Új hőmérsékleti rekordok dőltek meg idén nyáron
Az északi féltek eddig mért legforróbb nyara volt az idei.
A komoly fronthatások megterhelik a szervezetet, mutatjuk, hogy lehet küzdeni ezek ellen.
Nyitókép: Michal Fludra / NurPhoto / NurPhoto via AFP
A hosszú, fárasztó és tikkasztó kánikulát magunk mögött tartva az erre érzékeny emberek újabb kihívással kell, hogy megküzdjenek, ugyanis érkeznek a folyamatos hidegfrontok, amelyek komoly tüneteket produkálhatnak. Bár kétségtelen, hogy jól esik a felfrissülés a szinte, érzésre már állandósult 40 fokok után, azonban a ciklikusan érkező hidegfrontok fejfájást, vérnyomás-ingadozást és ízületi fájdalmakat okozhatnak.
Mint arról a Mandineren már beszámoltunk, az Európai Unió éghajlatváltozással foglalkozó szolgálata nemrég arról számolt be, hogy az idei volt a valaha mért legforróbb nyár, a rendkívüli hőség növeli annak valószínűségét, hogy 2024 megelőzi 2023-at, mint a bolygó eddigi legmelegebb évét.
Ezt is ajánljuk a témában
Az északi féltek eddig mért legforróbb nyara volt az idei.
Samantha Burgess, a szervezet igazgatóhelyettese tudatta, hogy az idei év nyári hónapjaiban regisztrálták a legmelegebb júniust és augusztust, a legmelegebb napot és a legforróbb északi félteki nyarat.
A szakember szerint csökkenteni kell a Földet felmelegítő károsanyag-kibocsátásokat, különben a szélsőséges időjárás egyre intenzívebbé válik a jövőben. Ha ez nem lenne elég, kiderült többek között az is, hogy az idei augusztus a kilencedik legszárazabb volt 1901 óta, a hónap csapadéka országos átlagban az eddig beérkezett adatok alapján 25,0 milliméter volt, ami 58 százalékkal elmarad az 1991-2020-as évek 59,5 milliméteres átlagától. A jelentések szerint országos átlagban ezzel a kilencedik legszárazabb augusztus lett 1901 óta az idei.
A korábbi évek megfigyelései alapján több körben augusztustól várható volt a lehűlés, a népi hagyományok szerint Nagyboldogasszony napján, majd augusztus 20-tól követően érkezett mindig a kánikulát kiűző kedvezőbb levegő, ez azonban idén nem így történt.
A forróság csak rákapcsolt a nemzeti ünnepünk után és pusztán szeptember 9-től kezdve lett vége a 30 fok feletti nappali maximumoknak, ekkortól süllyedt le éjjel is olyan hőmérsékletre a levegő, hogy klíma helyett már nyitott ablaknál is lehetett aludni.
Bár kánikulára az előrejelzések alapján nagy esély nincs, a frontérzékenyek nem örülhetnek, ugyanis most egy újabb kihívás előtt állnak:
nemhogy érkeznek, már itt is vannak a markáns hidegfrontok.
A hét második felében érte el Magyarországot az a front, amelynek köszönhetően egy időre beáll az igazi ősz: a hűvös, nyirkos, esős idő. A front lassan halad, így csütörtökön csak az ország nyugati szélén élők érezték közvetlen hatásait, péntektől azonban az egész országot ellepte az esős, nyirkos szeles, idő, több helyen voltak záporok, zivatarok. A múlt hét végén tapasztalt kánikulához képest a mostanin sok helyen csak 10-15 fok a nappali maximum.
A hidegfront vonulását és erősségét jól mutatja, hogy pénteken az ország nyugati részében volt olyan, ahol alig 3 fokot mértek, míg az ukrán határ mellett lévő Csengeren 30-at. A Kendig-csúcson volt a leghidegebb a hét utolsó munkanapján ott már szinte a tél köszöntött be, míg a legkeletibb országrészben kitartott a nyár, bár nem sokáig, a vihar vonultával oda is megérkezett a csapadék és a felfrissülés.
A folyamatosan érkező frontok rendkívül megterhelik az erre érzékenyek szervezetét, a felmérések minden második magyar állampolgár érzi magán az időjárás változását. A leggyakoribb tünetek között szerepel az ingerlékenység, a fejfájás, a vérnyomással kapcsolatos panaszok. Érdekesség, hogy a hidegfront tünetei általában a front elvonulása után jönnek elő, ahogy csökken a hőmérséklet és a páratartalom, ezzel egyidejűleg pedig nő a légnyomás.
Statisztikák szerint ilyenkor megnő a szívinfarktusok száma is.
A szakemberek szerint a frontérzékenységet a legjobban az életmódváltoztatással lehet csökkenteni, a légköri változások kevésbé viselik meg a kipihent, egészségesen táplálkozó szervezetet. A front érkezésekor az orvosok azt javasolják, hogy figyeljünk a vitaminok pótlására, a megfelelő mennyiségű és minőségű folyadékbevitelre és a testmozgásra is. Bármennyire sablonos, kerülni kell a stresszt is, ugyanis az nagy mértékben felerősíti a frontérzékenységet, érdemes legalább 7-8 órát aludni és ellenállóbbá tenni a szervezetet a regenerálódással.