Németország legalizálja a kannabiszt
A döntéssel Németország lett a harmadik olyan európai uniós tagállam, amelyik legalizálta ezt a könnyűdrogot.
Mit eredményezne Magyarországon, ha orvosi szinten legalizálnák a marihuánát? Valóban el kell felejteni a kapudrog-elméletet? Mennyire nehéz leszokni ezekről a „könnyebbnek” titulált drogokról? Hal Melinda klinikai szakpszichológust, az MCC Tanuláskutató Intézetének vezető kutatóját kérdeztük a témában.
Nyitó- és belső képünk illusztráció. Fotó: Pixabay
Ahogy arról a Mandiner is beszámolt, a német parlament már jó ideje fontolgatta, hogy feloldja a kannabisz tilalmát azzal a céllal, hogy az új szabályozás által az állam szerezze vissza a piacot a kábítószer-kereskedőktől, akik a becslések szerint 7 millió, rendszeresen kannabiszt használó embert látnak el Németországban.
Hosszas viták után a német törvényhozás február végén végül megszavazta a kannabisz ellenőrzött forgalomba hozatalát.
Az új szabályozás értelmében
áprilistól a felnőtteknek személyes használatra legalis lesz a kábítószer birtoklása és termesztése.
Azon német állampolgárok, akik 18 évesek vagy annál idősebbek,
A jogszabály leszögezi: az iskolák és sportlétesítmények bejáratától számított 100 méteres körzetben tilos lesz nyilvános helyen a kábítószer használata.
Nyártól kezdve pedig engedélyezik a nem kereskedelmi, közösségi termesztést is. Ennek értelmében legfeljebb 500 felnőtt gyűlhet össze, és egymásnak szállíthatják a füvet, tagonként maximum havi 50 grammot. Karl Lauterbach, a szövetségi egészségügyi miniszter szerint a legalizáció után visszaszorul majd a feketepiac.
Ezt is ajánljuk a témában
A döntéssel Németország lett a harmadik olyan európai uniós tagállam, amelyik legalizálta ezt a könnyűdrogot.
A német döntés nemzetközi visszhangot váltott ki. Idehaza a témában az RTL Klub megszólaltatta Zacher Gábor toxikológust. A szakember kifejtette, hogy valamilyen enyhítésre szükség lenne nálunk is,
első lépésként orvosi szinten kellene legalizálni a marihuánát,
második lépésként pedig jó lenne elérni a marihuána dekriminalizálását. Majd felidézte, hogy Volodimir Zelenszkij ukrán elnök nemrég aláírta a kannabisz orvosi célú használatát engedélyező törvényt, így ezentúl legálisan füvezhetnek a katonák is a fronton.
Ezt is ajánljuk a témában
A toxikológus kijelentette, „a kapudrog elméletet el kell felejteni”.
Az addiktológus szerint
a kapudrog elméletet el kell felejteni.
Senki sem lesz drogfüggő egyszeri kipróbálástól.”
A szakember emlékeztetett, a kannabisz magyarországi bevezetését még az előző kormányzati ciklusban „lesöpörték az asztalról”, de úgy véli, ennél sokkal komolyabb probléma, hogy egyre fiatalabbak nyúlnak veszélyes szerekhez, valamint egyre magasabb a befejezett öngyilkosságok száma a kiskorúak körében.
Ezt is ajánljuk a témában
A szakértők figyelmeztetnek, a háborúban álló országban nagyon nehéz lesz ellenőrizni a jogszabályok betartását.
„Szögezzük le, hogy nincs könnyű és nehéz drog! Kizárólag pszichedelikum van, van amit jobban, van, amit kevésbé ismerünk” – mondta el a Mandinernek Hal Melinda klinikai szakpszichológus, az MCC Tanuláskutató Intézetének vezető kutatója.
„Hazánkban drognak azt a szert nevezzük, amely orvosi gyakorlatban nem elérhető, legálisan nem kapható a piacon. Összességében úgy látom, a gyógyászati gyakorlatban történő alkalmazása, ennek elterjedése és legalizálása
inkább a szerhez való hozzáállásban okozna rendkívüli károkat.”
„A hozzáállás, vagy attitűd megváltozása pedig a szer veszélyeiről való megfeledkezést, az okozta zavarok elbagatellizálását és az egész drogügy problémakörének relativizálását vonhatja maga után” – hívta fel a figyelmet a szakember.
A klinikai szakpszichológus megjegyezte, borzasztóan magas az aránya a magyar társadalomban a gyógyszer – nem a drog – túlhasználatának és a gyógyszeres abúzusnak. (Utóbbi esetben apáciens az eufóriát okozó hatás miatt használja például a depresszánst – szerk.).
