Az északi féltek eddig mért legforróbb nyara volt az idei.
Nyitókép: Unsplash/Daniel Brunsteiner
Az Európai Unió éghajlatváltozással foglalkozó szolgálata pénteken közölte: az idei volt a valaha mért legforróbb nyár – írja az Euractiv. Az idén júniustól augusztusig tartó időszak melegebb volt, mint a tavalyi nyár – közölte a Copernicus Éghajlatváltozási Szolgálat (C3S) a havi közleményében.
A rendkívüli hőség növeli annak valószínűségét, hogy 2024 megelőzi 2023-at, mint a bolygó eddigi legmelegebb évét.
„2024 elmúlt három hónapja alatt regisztrálták a legmelegebb júniust és augusztust, a legmelegebb napot és a legforróbb északi félteki nyarat ” – mondta Samantha Burgess, a C3S igazgatóhelyettese.
Ha az országok nem csökkentik sürgősen a bolygót felmelegítő kibocsátásaikat, a szélsőséges időjárás „csak még intenzívebbé válik” – mondta Burgess.
Ezt is ajánljuk a témában
A klímaváltozás és a megújuló energia termelési csúcsai egyre növekvő terhet rónak a hálózatokra: a globális áramigény tizenöt éven belül várhatóan megduplázódik.
Egyre valószínűbb, hogy felborítja az európai időjárást a La Niña, amely nem csak a télre, de a 2025-ös évre is rendkívüli hatással lehet.
Szeptember közepén pár nap leforgása alatt volt, ahol hirtelen 20 Celsius-fokot esett vissza a hőmérséklet Magyarországon.
Az Alpokot sem kíméli a klímaváltozás.
Nagy változások lehetnek egész Közép-Európában.
Egy friss kutatás szerint a fenntarthatóság jelentősen hátrébb szorult a cégvezetők prioritásai között, ám a fogyasztóknak egyre fontosabb a zöldszemlélet: a 19 ezer megkérdezett 60 százaléka sokkal jobban aggódik a klímaváltozás miatt, főként a tapasztalható szélsőségesebb időjárás következtében.
A cseh-lengyel határ mentén fekvő területek különösen súlyosan érintettek.
Dübörög a közelmúlthamisítás a háborúban álló országban.
Lehet, még ezt is megérjük, és akkor lehet összevetni Brüsszelt és Moszkvát.
