Az iskolai eszközhasználati szigorítás arra adhat lehetőséget, hogy a diákok figyelme ne legyen kitéve a versengő párhuzamosságnak – mondta lapunknak Aczél Petra.
Nyitókép: GettyImages/illusztráció
Ma már alig van olyan, aki ne élné mindennapjait egy párhuzamos világ, így a telekommunikációs dimenzió állampolgáraként is, akár felnőtt, akár gyermek. Valamennyiünk zsebében, táskájában, kezében van okoskészülék – nyilatkozta a mandinernek Aczél Petra, kommunikációkutató, egyetemi tanár annak az új kormányrendeletnek a kapcsán, amely korlátozza az okostelefonok és egyéb telekommunikációs eszközök bevitelét és használatát az iskolákban.
A témáról már Bagdy Emőke klinikai szakpszichológust is kifejtette véleményét lapunknak.
Aczél Petra kifejtette: tudjuk, hogy számos előnyük van ezeknek az eszközöknek a gyorsaság, az információbőség és -elérés, vagy a hatékonyság tekintetében. Ugyanakkor persze sok kihívást is jelentenek egyéni és közösségi életünkben egyaránt. „Mindenesetre 2024-ben az általuk kialakított mesterséges közeget már »természetesnek« tekintjük. Valahogy azt hisszük, ezek nélkül már nem is lehet élni – fogalmazott a szakértő, aki szerint ezért is hathat meglepően az új kormányrendelet.
Ezt is ajánljuk a témában
A professor emerita a rendelet kapcsán hangsúlyozta, fontos szem előtt tartani azt a szabályt, hogy „ne vegyél el senkitől semmit, ha nem pótlod valamivel. Játékot játékkal például”.
Azt hihettük ugyanis, hogy ha valami már ennyi ideje ennyire elterjedt, akkor nem lehet, és nem is érdemes egyfajta szigorítással élni a használatát illetően. Márpedig ez nem igaz.
Soha nem késő tenni valami ellen és valaminek az érdekében
– húzta alá a kommunikációkutató.
A Moholy-Nagy Művészeti Egyetem tanára szerint három szempontból érdemes értékelni az új szabályt és annak várható eredményeit. Az egyik a készülék maga, a másik annak hatása, a harmadik, hogy a korlátozáson túl kell-e még valami, hogy a rendelet a remélt pozitív kimenethez vezessen.
Az első szempontól azt kérdezhetjük: számít-e, hogy egy diáknál ott-van e a készülék – akár kikapcsolva vagy elnémítva – miközben folyik a tanítás? Tehát pusztán a tárgy jelenléte okoz-e problémát? Nos, a kutatások szerint igen.
Még a teljesen kikapcsolt okoskészülék is eltereli a figyelmünket, mert jelenléte arra a párhuzamos világra emlékeztet, amelyben, legalábbis így feltételezzük, éppen történik valami.
„A »kimaradok valamiből« érzése megosztja a figyelmet. Arról nem is beszélve, hogy a némán is fel-felvillanó képernyőjű telefonok az iskolapadon akár 40 százalékos fókuszvesztéshez vezethetnek. Még arra sincs szükség, hogy magával az inger tartalmával találkozzunk, a készülék önmagában kihívást jelent – hangsúlyozta Aczél Petra.
Ez pedig a szakember szerint elvezet minket a második ponthoz. Az okostelefonokon folyó kommunikáció a valóság eseményeivel versenyző párhuzamos világot jelent. Több mint 20 éve közöltek először olyan kutatási eredményeket, melyek szerint az úgynevezett multitaskingban – vagyis abban, hogy egyszerre több forrásból érkező információt egyidőben tudunk kezelni – nem vagyunk jók, legyünk akár idősebbek vagy fiatalabbak – mutatott rá Aczél Petra.
Szavai szerint a multitasking inkább korunk egyik mítosza, amellyel elfedjük, hogy egyre kevésbé fókuszálunk, szelektálunk és emlékezünk. Éppen ezért
az iskolai eszközhasználati szigorítás arra adhat lehetőséget, hogy a diákok figyelme ne legyen kitéve a versengő párhuzamosságnak
– húzta alá az egyetemi tanár.
Végül, mi kell ahhoz, hogy a szabályozás jótékony eredményeket hozzon? Az, hogy az okostelefonoktól mentes iskolai tevékenységek, a tanórák izgalmasak, sokszínűek, motiválók legyenek. „Ha nincs mobiltelefon a diáknál, ugyanakkor a tanár egy unalmas diasorral prezentál, amelyről felolvassa a szöveget, mielőtt megosztja azt a tanulókkal, akkor a hiányérzet érthetően erősebb lesz, mint a haszon” – fogalmazott Aczél Petra.
Mint mondta, az intézkedés jelentősége tehát akkor mutatkozhat meg igazán, ha az iskolai tanítás képes a visszanyert diákjelenlétet és tanulói figyelmet maximálisan szolgálni, értékként használni és élménnyé tenni.
Az anyanyelv nem magától értetődő – hanem kiharcolt érték és jog.
Sokan úgy vélik, a családtámogatások megkurtítása igazságot szolgáltatna a gyermekteleneknek, hiszen nem kell másokat finanszírozniuk. Ám a nyugdíjrendszer fenntarthatóságát éppen azok a gyermekek biztosítják, akiket ma nevelnek fel a szülők, jelentős áldozatok árán. A rövid távú spórolás tehát végül éppen azok számára válik a legdrágábbá, akik most nyertesnek hiszik magukat.
Visszatérnek a jól megszokott hétköznapok, bele kell rázódni a tanév rutinjába. Gyermektraumatológusként ilyenkor évről évre a balesetek számának jelentős emelkedését látom. Kőnig Róbert írása.
A 2025/2026-os tanévvel egy új támogatási forma is elérhetővé válik a magyar iskolákban, mely a külföldről hazatérő családok gyermekeit igyekszik segíteni. Milyen támogatást kapnak pontosan ezek a diákok? A kortársak miképp tudják segíteni a beilleszkedésüket? Többek között ezekről kérdeztük Balatoni Katalin miniszterelnöki biztost.
Az áldozatok száma még nem ismert.
Az ázsiai ország lakosságának 99 százaléka mutat aktivitást az online térben, és 98 százaléka rendelkezik okostelefonnal.
Több helyen és kényszerű változtatásokra volt szükség.
A svéd miniszterelnök nem árulta el, hogy kormánya ezt a javaslatot fogja-e követni.