„Igaz ez az általános fájdalomcsillapítóktól az erősebb, akár pszichiátriai szerekig. Ez a tendencia azt mutatja, hogy
a magyar lakosság nincs felkészülve a marihuána legalizálására semmilyen szinten.”
A szakértő szerint a felhívások nem érték el az elégséges célt sem, és a prevenció sem hozott kellő eredményeket sem elsődleges, sem másodlagos, sem harmadlagos szinten. „Tovább kell dolgoznunk a területen, hogy egyáltalán felmerülhessen valódi felvetés a változás tekintetében” – húzta alá Hal Melinda.
Zacher Gábor azon kijelentésére, hogy „a kapudrog elméletet el kell felejteni”, a szakpszichológus úgy reagált, „az elmélet ellen szólva és mellette is még mindig vannak adataink. Ugyanakkor
a marihuána esetén a legnagyobb problémát az, akár első fogyasztás során fellépő érzelmi- és idegrendszeri érintettség jelenti”.
Majd azzal folytatta, „nem tudjuk, ki milyen fizikai és mentális állapotban, korban, fejlődési stádiumban fogyaszt. Lehetőségünk sincsen arra, hogy rizikócsoportok szerint felmérjük a teljes társadalmat, így tehát a biztonságos használat, a pszichológia szemszögéből illúzió csupán” – magyarázta.
A szakember kijelentette, a kémiai és viselkedéses függőségek korát éljük. „Sajnos világszintű, óriási, virágzó piacról beszélünk, ami minden nap tömegesen követeli az emberéleteket! Nem kevés fiatalkorú, akár gyermek életét! Hozzáteszem,
a személyiség problémák és torzulások szoros összefüggést mutatnak devianciákkal”.
„A klinikumban szerzett tapasztalataim alapján a marihuánafogyasztás elérheti a függőség kritériumait. Ehhez hasonló állapotokban egyéb tevékenységektől veszi el az időt és energiát, általában romlik a kognitív teljesítmény, a szociális kapcsolatok minőségére szintén negatívan hat. Az általános alapproblémát ugyanakkor nem szünteti meg, sőt, akár fokozhatja a szorongást, ami ellen általában használni kezdik az emberek. Ezekkel a későbbiekben éveket kell dolgoznunk a klinikumban, és
nincs garancia a felépülésre”
– jelentette ki.
Hozzáfűzte, a rendszeres használat egyfajta „szokás” és „megküzdési stratégia”. „Minden függőségnél nehéz és hosszú folyamat a leszokás. Sok esetben fájdalmas is lehet, mind fizikailag, mint lelkileg és érzelmileg.
Kezelni nehezebb a függőségeket, mint megelőzni,
ezért mindenkit inkább az utóbbira bíztatnék”.
„Az a szakmai véleményem, hogy a másodlagos és harmadlagos megelőzés, prevenció területén bio-pszicho-szociális és spirituális
rehabilitációs központokra van szükségünk.
Ez az egyetlen út, hogy visszaintegráljuk a korábbi fogyasztókat a társadalomba” – fogalmazta meg javaslatait.
Hal Melinda arról is beszélt, hogy az önkárosító magatartás, bár lehetséges, hogy jogilag az egyén szuverén döntése, mégis az egész családra, a közösségekre és végső soron a társadalomra hat ki. „Így kellő edukációs és prevenciós eredmények hiányában 2024-ben nem a marihuána bármilyen formájú legalizálása a megfelelő kérdés, amelyet fel kell tennünk” – hangzott el.
Valamint megcáfolta a német a szövetségi egészségügyi minisztert is. Az MCC vezető kutatója szerint „a közhiedelemmel ellentétben azon országok és tartományok esetén, ahol a marihuána legalizálása elindult,
nem szorította vissza a feketezóna piacát.
Sőt, a szürke zóna tágulását eredményezte. A fekete ellentéte viszont egyértelműen a fehér és a szürke zóna a legnehezebben kontrollálható terület” – jegyezte meg a klinikai szakpszichológus.
Téglásy Kristóf, a Drogkutató Intézet stratégiai igazgatója is reagált korábban a toxikológus szavaira.
A szakértő szerint a prevenció megerősítése a megoldás, nem a legalizáció. Hozzátette, az egyetemisták körében már így is elterjedtek az olyan erős, kizárólag orvosi utasításra kapható gyógyszerek, amelyeket ADHD-s betegeknek fejlesztettek ki, a fiatalok viszont előszeretettel használják azokat a vizsgaidőszakban.
Téglásy Kristóf szerint súlyos következményekkel járhat, ha például stresszkezelésre felírhatják majd a marihuánát, hiszen mivel a rendszeres fogyasztók 15 százaléka fizikai drogfüggővé válik, elviselhetetlen teher szabadulna az egészségügyi rendszerre.
***
Ezt is ajánljuk a témában
Választ kapott a marihuána legalizálását támogató toxikológus.