A Big Tech cégek a figyelmünkre hajtanak – a digitális világ veszélyeire hívják fel a figyelmet a szakértők (VIDEÓ)

Nyitókép illusztráció. Fotó: VOISIN / PHANIE / PHANIE VIA AFP

A konferencián elsőként Gellén Márton, a Nemzeti Közszolgálati Egyetem docense tartott előadást a személyfogalom lebontásának napjainkban zajló folyamatairól. Kifejtette,

Hangsúlyozta, a személyfogalom időbeli relativizációját adja az abortusz és az eutanázia, amely az emberi életet alárendeli az ember választási szabadságának. 

Az aktív eutanázia kapcsán a holland kormány internetes oldaláról hozott egy példát Gellén Márton, ahol „büszkén” hirdetik, hogy már 12 éves kortól kérhető ez az eljárás, amit 16 éves korig a szülők jelenlétében hajtanak végre. A jogász arra is kitért, hogy 

Gellén ezt követően leszögezte: „tulajdonképpen mondhatjuk, hogy milyen ez csodálatos szabadság. Csakhogy vannak szabadságjogok, amelyek egyirányú utcák, vissza már nem tudunk jönni, ha végül mégis meg akartam volna magam gondolni. Ilyen az eutanázia is, hiszen ott már nem tudjuk megváltoztatni a döntésünket a folyamat utolsó szakaszában. 

Előadása során Gellén Márton a Magyarországon tiltott béranyaság témakörét is érintette. A béranyaság rendszerében egy nő, vagyis annak méhe válik tulajdonképpen árucikké. „Egyes honlapokon az ügyfelek még azt is megadhatják, hogy az anya milyen vallású legyen, illetve hány nyelven beszéljen. Ugyanakkor az is érdekes kérdéseket vet fel, hogy mi történik akkor, ha beteg gyermek születik vagy ikrek jönnek világra, és csak egy csecsemőért fizettek a vevők.”

A Big Tech cégek a figyelmünkre hajtanak

A jog után a gazdaság oldaláról közelítette meg a témát Pöltl Ákos közgazdász, az MCC Ifjúságkutató Intézetének vezető szakértője. Pöltl kiemelte, hogy 

Elhangzott, „az úgynevezett figyelemgazdaság legfontosabb szereplőiként, alakítóiként a Big Tech cégek egy szinte tökélyre fejlesztett profitmaximalizálási modellt követnek. Algoritmusaik már az applikációba, vagy az oldalra való belépés első pillanatától gyűjtik a felhasználóról az információkat, és aszerint ajánlanak neki különféle tartalmakat, reklámokat, abban bízva, hogy az minél tovább benntartja őket az alkalmazásban. Mikor ez nem működik, akkor stratégiát vált az algoritmus, és elkezd szélsőséges, agresszív tartalmakat ajánlani a fiatalkorú felhasználók figyelmének megtartása érdekében”.

„Ha valami ingyen van, akkor te magad vagy a termék – szólt a mondás, amikor az ingyenes televíziók elterjedtek az Egyesült Államokban az 1970-es években. Napjainkban ez úgy módosult, hogy 

 – húzta alá a szakértő. Pöltl Ákos ezt követően arra is felhívta a figyelmet, hogy amennyiben a Big Tech cégek – az Amazon, az Apple, az Alphabet (Google és Youtube), a Microsoft, a Meta és a fokozatosan felzárkózó TikTok – egy országot alkotnának, akkor ők így együtt a világ 17. legerősebb állama lennének. 

„Mindegyik alkalmazás azt szeretné elérni, hogy a felhasználó figyelemtortájából minél nagyobb szeletet hasítson ki. 

– hangsúlyozta a közgazdász.

„Eljött a Big Tech cégek Big Tobacco pillanata”

Ezek után idézte Reed Hastingset, a Netflix vezérigazgatóját, aki 2017-ben egy interjúban arra a kérdésre, hogy ki a legnagyobb konkurenciája a cégnek, azt felelte, 

Pöltl előadása végén idézte az USA tisztifőorvosát, aki 2023 májusában a közösségi média és a fiatalok egészsége kapcsán figyelmeztetést adott ki. „Érdekesség, hogy 1965-ben a dohánycégek kapcsán hasonló figyelmeztetés ment ki a tisztifőorvosi hivatalból. Ez korántsem volt véletlen, hiszen Tim Kendall, a Facebook korábbi monetizációs igazgatója egy interjúban elárulta: 

„Richard Blumenthal szenátor nem véletlen jelentette ki nemrég, hogy eljött a Big Tech cégek Big Tobacco pillanata, itt az elszámolás ideje. A kérdés az, hogy ez mi módon történhet meg” – zárta gondolatait a szakértő.

Szakpszichológus: nemzeti, értékorientált mentális egészségstratégia kell!

