A szakértő szerint az atomháború veszélye továbbra is valós probléma

Nyitókép: Getty Images

Orbán Viktor miniszterelnök sajtótájékoztatón jelentette be, hogy egy speciális NATO megállapodás alapján Magyarország a továbbiakban nem blokkolja a szervezet többségi döntéseit, ugyanakkor minden, NATO-területen kívüli akció csak önkéntes lehet, aminek hála hazánk ténylegesen kimaradhat az orosz–ukrán konfliktusból.

A megállapodás kapcsán először Kiszelly Zoltán politológust kerestük meg, aki úgy fogalmazott, hogy „ha a többiek a kútba ugranak, nekünk nem kell utánuk ugranunk”. Majd Somkuti Bálint biztonságpolitikai szakértőt is felhívtuk azzal kapcsolatban, hogy miként kell értékelnünk ezt a megegyezést, amire azt a választ kaptuk, hogy „igazából az a megállapodás került valamilyen szinten formalizálásra, amiről Orbán Viktor miniszterelnök úr már beszélt, hogy mindenképpen azt akarja, hogy Magyarország kimaradjon a háborúból, és se anyagilag, se élő erővel, se fegyverrel ne keveredjen bele ebbe a konfliktusba”.

Szerinte nagyon fontos, hogy „a NATO megkapta, amiről az Európai Unió nem volt hajlandó tárgyalni, hogy tesz az irányunkba egy gesztust, amiért cserébe nem akadályozzuk azokat a folyamatokat, amelyeket a tagállamok többsége szeretne végrehajtani”. Sőt,

Arra a kérdésre, hogy ebből az következik-e, hogy a nyugat részéről enyhül a nyomás hazánkon a háborúba való belépés érdekében, a szakértő válasza az volt, hogy „nem lehet megmondani, hogy a NATO szándékai mik a konfliktus szempontjából”. Szerinte „azt a stratégiai kétértelműséget akarják fönntartani, amivel igyekeznek Oroszországot visszatartani attól, hogy olyan lépéseket megtegyen, ami a NATO-nak súlyos érdekeit sértené”. 

Mint azonban kitért rá, „az alapvető gondot az jelenti, hogy egy ilyen NATO-beavatkozás egy atomháborúnak a veszélyével riogat, és Oroszország többször hangsúlyozta, hogy nem tűri el, ha külső szervezetek aktívan beavatkoznak”.