Aláírták a minimálbér-megállapodást, de a fizetések emeléséről tovább folytatódnak a tárgyalások
Kőbe vésték a bérmegállapodást, de a tárgyalások ezzel nem érnek véget.
Nem a reálgazdasági folyamatok alapján dől el, hogy mennyit költenek karácsonykor a magyarok. Noha a fogyasztási adatokra még várnunk kell, a kereskedők és az elemzők bizakodók, az ünnep előtti vásárlási roham tapasztalatai egyértelműen a kereslet élénkülését jelzik, miközben az infláció idén már nem tette tönkre az ünnepet.
Az idei karácsonyi kereslet minden várakozás szerint meghaladja a tavalyit. Az elemzők és a kereskedők az ünnepi bevásárlások tapasztalatai alapján bizakodók: noha a decemberi fogyasztási adatok és a kiskereskedelmi forgalom számai csak később, február elején jelennek meg, a gazdasági szereplők úgy vélik, 2022 karácsonyához képest jelentősen nőtt a kereslet, ami igaz mind az ajándékokra, mind az élelmiszerekre.
A karácsony ugyanakkor nem a spórolásról szól: ilyenkor azok sem spórolnak, akik a megtakarításukból, vagy banki kölcsönből kénytelenek fedezni az ajándékokat és az ünnepi ételek költségeinek egy részét.
A tavalyi évhez képest élénkülő keresletre és erősödő fogyasztásra számít a tapasztalatok alapján az Országos Kereskedelmi Szövetség (OKSZ). Vámos György főtitkár szerint mind az élelmiszereknél, mind az iparcikkeknél sok üzletben azt lehetett tapasztalni, hogy újra hosszú sorok kígyóztak a pénztáraknál. Az ünnepi hétvége előtti napokban szó szerint megrohanták a vásárlók a kereskedőket.
Ennek háttérben az áll, hogy a kockázatok ellenére idén sem tört meg a korábbi évek hagyománya, amelynek lényege az, hogy decemberben az ünnepek miatt – az őszi hónapokhoz és az előző évhez képest is – jelentősen nő az eladott áruk mennyisége.
Vámos György szerint ez kiemelten fontos annak fényében, hogy idén, főként az év derekán bezuhant a kiskereskedelmi forgalom. A visszaesés ugyan ősztől már mérséklődött, de voltak olyan hónapok, amikor tavalyihoz képest 5-10 százalék körüli volt a volumen visszaesése.
Tavaly decemberben a vásárlók több mint 1700 milliárd forintot költöttek az üzletekben, idén ez átlépi a 2000 milliárd forintot, ami számos árucsoportban jelent mennyiségi növekedést az eladásokban. Az év végén a kiskereskedelmi forgalom már megközelítheti, sőt, túl is lépheti a 2022 decemberi volumenbővülést. Karácsony előtt az élelmiszer-értékesítés nő a legerősebben, ezen a piacon a december már a kilábalás hónapja, míg a többi területen is javuló eredményekre számíthatunk.
A Központi Statisztikai Hivatal adatai szerint novemberben az előző év azonos időszakához képest átlagosan 7,9 százalékkal voltak magasabbak az árak. Az élelmiszerekért idén 7,1 százalékkal kellett többet fizetni. A decemberi fogyasztói-ár adatok ugyan még nem ismertek, de a csökkenő tendencia, a világpiaci folyamatok és a tavaly november és december között tapasztalt további áremelkedés, vagyis a magas bázis is arra enged következtetni, hogy a decemberi infláció már bőven 7 százalék alatt marad.
A folyamatok alátámasztják a kormány és a Magyar Nemzeti Bank várakozásait:
az infláció gyakorlatilag már nem keseríti meg az életünket. A jelenleg tapasztalt árszínvonal mérséklődni ugyan nem fog, de a jelenlegi egybehangzó szakértői várakozások szerint az árak a következő években gyakorlatilag alig változnak majd.
Magyarországon – hasonlóan a többi fejlett gazdasághoz – elsősorban nem a reálgazdasági folyamatok határozzák meg a karácsonyi költekezést. Tavaly ugyan visszaesett a kereslet 2021-hez képest, ugyanakkor 2021 és 2022 karácsonya között soha nem látott mértékben, több mint 25 százalékkal nőttek a fogyasztói árak. Az éves áremelkedés az élelmiszereket még jelentősebben érintette: az ünnepi menü hozzávalóiért 44,8 százalékkal kellett többet fizetni 2022-ben, mint a megelőző esztendőben.
Aki a tavalyi drágulás hatására inkább spórolt az év során, karácsonykor az is zsebbe nyúl tehát a tapasztalatok szerint. Ezt elősegíti, hogy az áremelkedés üteme jelentősen lassult, decemberben várhatóan már 6 százalék körüli szintre.
A karácsony sok családban inkább presztízskérdés, vagyis az ajándékokra és az ünnepi ételekre fordított keretnek akkor is el kell érnie egy lélektani szintet, ha az inflációnál kisebb mértékben emelkedett a jövedelem, vagyis mérséklődött a háztartás vásárlóereje.
Ezt a hézagot sok család jellemzően vagy fogyasztási hitelekből – áruhitelből, személyi kölcsönből, hitelkártya- és folyószámlahitel-keretből – fedezi, vagy hozzányúl a megtakarításaihoz. Ez a felpörgetett kereslet átmenetileg segíti a belső fogyasztás élénkülését.
