek korábban nyilatkozó szakértők ugyancsak egyetértettek azzal, hogy a helyzet megérett a kezelésre. Aczél Petra kommunikációkutató, egyetemi tanár többek között azokra a komoly kutatásokra hívta fel a figyelmet, miszerint a lenémított, de még a teljesen kikapcsolt okoskészülékek is nagy mértékben elterelik a figyelmünket.
Az ok egyszerű: már a puszta jelenlétükkel arra a párhuzamos világra emlékeztetnek, amelyben – legalábbis ezt hisszük – minden pillanatban valami fontos történik, az ebből következő „kimaradok valamiből” érzés így folyamatosan ott dolgozik bennünk a háttérben. A lenémított telefonok fel-felvillanó képernyője pedig bizonyítottan negyvenszázalékos fókuszvesztéshez vezet.
A szakember ugyanakkor azt sem rejtette véka alá, hogy egy efféle intézkedés csak akkor lehet hosszú távon életképes, illetve érheti el a kívánt célt,
ha a pedagógusok a gyerekek nagy nehezen visszanyert figyelmét fent is tudják tartani.
„Ha nincs mobiltelefon a diáknál, ugyanakkor a tanár egy unalmas diasorral prezentál, amelyről felolvassa a szöveget, mielőtt megosztja azt a tanulókkal, akkor a hiányérzet érthetően erősebb lesz, mint a haszon” – mutatott rá minderre egy szemléletes példával Aczél Petra.
Hasonló a véleménye Bagdy Emőkének is. A pszichológusprofesszor hangsúlyozta azt a fontos pszichológiai szabályt, ami úgy szól, „ne vegyél el senkitől semmit, ha nem pótlod valamivel. Játékot játékkal például. Hiszen ott a sóvárgás, aminek van egy, a cselekedeteket irányító hatalma, például a gyerekeknél az, hogy amit tiltanak, azt csak azért is megteszik.”
Ezt is ajánljuk a témában
Az iskolai eszközhasználati szigorítás arra adhat lehetőséget, hogy a diákok figyelme ne legyen kitéve a versengő párhuzamosságnak – mondta lapunknak Aczél Petra.
Ezt is ajánljuk a témában
A professor emerita a rendelet kapcsán hangsúlyozta, fontos szem előtt tartani azt a szabályt, hogy „ne vegyél el senkitől semmit, ha nem pótlod valamivel. Játékot játékkal például”.
És bár a szeptemberi iskolakezdés óta csak kevés idő telt el, megkérdeztük a Belügyminisztériumot, mik az eddigi tapasztalatok az okoseszközök iskolai használatának országos korlátozásával kapcsolatban. A válasz szerint a szabályozás fogadtatása összességében kedvező, a nemzetközi tapasztalatokkal egybevágó.
„A közelmúltban megkérdeztük az igazgatókat és a pedagógusokat is a tapasztalataikról. A pedagógusok több mint nyolcvan százaléka úgy felelt, javulás észlelhető a tanulók figyelmében, az igazgatók több mint hetven százaléka arról számolt be,
hogy a gyerekek többet beszélgetnek, játszanak, sportolnak.
Ezek az eredmények is azt mutatják, hogy a rendelet nemcsak a koncentráció javítását – mint eredeti célkitűzést – segítette elő, hanem hozzájárul a tanulók szociális és kommunikációs készségeinek fejlődéséhez, valamint közösségi jelenlétük erősítéséhez is” – áll a Belügyminisztérium válaszában.
Több fontos területen lehet komoly változás.
Miniszteri meghallgatásán kurtán-furcsán reagált az LMBTQ-propagandára vonatkozó kérdésre, kérdvén: láttunk-e már átműtött óvodást. De mi az igazság?
A szülőket ugyanakkor arra kérik, hogy figyeljék gyermekeik egészségi állapotát, különösen a köhögéssel járó tüneteket.
A szlovák kormány más „reformokat” is hirdetett: a 250 fő alatti iskolák bezárásával harmadával akarja csökkenteni az oktatás költségvetését.
Akinek nem tetszenek egy miniszterjelölt pedagógiai elvei, vagy az, ahogy a gyakorlatban eddig működött, az ezt kritizálja, ne azt, hogy egyházi iskolát vezet és vallásos.
A tinédzser elkövető az édesapjától, egy nyugalmazott rendőrtől szerezett fegyvereket.
Több tucat iskolát fenyegetett meg robbantással egy tiszaújvárosi diák.
Setényi János, az MCC Tanuláskutató Intézetének vezetője szerint a magyar közoktatás képes a nemzetközi tudományos csúcsteljesítményekhez szükséges alapokat megteremteni, és kiválasztani a tehetségeket.
A kevésbé impozáns Képviselői Irodaház nem felelt meg nekik.
