Mennyi esély van Magyar Péter mentelmi jogának felfüggesztésére? Megszólal a szakértő!

Nyitókép: Magyar Péter Manfred Weberrel egyeztet (Fotó: Magyar Péter Facebook-oldala)

Egyelőre nincs hír arról, hogy az ügyészség kezdeményezte volna Magyar Péter mentelmi jogának felfüggesztését az Európai Parlament előtt, legalábbis a Központi Nyomozó Főügyészség (KNYF) azt közölte lapunkkal, hogy a sajtónyilvánosságot érintő információ jelenleg nincs az ügyben.

Magyart az Ötkertes botránya miatt indult nyomozás kapcsán hallgatná ki az ügyészség gyanúsítottként. Ismert, a Tisza Párt elnöke a belvárosi szórakozóhelyen okozott botrányt júniusban, ahonnan biztonsági őrök dobták ki. Ezt követően a helyszínről távozva a rakpartról a Dunába hajított egy mobilkészüléket, gyaníthatóan azt, amelyet előzőleg egy vendégtől vehetett el, még a buli helyszínén.

Az eredetileg a BRFK V. Kerületi Rendőrkapitányságán elrendelt nyomozást áttették a Központi Nyomozó Főügyészségre, ahol az továbbra is folyamatban van. A KNYF augusztus végén azt közölte lapunkkal, hogy az ügyben gyanúsítotti kihallgatásra kizárólag a mentelmi jog felfüggesztését követően kerülhet sor.

Magyar egyébként az ügy kapcsán lapunk ellen is sajtópert indított, és az ügy bírája Uzsoky Ágnes – aki bírói kinevezése előtt még a Klubrádió jogi képviselőjeként járt el – a Tisza Párt elnökének adott igazat első fokon abban a kérdésben, hogy vajon állítható-e Magyar Péterről, hogy fiatal nőket zaklatott még júniusban? Lapunk munkatársa a bíróságon szerette volna megtudni, hogy Magyar valóban megütött-e egy embert a szórakozóhelyen, és hogy bedobta-e az illető telefonját a Dunába, de a pártelnök folyamatosan csak hárított, ezzel együtt együtt egyik cselekményt sem tagadta. Az erről szól felvételt IDE kattintva nézheti meg. 

Politikai nyomásgyakorlással lehet takarózni

A Mandiner megkeresésére az Alapjogokért Központ vezető elemzője, Dornfeld László ennek kapcsán kifejtette:  az EP-képviselők mentelmi joga a hivatali idejük teljes ideje alatt megilleti őket, még olyan ügyekben is, amit a képviselővé válás előtt követtek el.

Kétféle formáját különböztetik meg: egyrészt létezik az abszolút mentelmi jog, a képviselőként kifejtett politikai tevékenység vonatkozásában, másrészt a személyes mentelmi jog, amely alapvetően a képviselő személyére gyakorolt nyomással szemben hivatott őt védeni. A fő különbség, hogy az első esetben a hivatali idő lejártával sem lehet eljárást indítani a képviselővel szemben, míg utóbbi esetén nincs akadálya, hogy az érintett mandátuma lejárta után meginduljanak vagy folytatódjanak a kapcsolódó büntetőeljárások.

– hívta fel a figyelmet Dornfeld. Ilyen ügyekben helye van a mentelmi jog felfüggesztésének is, amelyet a magyar nyomozóhatóságok kérhetnek.

Az eljárás itt ugyanaz, mint a csoportos támadást szervező szélsőbaloldali olasz antifa-vádlott, Ilaria Salis esetén: előbb az EP plenáris ülésére kerül be, majd annak Jogi Bizottsága foglalkozik vele, ahol meghallgathatják magát az érintett képviselőt is.

Most jól jöhet a néppárti tagság

Mint Dornfeld kifejtette, a büntető- és közigazgatási jogszabályok megsértése tipikusan olyan esetkör, amikor kérésre felfüggesztik a mentelmi jogot, kivéve, ha felmerül annak gyanúja, hogy az eljárást politikai nyomásgyakorlásra használják egy képviselővel szemben.

Bizonyos, objektív tényezőket is vizsgálnak, ezt követően dönt a bizottság arról, hogy javasolják-e a mentelmi jog felfüggesztését. A végső döntést az EP plenáris ülése mondja ki szavazás útján.

– hívta fel a figyelmet az elemző.

Hozzátette: „mivel a Tisza Párt elnöke Manfred Weber támogatását élvezi és az Európai Néppárt frakciója is sorai közé engedte, nem tűnik elképzelhetetlennek, hogy védelmükbe veszik, és az eljárást ők is politikai jellegűnek nyilvánítják. Így akár az is előfordulhat, hogy a gyakorlattal szembe menve születik döntés – nem ez lenne az első és nem is az utolsó alkalom erre Brüsszelben”.

Külön érdekesség, hogy június 9-i európai parlamenti és önkormányzati választások kampánya során Magyar Péter többször is a mentelmi jog eltörlése mellett kardoskodott, sőt azt is írta, hogy megválasztása estén sem kíván Ep-képviselő lenni. Az európai parlamenti képviselőséget egyébként a világ legnagyobb kamuállásának nevezte korábban. 

A történet azonban másképp alakult, Magyar Péter mégis felvette a mandátumát és jelenleg esze ágában sincs lemondani mentelmi jogáról. 

Dornfeld teóriáját erősítheti egyébként, hogy a végül szeptember 5-én, csoportosan elkövetett hivatalos személy elleni erőszak bűntette miatt kihallgatott Donáth Anna, volt momentumos EP-képviselő mentelmi jogának felfüggesztését idén áprilisban elutasította a parlament. Donáth sikeresen győzte meg az EP Jogi Bizottságának tagjait, hogy politikai koncepciós eljárás folyik ellene. Miután azonban Donáth a júniusi választáson elvesztette mandátumát, nem védte tovább a mentelmi jog.