Az infláció mértéke idén januárban érte el a csúcsot: 2023 első hónapjában több mint negyedével kellett átlagosan többet fizetnünk az élelmiszerekét, az egyéb termékekért és a szolgáltatásokért. Az infláció az utolsó negyedévben azonban már tartósan 10 százalék alá csökkent. Mindez gyakorlatilag azt jelenti, hogy az elmúlt két évben tapasztalt drágulásnak vége, ugyanakkor az árszínvonal tartósan ezen a szinten marad. Az előrejelzések szerint
Közben 2023-ban enyhe recesszióba került a magyar gazdaság, amelynek okai elsősorban a globális gazdaságot érintő negatív hatásokra vezethető vissza, beleértve az inflációt is, amely a hazai fogyasztás csökkenését eredményezte. A nem exportra termelő vállalkozások és a szolgáltatószektor nehéz évet hagy maga mögött, de az átmeneti gazdasági válság nem lesz elhúzódó, következményei több létfontosságú területet is megkíméltek. Ezek közül kiemelendő a munkaerőpiac, mivel a várhatóan éves szinten 0,3 százalékos GDP csökkenés és a fogyasztás bezuhanásának hatása sem vezetett a munkanélküliség érdemi növekedéséhez, a foglalkoztatottság pedig továbbra is hónapról hónapra rekordot dönt. A kedvező fordulat ugyanakkor már tényként kezelendő: a GDP nőtt a harmadik negyedévben és a reálbér-csökkenés is reálbér-emelkedésbe fordult.
Jövőre a várakozások szerint ismét 4-5 százalék körül bővülhet a GDP, az elemzők véleménye egyező: 2024-től ismét növekszik a magyar gazdaság. Az infláció gyors mérséklődése az első negyedévben meghatározó lesz, majd a dezinflációs folyamat kevésbé lesz dinamikus az év hátralévő részében.
Áremelkedés jövőre is lesz: elsősorban az üzemanyagok ára nőhet.
A gazdaság szereplőinek ugyanakkor jelentős fejlesztési lehetőségeket kínál az, hogy a kohéziós források egy részét felszabadította Brüsszel, vagyis az uniós pályázatok már érdemben hozzájárulnak a nemzetgazdaság stabilitásához és az államháztartás egyensúlyához.
Az inflációtól tehát már nem kell tartanunk, legalábbis a mostani ismereteink szerint. Ez azt jelenti, hogy a példátlan gyorsasággal beköszöntött, szokatlanul magas árszint tartós marad. Az árak ugyanakkor – az üzemanyagok árát leszámítva – várhatóan minden fontos főcsoportban stagnálnak, sőt, főleg az élelmiszerek és várhatóan a szolgáltatások egy része olcsóbb lesz, ám árcsökkenéssel nem érdemes számolni.
A magas árszinthez a jövőben már a fizetéseknek kell felzárkózniuk. A keresetek reálértéken némileg visszaestek idén, ugyanakkor az őszi hónapokban ismét megindult a fizetések vásárlóerejének növekedése.
Érdemben gyorsítja a további bérfelzárkózást a minimálbér 15, valamint a garantált bérminimum 10 százalékos emelése, amely ráadásul a szakszervezetek, a munkáltatók és a kormány megállapodása szerint nem jövő januártól, hanem már idén decembertől életbe lépett. Noha a magasabb fizetést az érintett több mint egymillió munkavállaló január elején kapja kézhez, a karácsonyi költekezéskor már kalkulálhattak, tervezhettek az emeléssel.
Ezt is ajánljuk a témában
Kőbe vésték a bérmegállapodást, de a tárgyalások ezzel nem érnek véget.
Jövőre jelentős béremelés nem várható a versenyszférában, a várakozások szerint ugyanakkor 10 százalék körüli bruttó keresetnövekedés megvalósul. Ez azt eredményezi, hogy a keresetek felzárkózása reálértéken is folytatódik, noha egyelőre enyhébb ütemben, mint az orosz-ukrán háború és a Moszkvával szembeni szankciós politikát megelőző években.
Azok a munkavállalók, akik nem, vagy jóval infláció alatti mértékben részesültek bérrendezésben, 2022-ben és 2023-ban összességében közel 50 százalékos reálkereset-visszaesést tapasztalhatnak, vagyis életminőségük, életszínvonaluk jelentősen visszaesett.
Ezt is ajánljuk a témában
Tartósan visszatérhet 2024-től a reálbér-növekedés, az inflációtól már nem kell tartanunk.
A bérrendezés elmaradása elsősorban a magas képzettséget igénylő fehérgalléros munkakörökben volt jellemző és azokon a területeken, ahol a munkaerőhiány sem késztette a foglalkoztatókat az inflációt lekövető bérfelzárkóztatásra.
Már jövő tavasszal dönthet az európai minimálbér bevezetéséhez szükséges törvénymódosításokról a magyar Országgyűlés, a kormány már hónapok óta egyeztet a részletekről a szakszervezetekkel és a munkáltatókkal. Mutatjuk, hogyan lesz 2024-ben európai a magyar minimálbér, és azt is elmagyarázzuk, Dobrev Klára és a baloldal hogyan próbálja megtéveszteni a legkisebb keresetűeket.
A több éves átmenetet tartalmazó program a jelenlegi – Európában egyedülálló – magyar kettős minimálbér-rendszert a jelenlegi formában megszüntetné. A minimálbér, vagyis a kötelező legkisebb munkabér megmaradna, ugyanakkor a szintén központilag megállapított, középfokú végzettséghez kötött garantált bérminimum megszűnne és a mai munkaerőpiaci elvárásokhoz jobban alkalmazkodó, rugalmas ágazati bérminimumok lépnének a helyébe.
Ezt is ajánljuk a témában
A munkavállalók nagyobb részvétele mellett gyorsulhat a fizetések felzárkózása.
Ezt is ajánljuk a témában
A rendszerváltás óta nem látott bérreform előtt áll Magyarország, de nem úgy, ahogy azt a baloldal el akarja hitetni.
Nyitókép: MTI/MTVA