Hal Melinda klinikai szakpszichológus, az MCC Tanuláskutató Intézetének vezető kutatója arra hívta fel a figyelmet, hogy napjainkra az úgynevezett szelfmag, amely az identitás-struktúránkat adja megrepedt, szétesett. „A különféle függőségek a külső burkokat kezdték ki. Ma pedig már ott tartunk, hogy a közösségi oldalak a belső magba jutnak be, megbontják azt. A legbelső identitásunkig képesek hatolni, és akár idegrendszeri változásokat okoznak” – ismertette a szakember.

„A stabilitás a belső magban növeli a megküzdési képességet, így az egyén könnyebben birkózik meg a válsághelyzetekkel, a háború okozta szorongással, a különféle bántalmazásokkal. Valójában 

Mind mi, Y-generációsok, de főleg a Z- és Alfa-generáció tagjai tanulhatnánk megküzdést a baby boomerektől és az X generáció tagjaitól, ha lenne kommunikáció a generációk között.”

„A probléma kezelése ott kezdődik, hogy újra meg kell tanítani a fiatalokat kommunikálni, illetve a generációk közötti párbeszédet fel kell élesztenünk. A legnagyobb problémát jelenleg a Z és az Alfa, vagyis a digitális bennszülött generációknál látjuk. Bizonytalanok, szorongóak. A mentális zavarok gyakorisága lényeges emelkedést mutat köreikben. Az önsértések és az öngyilkosságok száma ezekben a generációkban, beleértve a gyermekeket is, időszakonként kilengést és emelkedést mutat. Ezek a tragikus adatok rávilágítanak arra, hogy a személyekben érintett a legbelső mentális struktúra, valamint egyszerre érintett az összes »hagymahéj« a személyiség legbelső magja körül. 

 Nehéz lekötni őket és a kötődésük eltűnt, vagy bizonytalan,  szakítanak a családi, közösségi gyökereikkel is” – jegyezte meg a szakpszichológus.

„Az értékek hiearchiába szerveződnek, melynek csúcsán az életvédelem áll”

Hal Melinda arra is kitért, hogy bár az elmúlt időszakban a mindennapokat és a tudományos teret is átlengi az értéksemlegesség, – mely szerint minden érték egyenlő mértékben fontos – „a legtöbben még mindig az értékorientáltság mellett állnak ki. Azt vallják, hogy az értékek hierarchiába szerveződnek,  ennek a hierarchiának a csúcsán pedig az életvédelem áll. Ezt hirdette többek között Freud, Piaget, vagy Erikson is”.

A szakember hangsúlyozta: annak ellenére, hogy „a mainstream azt közvetíti, hogy akárkivé válhatunk, ez valójában nincs így. Még akkor sem, hogyha a magát először Kenné operáltató férfi a sebészekkel később Barbie-vá alakíttatta magát. Az ő esete inkább azt mutatja, hogy 

„A stabilitás elsődleges közvetítő közege a család lehet, és a család szerepe a legnagyobb annak kezelésében, hogy miként tudjuk a digitális cumit elvenni a gyerekektől. Rémisztő ugyanis azt látni, már a legkisebbeknél is, hogy követve a trendeket, plüssmackók helyett a horror-videójátékból ismert Huggie Wuggie-k csücsülnek a babakocsikban, és azokat ölelgetik a gyerekek” – hozta példaként Hal Melinda.

Dolgoznak a „védőpajzs” kialakításán

Végül a jövőbe tekintve kijelentette, „az elkövetkező időszakban arra szeretnénk kísérletet tenni, hogy bemutassuk és javaslatokkal támogassuk, miként lehet védőpajzsot kialakítani a külvilágból a fiatalok felé áramló, olyan veszélyes ingerekkel szemben, amelyek a személyiség identitásmagját célozzák meg. 

Az igazi szabadság és szuverén döntés így születhet meg”.

„Ennek a folyamatnak eleme a stabil személyiségmag megteremtése úgy, hogy a fiatalok között újra épüljenek a kapcsolatok, reszocializáljuk őket, fejlesztjük az érzelmi intelligenciájukat mind a köz-, mind a felsőoktatásban.” 

„Visszanyúlunk a gyökerekhez, a hagyományainkhoz, szem előtt tartva a generációk között átadott mintákat, és mindezek mellett arra törekszünk, hogy a spirituális énrészhez való kapcsolódást is megerősítsük. 

Ez a tudomány számára az egyetlen elfogadható emberkép. Mindezt egy nemzeti, értékorientált mentális egészség-stratégia mentén kell megtennünk, amelyet minél előbb ki kell dolgozni és operatív feladatokra lefordítani” – szögezte le előadása végén a klinikai szakpszichológus.

Hal Melinda előadását alább tekinthetik meg: