Álomszerű hír érkezett a magyar gazdaságról: a változás az asztalunkon is megjelenhet

Nyitókép: Pixabay

Az elmúlt tíz évben elképesztő ütemben nőtt a hazai beszállítók és a magyar termékek száma a Lidlben – ez derült ki a kiskereskedelmi lánc húsz magyarországi évét összefoglaló eseményen.

A beszállítók esetében például belföldön 73 százalékkal, az export tekintetében 463 százalékkal több a magyar vállalkozás, összesen 487 és 167. A termékek számában még látványosabb a változás:

A Lidl a magyar borok tekintetében is reményt keltő statisztikát mutatott be: míg tíz évvel ezelőtt 6 millió palackot adtak el, addig tavaly 29 milliót, amiből 14,3 milliót az exportpiacokon.

Milliárdos beruházások a partnerségért

A bolthálózat hetente átlagosan üzletenként 15 300 vásárlót szolgál ki, piaci részaránya megközelíti a 21 százalékot a legfrissebb adatok alapján. A 10 ezer munkavállalójával a kilencedik legnagyobb munkaadó Magyarországon, a nemzetgazdaságban megtermelt hozzáadott értéke 1200 milliárd forint felett jár az elmúlt öt évet tekintve, összességében pedig az éves költségvetési hozzájárulása a GDP 1, beszállítókkal együtt 1,3 százalékát teszi ki.

Mindez természetesen nem csak azoknak a vásárlóknak jó, akik kifejezetten keresik a magyar termékeket a boltokban. Az eseményen elhangzott:

Nyilvánvalóan erősödnek a hazai vállalkozások, a „Lidl-megrendelésekért” vásárolt eszközök, felépített gyártósorok hosszú távon is bevételt termelhetnek, új munkahelyek jöhetnek létre, ráadásul az élelmiszeriparban tapasztalt fejlődés más gazdasági területekre is hatással lehet.

Magyarország még nem tart ott

Ilyen például a csúcsgasztronómia, amelyben a legtöbb séf rendszeresen elmondja: nem tud megfelelő mennyiségű és minőségű hazai alapanyagot vásárolni, ezért kénytelen külföldről rendelni húst vagy zöldséget. A Mol Campus földszintjén működő Zazie Bistro séfje, Bíró Dániel például a Mandinernek úgy fogalmazott, mindig a legjobb helyek szerzik meg a kis termelők alapanyagait, akik két-három étteremnél többet nem tudnak ellátni. Ezek viszont olyan áron érkeznek, amit utána el is kell tudni adni az étlapon.

– tette hozzá.

Pontosan 28 emelettel feljebb viszont másképp gondolkozik Lendvai Levente, a Virtu séfje. A tehetséges szakember az egyik leghangosabb támogatója a magyar ételeknek és alapanyagoknak a csúcsgasztronómiában, a világjárvány alatt kutatómunkába és receptgyűjtésbe kezdett.

– mondta a Mandinernek adott interjúban.

Vasárnapi terülj-terülj asztalkám

Ő úgy tapasztalja, egyelőre nagyon szűk réteg érzi a motivációt, hogy elhagyja a francia alapanyagokat, a skandináv savanyítást, meg a többi népszerű megoldást. Hozzátette, ez is azon múlik, mennyi energiát fektet bele a konyhafőnök: könnyebb a multinál webshopon leadni a rendelést, mint beszélni a pékkel, hogy pontosan mekkora kenyérre lenne szükség.

– szögezte le. Korábban hasonló véleményt fogalmazott meg Mautner Zsófi gasztronómiai szakember, aki rámutatott, a falusi közegben van egy csomó, a helyiek által sem ismert kincs, például a kisújszállási vadrizs vagy az alföldi kamilla évtizedek óta helyben terem.

A Lendvai Levente által irányított Virtu a megnyitása óta ragaszkodik ehhez a koncepcióhoz, így az őszi étlapon is a hazai ízek és alapanyagok dominálnak a magyarországi éttermek között egyedülállónak számító kilátás mellett. Az étlapon megtalálható Ilonka néni kalácsa, a paprikás csirke burgonyagombócban, a klasszikus palóc szarvasgulyás és a kicsit átfazonírozott, ám ízeiben a megszokottat hozó somlói galuska is.

A séf a főfogások változatosságáról elárulta: