Szánthó Miklós: Ma a globalisták a rendszer, Brüsszel a mélyállam – és mi vagyunk a lázadók!

A polgári körök 2002-ben alakultak, amikor a Fidesz ellenzékbe került. Most kormányon van. Miért van szükség a kezdeményezés digitális verziójára? A változó világ vagy a Tisza digitális térnyerése hozta lépéskényszerbe a jobboldalt? 

Bár a politikai memória véges jószág és 2002 valóban messze volt, akkor a polgári körök megalakítása óriási dinamikát adott a jobboldalnak nem csak a megmaradáshoz, de a későbbi győzelemhez is. És hangozzék is ez bármily meglepően, most, 2002 után, ismét ellenzékben vagyunk - ezúttal nem Magyarországon, hanem a Nyugat egészén belül.

És ugyanaz a hazai szellemi kör, mely korábban Moszkva támogatását élvezte, most „felfedezte” magának Brüsszelt, melynek a helyi ügynökök toborzásában amúgy is nagy tapasztalata van. A helyzet más szempontból is hasonló: 23 éve a hazai posztkommunisták régi időkből megörökölt háttérhálózatával szemben kellett összeszerveződni és saját nyilvánosságot építeni, ma ugyanez a feladat a globalisták erőből és guruló dollárokból felhuzalozott virtuális gépezete kapcsán az alulról szerveződő DPK-kal. A balliberáls oldal ugyanis az általa pénzelt NGO-k és propagandatermékek hadával indít teljes pályás letámadást a földrajzi után a digitális térben is.

A közösségi média algoritmusát arra használják, hogy a jobboldali véleményeket módszeresen elrejtsék, míg a baloldali, liberális, globalista hangokat felerősítsék.

Így próbálja a nemzetközi elit elérni, hogy helyzetbe hozza őket, és később végrehajthassák a számukra kedvező politikát. Nem is kell Weberig vagy von der Leyenig mennünk, hogy megtaláljuk a kapcsolatot: a Tisza egyik EP-képviselője az a Dávid Dóra, aki korábban a Facebookot üzemeltető Meta egyik jogtanácsosa volt.

Miért van szükség kifejezetten szuverenitásvédelmi DPK-ra?

Fel kell mennünk arra a pályára, ahol a baloldal van, csak nem az ő szabályaik szerint kell játszanunk. Ettől frusztráltak is, mert ahogy korábban a társadalmi önszerveződést, aztán a sajtót, most a közösségi médiát is a saját hitbizományuknak tekintik. Emlékszem, a korábbi polgári köröket is „Hende Csaba keretlegényeiként” emlegette a Népszabadság, mert akkoriban csak a szakszervezetek meg a különféle, komcsik által uralt „szakmai szövetségek” számítottak „civilnek”. Ugyanígy kaptak sikítófrászt, mikor elindult a jobbos média megjelenése, jöttek a konzervatív kutatóintézetek, elkezdtünk nemzetközileg szerveződni – lásd a CPAC Hungary-t –, aztán jött a Megafon, az influenszerek, a Harcosok Klubja, most pedig a polgári körök digitális verziója.

A Szuverenitásvédelmi Digitális Polgári Kört azért hívtam életre, hogy a magyar patrióták közösséget alkotva álljanak helyt ebben az újfajta küzdelemben, amely egyúttal a nemzeti szuverenitás digitális védőbástyája is.

Kik lesznek a csapatban, mi lesz a fókuszban? 

Már a Szuverenitásvédelmi DPK alapítói köre is azt mutatja, hogy mennyire össznemzeti kezdeményezésről van szó; az élet minden területéről érkeztek ugyanis patrióta érzelmű emberek. Pokol Béla, Schmitt Pál, Magyar Levente, Szalay-Bobrovniczky Kristóf, Kötter Tamás, de itt van velünk Bárdosi Ildi, Mészáros Nóri a HírTV-től vagy Déri Stefi is – és már több mint ezren a csoportban.

