A figyelemhiányos hiperaktivitás-zavar (ADHD) az egyik leggyakoribb neurodevelopmentális rendellenesség, amely gyermek- és felnőttkorban is jelentős hatással van az érintettek életére.
„Az ADHD-val élők gyakran küzdenek impulzuskontrollal, szorongással és alacsony dopaminszinttel, ami fokozott hajlamot eredményezhet a különféle stimuláns szerek kipróbálására. A party drogok – mint például az MDMA, ketamin vagy amfetamin származékok – rövid távon javíthatják a hangulatot, növelhetik az energiaszintet és enyhíthetik a belső feszültséget, így hasonlóan a kannabiszhoz, kokainhoz vagy opioidokhoz vonzó alternatívát jelenthetnek az ADHD-s egyének számára. Kutatások szerint az ADHD-val diagnosztizált fiatalok kétszer akkora eséllyel kezdenek el alkoholt vagy drogokat fogyasztani serdülőkorban, mint társaik.
A kábítószerhasználat azonban hosszú távon súlyosbíthatja az ADHD tüneteit, és növelheti a függőség kialakulásának esélyét. Az agyi jutalmazó rendszer egyensúlyának hiánya, amely az ADHD egyik alapvető jellemzője, szoros összefüggést mutat a szerhasználat motivációival. Emellett a nem megfelelő családi háttér, a stresszes környezet és a társas nyomás tovább fokozhatja a kockázatot. A cikk célja, hogy feltárja az ADHD és a kábítószerek közötti kapcsolat pszichológiai, neurológiai és társadalmi aspektusait, valamint rámutasson az ártalomcsökkentés és prevenció fontosságára ebben a kontextusban.
Mik a mögöttes okok, amik az ADHD-ben szenvedőket az illegális kábítószerhasználatra sarkallják? Az ADHD egyik jellegzetes tünete az impulzivitás, amely instabil döntéshozatalhoz és kockázatvállaló viselkedéshez vezethet. Az ADHD-val élő személyek hajlamosak korábban és nagyobb mennyiségben kipróbálni különféle szereket, mint kortársaik, ami növeli a függőség kialakulásának valószínűségét.
Az ADHD alacsony dopaminszinttel jár, ami nehézségeket okozhat a motiváció, a jutalmazás feldolgozása és a koncentráció terén. Sok ADHD-val élő személy fordul drogokhoz vagy alkoholhoz öngyógyítás céljából, hogy ideiglenesen javítsa figyelmét vagy hangulatát. Az olyan szerek, mint a nikotin, az alkohol, a drogok és a stimulánsok rövid távon enyhülést hozhatnak, de hosszú távon súlyosbítják az ADHD tüneteit, és hozzájárulnak a függőség kialakulásához.
Az ADHD gyakran okoz nehézségeket az iskolai teljesítményben, a munkahelyi helytállásban és a társas kapcsolatokban. Az elutasítással, frusztrációval és alacsony önértékeléssel való küzdelem arra késztetheti az érintetteket, hogy a szerhasználatot válasszák megküzdési stratégiaként. A társuló mentális zavarok – például a szorongás és a depresszió – jelenléte tovább növeli a függőség kialakulásának kockázatát.
Nézzük meg hogyan alakulnak a fogyasztási szokások különböző drogok esetében. Egyes tanulmányok szerint a kokainfüggőség miatt kezelésre jelentkezők körében a gyermekkori ADHD előfordulási aránya 10–35% között mozog. Azok a kokainhasználók, akik gyermekként ADHD-val éltek, fiatalabb korban kezdik el kapni a kezelést, súlyosabb szerhasználati tendenciák jellemzik őket, gyakrabban és intenzívebben fogyasztanak kokaint, valamint orron keresztül vagy intravénásan alkalmazzák azt. Az UMMAS vizsgálatban, amely klinikára beutalt felnőtteket vizsgált, a kokainhasználat erős összefüggést mutatott az ADHD-val. A kutatás szerint a kokainhasználat kockázata erősebb ADHD-tünetekhez, és alacsonyabb IQ-hoz vezet, illetve diverzebb bűnelkövetési palettához kapcsolódott.
A kutatások alapján egyértelműen kirajzolódik, hogy az ADHD-val élő felnőttek körében magasabb a kannabiszhasználat előfordulása, mint a kontrollcsoportokban. Ez a tendencia már serdülőkorban megfigyelhető, és a hosszabb távú vizsgálatok is megerősítik, hogy a kannabiszhasználat összefüggésbe hozható a felnőttkori ADHD tüneteinek fokozódásával. Az ADHD-s egyének pedig hajlamosabbak a nikotin- és alkoholfogyasztásra is, ami arra utal, hogy a neuropszichiátriai állapotuk fokozott kockázatot jelent a szerhasználat szempontjából.
Nagyon kevés kutatás vizsgálja az ADHD és az opioidhasználati zavar közötti kapcsolatot. A meglévő retrospektív és prospektív vizsgálatok azonban azt sugallják, hogy a krónikus opioidhasználók körében, akik kezelésre jelentkeznek, az ADHD előfordulási aránya magas – 16–19% között mozog.
A tanulmányok eredményei alapján levonható következtetés, hogy az ADHD nemcsak a figyelem és impulzuskontroll terén jelent kihívást, hanem jelentősen növeli a pszichoaktív szerek kipróbálásának és rendszeres használatának esélyét. Ezért kiemelten fontos a korai felismerés, a célzott prevenciós programok és az olyan kezelési stratégiák alkalmazása, amelyek figyelembe veszik a szerhasználat kockázatát is.”
Magyar Péter a korábbi baloldali elit által használt kommunikációs stílusra állt át, vélhetően azt remélve, hogy ez majd kihúzza a pártot a gödörből. Ez azonban egy kétélű fegyver.
Kizárták a világbajnokságról.
A zéró tolerancia szemlélete ezért nem morális szigor, hanem kockázatkezelés.
Kutatások szerint a szerhasználat sokszor nem élvezetkeresés vagy deviancia, hanem válasz a belső ürességre.
Újabb döbbenetes szálak a Tisza Párt körül: Ceber Roland ismét lebukott, ezúttal úgy tűnik drónokkal és különleges eszközökkel szerelte fel az ukrán titkosszolgálatot. A kérdés már csak az: hogyan mozoghat szabadon a frontvonal és a külföld között egy hadköteles korú férfi, miközben másokat az utcáról visznek el?
A stressz olyan „kaput” nyit a függőség felé, amelyet csak megelőzéssel és valódi alternatívákkal lehet bezárni.
Az amerikai elnök történelmi döntést hozott a Fehér Házban, ami alapjaiban írhatja át a drog elleni harcot. A rendelet szerint az anyag, ami százezrek életét követelte, már nem a bűnüldözés, hanem a nemzetbiztonság kategóriájába esik.
Az ETO és a Ferencváros is posztolt.
Kigyulladt egy gépkocsi Sydneyben, a tetején a hanukát ünneplő transzparenssel.
