Figyelmeztetniük kell a jövőben a fogyasztókat a kiskereskedelmi üzleteknek, ha egy élelmiszer kiszerelését a gyártó csökkentette. A kormány célja, hogy a fogyasztók a nehezebben észrevehető áremelésekről is tudomást szerezzenek.
Újabb eszközt vet be a kormány az infláció kordában tartása érdekében, az erről szóló kormányrendelet már megjelent a Magyar Közlönyben. E szerint a jövőben a kiskereskedelmi üzletláncoknak
kötelező lesz felhívni a vásárlók figyelmét arra, ha egy termék kisebb kiszerelésben kapható, mint korábban.
Az élelmiszerüzleteknek akkor kell kihelyezniük a kormány által meghatározott formában és tartalommal ellátott figyelmeztetéseket, ha egy adott termék kiszerelése kisebb lesz, vagyis csökken a súlya vagy a térfogata.
A kormányrendelet visszamenőleg is előírja a vásárlók tájékoztatására vonatkozó kötelezettséget akkor, ha a kiszerelés 2020 január 2023 júliusa között változott.
Csak akkor nem kell külön felhívni a fogyasztók figyelmét a változásra, ha a gyártó a kisebb kiszerelésű termékkel bővíti kínálatát, vagyis megmarad a megszokott súlyú, térfogatú termék is.
A fogyasztók tájékoztatását célzó kormányrendelet megosztja a felelősséget: a kiszerelés változásáról a kereskedőknek kell tájékoztatniuk a vásárlókat, de a gyártó vagy az első magyarországi forgalmazó termékhez kapcsolódó dokumentációja alapján kell eljárniuk az üzleteknek.
Ezt is ajánljuk a témában
A családok védelme érdekében a kormány új intézkedést fogadott el, így az 1 milliárd forint feletti árbevétellel rendelkező élelmiszer-kereskedőknek figyelemfelhívó tájékoztatót kell kihelyezniük, amennyiben egy termék kiszerelése csökkent.
Ez azt jelenti, hogy a gyártóknak és forgalmazóknak kötelező tájékoztatniuk az üzleteket a kiszerelés csökkentéséről, ráadásul ugyanezt a dokumentációt a Nemzeti Élelmiszerlánc-biztonsági Hivatalnak (Nébih) is át kell adniuk.
A Nébih a beküldött információk alapján várhatóan nyilvánosan is hozzáférhetővé teszi azoknak a termékeknek az adatbázisát, amelyek kiszerelését csökkentette a gyártó.
A kormányrendelet célja, hogy a vásárlók azonnal értesüljenek róla,
ha egy élelmiszer ára úgy nő, hogy a darabára ugyan nem változik, de a kiszerelés csökkentése miatt az egységár valójában emelkedik.
A kormányrendelet célja egyértelműen a figyelemfelkeltés – emelte ki a Mandiner kérdésére Vámos György. Az Országos Kereskedelmi Szövetség (OKSZ) főtitkára arra is felhívta a figyelmet, hogy a gyártók egy-egy termék kiszerelésének csökkentésével nem követnek el szabálytalanságot, egy ilyen változás nem minősül tisztességtelen gyakorlatnak.
A gyártók az átadási árban érvényesítik az önköltség emelkedését. A legtöbb piaci szereplő önköltsége ugyanakkor 2024-ben is emelkedik – mutatott rá Vámos György, aki példaként említette egyebek mellett az üzemanyagárak változását, valamint a minimálbér és a garantált bérminimum emelkedését.
Az elmúlt években láthattuk, hogy a költségek növekedése miatt a fogyasztók számára észrevehetőbb darabár is meredeken emelkedhet,
a gyártók tehát nem azért csökkentik termékeik kiszerelését, hogy ezzel nagyobb áremelést tudjanak elérni. A fogyasztók árérzékenysége miatt a gyártóknak sem érdekük a költségeik emelkedése miatt szükségesnél nagyobb mértékű áremelés – emelte ki Vámos György, aki nem számít arra, hogy a következő időszakban jelentős méreteket öltene a termék mennyiségének, súlyának csökkentésével végrehajtott áremelés.
A főtitkár hozzátette, amennyiben egy gyártó csökkenti a termék kiszerelését, annak elsősorban üzletpolitikai oka van, és
szerinte nem a fogyasztók megtévesztése a cél, a gyakorlat pedig egyáltalán nem szabályellenes.
Sikerült visszaszorítani az inflációt: tavaly az év utolsó hónapjaiban már tartósan 10 százalék alá került, és a régiós országok szintjére süllyedt az áremelkedés üteme. Idén az első negyedévben várhatóan folytatódik az infláció gyors csökkenése, az áremelkedés mértéke idén 5-6 százalék körül alakulhat, 2025-től pedig 3 százalék körül alakulhat.
Ez a gyakorlatban azt jelenti, hogy az elmúlt két évben tapasztalt meredek áremelkedés nem tér vissza, ugyanakkor az árszint csökkenése sem várható.
A rekordokat döntő infláció alaposan visszafogta a keresletet.
A lakossági fogyasztás élénkítése kiemelten fontos feladata most a gazdaságpolitikának, és nélkülözhetetlen ahhoz, hogy éves alapon 4 százalékkal bővüljön a hazai GDP.
A következő időszakban a bérek és jövedelmek emelkedése ellensúlyozza a mára stabilizálódó, a két évvel ezelőttinél jóval magasabb árszintet.
Ezt is ajánljuk a témában
Idén rekordot dönt az infláció, de cserébe hosszú időre elbúcsúzhatunk az áremelésektől.
Nyitókép: MTI/Lakatos Péter
Az is kiderült, hogy egy újabb kormány csak tetézné a bajt.
Rámutatott a Faktum az elemzésében, hogy az euró nem cél, hanem eszköz.
A külföldi tulajdonú nagyvállalatok jobban járnának, miközben a brutális megszorítások óriási jövedelemcsökkenést okoznának a családoknak.
Az alapvető élelmiszerek ára jelentősen csökkent egy év alatt, de a kávé és a csokoládé jóval drágább lett.
Feltehetőleg Magyar Péter nem örül, mindenki más meg igen.
Egy taxis a minap azt mondta nekem, hogy neki mindegy, ki nyeri a 2026-os választást, csak változás legyen. Úgy tűnt, hogy szerinte Magyarország kormányának kiválasztása olyan, mintha tombolajegy volna, ahol minden szelvény nyer. Csakhogy ez a stratégia sok országban recessziót, inflációt vagy államcsődöt hozott. Sebestyén Géza írása.
„A magyar választóknak fel kell ismerniük, hogy ez a gyűlölet nem a megoldás, hanem maga a katasztrófa” – hangsúlyozta összeállításában a Transzparens Újságírásért Alapítvány.
