Három film 1956-ról, amit érdemes megnézni

2024. október 23. 09:46

Félelem, kétségek, menni vagy maradni?

2024. október 23. 09:46

Nyitókép: Megáll az idő. Egy film a kilátástalanságról. Fotó: Nemzeti Filmintézet/Jávor Péter.

Megáll az idő (1982)

Egy film a levert forradalom utáni nihilből, egy új generáció életérzéséről a sivár kommunizmusban. Egy film az elvágyódásról, az itthon maradottak bűntudatáról, a bezártságról és a kilátástalanságról. A Megáll az idő tűpontosan megmutatja, milyen volt abban az országban élni, ahol a forradalom után fél évvel, 1957. május elsején a Hősök terén százezer ember tapsolt Kádár Jánosnak, a szabadságharc árulójának. 

Szerencsés Dániel (1983)

A film maga a dilemma. Menni vagy maradni? 1956 decemberét írunk, egy vonat indul a határra, rajta kiábrándult, disszidálni készülő emberekkel és titkosügynökökkel. Sándor Pál filmje tökéletesen megmutatja a levert forradalom utáni kiábrándultságot, vívódást és kitörni vágyást a nyomasztó magyar valóságból. Szerencsés Dánielt a fiatal Rudolf Péter alakítja ragyogóan. 

Szamárköhögés (1987)

Nem a hősök, hanem a Szabad Európa rádiót lefüggönyözött lakásban hallgató család szemszögéből mutatja meg az 1956-os forradalom mindennapjait, amelybe még a fanyar humor is belefér. Egy család szemszögéből, ahol mindenki másképp élni meg a szabadságharcot. Másképp a gyerekek, az apa és a nagymama. A filmet Gárdos Péter rendezte. 

Ön esetleg látta már valamelyik filmet e fentiek közül? Írja meg kommentben, hogyan értékeli!

 

 

Összesen 14 komment

A kommentek nem szerkesztett tartalmak, tartalmuk a szerzőjük álláspontját tükrözi. Mielőtt hozzászólna, kérjük, olvassa el a kommentszabályzatot.
Sorrend:
zatoicsi
2024. október 23. 13:19
Anyáék nálunk minden évben október 23-án elmondták, hogy mi volt igazából és erről nem szabad beszélni, mert a recip félék, a kun béla félék, az ÁVÓ-s férgek köztünk vannak, itt a mai napig itt szívják előlünk a levegőt ezek a férges, rohadt belű geci disznók. Sajnos nem lőttük őket a Dunába 89-ben. Nagy hiba volt.
wwoman-2
2024. október 23. 13:03
Osztap: Anyámék sokat meséltek erről, és a félelemről is, ami a forradalom bukása után volt. Úgyhogy fogalmad sincs róla. Rokonaim ott voltak több helyen, de nem Kádárnak tapsolni.
wwoman-2
2024. október 23. 12:59
A Megáll az idő a kedvencem.
Osztap_Bender
2024. október 23. 12:45 Szerkesztve
Csakhogy ne halj meg bután és hülyén. 1957. május elsején nem százezer hanem kétszázezer megjelent tapsolt Kádárnak a Hősök terén. (Marosánék kiváló "munkát" végeztek a nép körében.)
Jelenleg csak a hozzászólások egy kis részét látja. Hozzászóláshoz és a további kommentek megtekintéséhez lépjen be, vagy regisztráljon!