Kampányfinanszírozási botrány: így gurulnak a dollárok egy hálózaton át a magyar baloldalhoz
A Pesti Srácok Akta című műsorában összeszedte, mit lehet tudni a legújabb baloldali botrányról.
Átláthatatlanul kapják külföldről a pénzt kormánykritikus portálok.
Átláthatatlan és egyre növekvő a kormánykritikus médiumok külföldi finanszírozása – állapította meg a Nézőpont Intézet Sajtószabadság 2024 című elemzése. Az intézet három fő megállapítást tett:
A 2022-es országgyűlési választásokat követően robbant ki az a botrány, amely ráirányította a közvélemény figyelmét a Magyarország belügyeibe való külföldi beavatkozási kísérletekre. Azon túl, hogy a választáson közösen induló ellenzéki pártokkal és azok választási kampányával kapcsolatban a tiltott kampányfinanszírozás gyanúja merült fel, a magyar közvéleményt célzó külföldi szereplők általi befolyásolási törekvésre is fény derült, hiszen legalább egy, a nyíltan kormányellenes ezalenyeg.hu hírportált üzemeltető kiadó, az Oraculum 2020 Kft. jutott – a nyilvánosság addigi kizárásával – a kampány során nem Magyarországról származó közel 2 milliárd forintnyi forráshoz.
A Nézőpont Intézet szerint a különböző médiumokhoz Magyarországon kívülről érkező források teljes körének felderítése – vonatkozó és hatékony szabályozás hiányában – gyakorlatilag lehetetlen. Egyrészt a donor oldal túlzottan sokrétű, másrészt a fogadó médiumok, még ha azok köre a tartalomelemzés eszközével még beazonosítható is lehet, egyrészt nem kötelesek, másrészt nem érdekeltek a nyilvánosság elé tárni, hogy külföldről fogadnak el támogatásokat vagy akár megbízásokat.
Az egyes kiadók (legyenek azok cégek, alapítványok vagy egyesületek) nyilvános éves beszámolóiban ezen bevételek „egyéb bevétel” vagy „támogatás” cím alatt szerepelnek, de azok részletezése opcionális, így még az sem deríthető ki, hogy belföldről vagy külföldről érkeztek források.
Ennek ellenére a gyakran átláthatatlan éves beszámolók alapján is biztosan kijelenthető, hogy kifejezetten kormánykritikus médiumokhoz éves szinten milliárdos nagyságrendű külföldi donációk érkeznek – írta a Nézőpont Intézet.
Ezt is ajánljuk a témában
A Pesti Srácok Akta című műsorában összeszedte, mit lehet tudni a legújabb baloldali botrányról.
Az elemzés rámutatott arra, hogy többfajta minta is megfigyelhető a külföldről érkező támogatásokkal kapcsolatban. Egyrészt külföldi közpénz-forrást biztosítanak magyarországi médiafelületeknek külföldi kormányok és azok magyarországi nagykövetségei.
Ebben élen jár az Amerikai Egyesült Államok, amelynek budapesti nagykövetsége az általa kiírt „Szabad Média” pályázaton keresztül két körben összesen 146 034 780 Ft értékben nyújtott támogatást összesen 20 pályázónak.
A nagykövetség mellett közvetlen donorként jelenik meg az Egyesült Államok külügyminisztériuma alá tartozó Bureau of Democracy, Human Rights, and
Labor Affairs is, amely a Telex-akadémia működését támogatta 740 740 dollárral (közel 300 millió forint). Szintén az Egyesült Államok finanszírozza a szabadeuropa.hu-t is, amely az Egyesült Államok Kongresszusa által dotált U.S. Agency for Global Media részeként működik és – a kongresszusi beszámoló szerint – csak a 2023-as évben több mint másfél millió dollárt (kb. 560 millió forintot) költöttek rá.
De arra is találni példát, hogy uniós tagállam nagykövetsége is hasonlóan finanszírozott megjelenéseket – tette hozzá a Nézőpont.
Külföldi finanszírozóként beazonosíthatók még nemzetközi szervezeteket és egyéb donorok is.
Különösen aktívvá vált a médiafinanszírozás terén az Európai Unió, miután a Soros György által alapított Nyílt Társadalom Alapítványok bejelentették, „mivel az Európai Unió intézményei és kormányai sokat költenek azokra a témákra, amelyekkel az OSF is foglalkozik”, így nagyrészt megszüntetik tevékenységüket az Unióban.
Az Európai Bizottság adatai szerint különböző projekteken keresztül legalább közel 1 millió (966 601 euró, közel 400 millió forint) eurónyi forrásban részesültek magyarországi kormánykritikus médiumok (HVG33, Magyar Jeti Zrt.343536 , nyugat.hu37, atlatszo.hu38, sőt még a MÚOSZ39 is). Az unió médiafinanszírozása nem tűnik lankadni, hiszen csak a hírterületen aktív médiumoknak meghirdetett és már futó projektjeinek összértéke közel 200 millió euró (kb. 75 milliárd forint).
Az Európai Unió mellett számos alapítvány, alap, kezdeményezés, nemzetközi együttműködés is részt vesz a magyarországi kormánykritikus médiumok finanszírozásában. Közéjük tartozik például: a Sigrid Rausing Trust, a Google News Initiative, a Foundation for Democracy and Pluralism, a National Endowment for Democarcy, vagy a Heinrich-Böll-Stiftung.
Végül a külföldi finanszírozás egy rejtett, szintén nehezen felderíthető formája a láncfinanszírozás. A nemzetközi térben számos hálózat, ernyőszervezet létezik, melyekhez Magyarországon működő médiumok, szerkesztőségek is csatlakoztak, vagy valamilyen formában aktivitást fejtenek ki Magyarországon. Ezen szervezetek, akár a fentiekhez hasonlóan közvetlen anyagi forrásokban részesítik a magyarországi kormánykritikus felületeket, akár természetben biztosítanak támogatást számukra (rendezvények, képzések, ösztöndíjak stb.). Viszont szinte mindegyik ilyen szerveződésben közös, hogy ugyanazon nagy, azonos politikai- és kultúrkörhöz tartozó donorok állnak mögöttük
Ilyen közvetítő szervezetnek minősül az Internews, amely korábban a Direkt36-ot támogatta, a Global Investigative Journalism Network, az Organized Crime and Corruption Reporting Project, a Free Press Unlimited vagy Civitates alapítvány. A Nézőpont Intézet szerint utóbbi két szervezet mögötti intézmények gyakorlatilag közvetlenül a Soros-birodalom részének tekinthető.
Ahogy a fentiek is mutatják, a magyarországi médiumok külföldi finanszírozása – szándékosan vagy sem – átláthatatlan csatornákon keresztül valósul meg, így mechanizmusain túl, annak mértéke is felderíthetetlen.
A felkutatható adatok viszont arra engednek következtetni, hogy minden évben legalább 1 milliárd forintnyi külföldről érkező forrás támogatja a hazai kormánykritikus médiumok tevékenységét.
Ezt is ajánljuk a témában
Az amerikai nagykövet továbbra sem tiszteli a magyarok többségi véleményét, és „helytartóként” beavatkozik az ország belpolitikájába.
***