Amennyiben a politikus úgy érzi, nincs takargatnivalója, önmaga is kérheti, hogy függesszék fel a mentelmi jogát.
Ha Magyar erre nem lesz hajlandó, a jogi bizottság a vizsgálatának lezárása után az Európai Parlament felé vagy azt a javaslatot teszi, hogy az Európai Parlament függessze fel a Tisza Párt elnökének a mentelmi jogát, vagy azt, hogy ne. Az Európai Parlament képviselői plenáris ülésén szavaznak majd a kérdésről.
A mentelmi jognak két változata van. Egyrészt az abszolút mentelmi jog, a képviselőként kifejtett politikai tevékenység vonatkozásában, másrészt a személyes mentelmi jog, amely alapvetően a képviselő személyére gyakorolt nyomással szemben hivatott őt védeni. A fő különbség, hogy
az első esetben a hivatali idő lejártával sem lehet eljárást indítani a képviselővel szemben,
míg utóbbi esetén nincs akadálya, hogy az érintett mandátuma lejárta után meginduljanak vagy folytatódjanak a kapcsolódó büntetőeljárások.
Magyar Péter esete az utóbbi körbe tartozik, vagyis a védelem nem abszolút. Ilyen ügyekben helye van a mentelmi jog felfüggesztésének is, amelyet a magyar nyomozóhatóságok kérhetnek, ahogyan Polt Péter ezt most meg is tette.