Minden hozzájárulás számít: egy támogató komment, egy megosztás, egy jól megfogalmazott érv vagy egy új patrióta meghívása is erősíti a közösséget. A legfontosabb ugyanis az, hogy lássuk, nem vagyunk egyedül jobboldali világlátásunkkal, hanem mi vagyunk a csendes többség. A Szuverenitásvédelmi DPK azokhoz szól, akik úgy gondolják, hogy a haza nemcsak földrajzi, hanem szellemi és digitális tér is.

Trump, Putyin és Hszi Csin-ping is beszélő viszonyban van a magyar kormányfővel, hazánk pedig integráns része a nyugati szövetségi rendszereknek. Mitől kell ma védeni a szuverenitást? 

Az első állítás kapcsán mondhatnám, hogy „na ennyit a nagy elszigeteltségről”. De a kérdésre válaszolva: nem lebecsülve persze az orosz vagy kínai szolgálati képességeket, de ma a nyílt műveletek korát éljük, és ebben a nyugati globalista hálózat vérprofi. Tehát ma a magyar szuverenitás, nemzeti szabadság ellen irányuló elsődleges támadás Brüsszelből érkezik, amely teljes egészében hatalmába kerítette az Európai Uniót. A tudatipart, tömegmegkommunikációs fegyvereket, álcivileket, bértudósokat, pénzügyi zsarolást, trollhadsereget és előreprogramozott manipulációkat vetnek be. Óriási erőforrásokat mozgatnak meg annak érdekében, hogy 2026-ban az általuk preferált szervilis politikai erő győzedelmeskedjen.

Legfőképp utóbbi álláspontunk miatt indult az elmúlt időszakban soha korábban nem látott dezinformációs kampány Magyarország ellen az online platformokon is, hogy elmozdítsák a patrióta kormányt a pozíciójából, és olyanok – Magyar Péterék – kerüljenek hatalomra, akik zokszó nélkül elárulják a nemzeti érdeket, ahogy ezt teszik Tuskék Lengyelországban. Web2.0-ás proopagandagépezetük segítségével el akarják hitetni, hogy a „modern korban” már nincs szükség se hitre, se nemzetekre, se családokra, se békére, se biztonságra. Ezért is fontos, hogy a jobboldali emberek artikulálni tudják az igazságot a közösségi média tereiben, hiszen együtt erő vagyunk, de szerteszét gyöngeség.

A kormány szerint a Tisza bábkormányt alakítana, ha hatalomra jutna. Egyetért? Fenyegeti a magyar szuverenitást a legnagyobb ellenzéki erő?

Igen. A „kis szuverenitásról való lemondás”, amit Magyar Péter emleget, valójában egy nagy történelmi eltévelyedés kezdete lenne. Senkiben szemernyi kétely ne legyen: amit látunk, az a magyar történelem és az 1990 óta zajló politika régi mintázata, csak pepitában.

Vagyis?

Kurucuk és labancok, nemzetiek és nemzetköziek – ma szuverenisták a globalisták ellen. Utóbbi oldal vágyálma mindig az volt, hogy a nemzet oldódjon fel valami szélesebb, nagyobb entitásban, és ehhez keresnek mindig gazdatestet. Ez hol az isztambuli porta, hol a bécsi udvar, hol Berlin, hol Moszkva, hol Washington volt,

Ezzel szemben álltak és állnak azok, akik szerint – szerintem is – a mindenkori magyar nagystratégiának egy célja kell legyen: egy birodalom se olvaszthasson magába minket. Ennek a küzdelemnek mindig volt egy politikai és egy kommunikációs dimenziója, most utóbbi kapcsán a közösségi médiás önszerveződés döntő képesség. Ezt segítik a digitális polgári körök, kiemelten a Szuverenitásvédelmi.

nyitókép forrása: Alapjogokért Központ