Az EP-képviselők mentelmi jogáról
Egyrészt létezik az abszolút mentelmi jog, a képviselőként kifejtett politikai tevékenység vonatkozásában, másrészt a személyes mentelmi jog, amely alapvetően a képviselő személyére gyakorolt nyomással szemben hivatott őt védeni. A fő különbség, hogy az első esetben a hivatali idő lejártával sem lehet eljárást indítani a képviselővel szemben, míg utóbbi esetén nincs akadálya, hogy az érintett mandátuma lejárta után meginduljanak vagy folytatódjanak a kapcsolódó büntetőeljárások.
Lapunk korábbi megkeresésére az Alapjogokért Központ vezető elemzője, Dornfeld László rámutatott: Magyar Péter esete az utóbbi körbe tartozik, vagyis a védelem nem abszolút – hívta fel a figyelmet Dornfeld.
Ilyen ügyekben helye van a mentelmi jog felfüggesztésének is, amelyet a magyar nyomozóhatóságok kérhetnek, ahogyan Polt Péter ezt most meg is tette.
Mint Dornfeld korábban kifejtette: a büntető- és közigazgatási jogszabályok megsértése tipikusan olyan esetkör, amikor kérésre felfüggesztik a mentelmi jogot, kivéve, ha felmerül annak gyanúja, hogy az eljárást politikai nyomásgyakorlásra használják egy képviselővel szemben. Bizonyos, objektív tényezőket is vizsgálnak, ezt követően dönt a bizottság arról, hogy javasolják-e a mentelmi jog felfüggesztését. A végső döntést az EP plenáris ülése mondja ki szavazás útján.
Ismerve Magyar Péter reakcióját a kérdéses ügyre, nehéz elképzelni, hogy ne azonnal politikai üldöztetésre hivatkozna majd képviselőtársai előtt”