Itt vannak a számok: nem igaz, hogy csökkenne a tanári pálya vonzereje

2024. március 14. 14:24

A pedagógusképzési terület a második legnépszerűbb, a modellváltó egyetemekre akarnak a legtöbben bejutni.

2024. március 14. 14:24
Baranya Róbert
Baranya Róbert

Nyitóképen: tanóra a VII. kerületi Szerb Tanítási Nyelvű iskolában (Fotó: MTI/Mohai Balázs)

***

A 2024-es felsőoktatási felvételi keretében összesen 120 990 fő jelentkezett a felsőoktatásba – derült ki a Kulturális és Innovációs Minisztérium tájékoztatásából.

Mindez 2022-hez képest 22 százalékos növekedést jelent, igaz tavaly ennél többen, 126 ezren adták be felvételi kérelmüket valamely felsőoktatási intézménybe.

2023-hoz képest is nőtt az MTMI+ (műszaki, természettudomány, informatika, mérnök, agrár, államtudományi, orvos és egészségtudomány, pedagógusképzés) szakokra való jelentkezői szám (2022-höz képest 43 százalékkal, 2023-hoz képest 3,5 százalékkal). 

Mindez azt jelenti, hogy tízből három diák ilyen képzésekre jelentkezett.

Forrás: Kulturális és Innovációs Minisztérium

A Kulturális és Innovációs Minisztérium lapunknak küldött részletes adataiból kiderül, hogy tovább nőtt a pedagógusképzésre jelentkezők száma is: összesen 17 833-an jelentkeztek első helyen pedagógusnak. Tavaly ez szám 14 321, míg 2022-ben 8732 volt. 

Azaz 2022-höz képest dupla annyian vannak, akik ezt a pályát választanák.

A pedagógus képzési terület feljött a 2. helyre. 2022-ben és 2023-ban negyedik volt (a gazdálkodás, műszaki és bölcsész mögött). Mindez cáfolja azokat a régóta hangoztatott állításokat, hogy folyamatosan veszítene vonzerejéből a tanári pálya.

Forrás: Kulturális és Innovációs Minisztérium

Ahogy Hankó Balázs innovációért, felsőoktatásért, szakképzésért és felnőttoktatásért felelős államtitkár is hangsúlyozta az M1-nek nyilatkozva: 2024 a tanárok éve, a béremelésnek, valamint a felvételi rendszer és a tanárképzés megújításának köszönhetően két év alatt megduplázódott a pedagógusképzésre jelentkezők száma.

Forrás: Kulturális és innovációs Minisztérium

A felvételi jelentkezések megoszlásából az is kiderült, hogy továbbra is a modellváltó egyetemek a legnépszerűbbek, a jelentkezők több, mint fele ilyen intézményben szeretne továbbtanulni. 

A legnépszerűbb intézmények között az ELTE vezet (17080 jelentkező), ezt követi a Debreceni Egyetem (9950 jelentkező), majd a Szegedi Tudományegyetem (8395 jelentkező)

A szaktárca az adatok mellett fontos határidőkre is felhívta a figyelmet: 

  • 2024. március 25.: E-ügyintézés indulása
  • 2024. július 10.. Sorrendmódosítás és dokumentumfeltöltés
  • 2024. július 24.: Ponthatárok várható megállapítása
Forrás: Kulturális és innovációs Minisztérium

Hankó Balázs a Mandinernnek pár héttel ezelőtt adott interjújában elmondta, idén tovább változott a felvételi rendszer. Ennek lényege, hogy az emelt szintű érettségin elért 1 százalék 1 pontot jelent, míg a középszintű érettségi esetében 1 százalék 0,67 pontot. Azaz 100 százalékos emelt szintű érettségi a felvételi tárgyból 100 pontot, 100 százalékos középszintű érettségi a felvételi tárgyból 67 pontot ér. 

A felvételin megszerezhető 500 pontból 100 pontról az intézmények maguk döntenek, ők határozzák meg, mire adnak pluszpontot a jelentkezőnek.  Az egyetemek autonómiáját erősíti az is, hogy az adott intézmény dönt melyik ötödik érettségi tárgyat veszi figyelembe a pontszámítás során.

Ezt is ajánljuk a témában

 

Összesen 129 komment

A kommentek nem szerkesztett tartalmak, tartalmuk a szerzőjük álláspontját tükrözi. Mielőtt hozzászólna, kérjük, olvassa el a kommentszabályzatot.
Sorrend:
rockercicc
2024. március 15. 10:52
Pedig kurva egyszerű. Ezt lehet a legkönnyebben elvégezni (vajon miért nem mérnök, orvos, jogásznak jelentkeznek...), csak hogy legyen egy akármilyen diploma, amivel aztán tudja játszani az eszét, hogy ő "értelmiségi" (sok közülük inkább értelmisegg)!
bunko-jobbos
2024. március 14. 20:35
MTMI+ (műszaki, természettudomány, informatika, mérnök, agrár, államtudományi, orvos és egészségtudomány, pedagógusképzés) szakok. Maradjunk abban, hogy nem véletlenül ezeknek van külön nevük. :-) Nagyjából ezek termelik meg a GDP-t, amit aztán szét lehet osztani a politológusok, szociológusok, jogászok stb. között. "Mindez azt jelenti, hogy tízből három diák ilyen képzésekre jelentkezett" Tehát 6 nem -- mondom én. Szlovákiában és más közeli országokban sokkal jobb az arány. Nálunk valamiért a fos szakok a népszerűek. Nehéz lesz így versenyezni a fejlett technológiákért. Persze ez nem a kormány bűne, hanem valamilyen korszellem. Ez is a kommunizmusban lett elbaszva, de még nem látom tisztán, hogy hogyan.
Parittyás
2024. március 14. 19:29
Ba...átok Anyátokat szájba, amikor a mesterpedagógusoknak 10-15% béremelést adatok!!!
OneiroNauta
2024. március 14. 17:20
Mert még mindig egyszerűbb elvégezni egy tanár/tanító szakot, mint valami komolyabbat...
Jelenleg csak a hozzászólások egy kis részét látja. Hozzászóláshoz és a további kommentek megtekintéséhez lépjen be, vagy regisztráljon!