A pedagógusképzési terület a második legnépszerűbb, a modellváltó egyetemekre akarnak a legtöbben bejutni.
Nyitóképen: tanóra a VII. kerületi Szerb Tanítási Nyelvű iskolában (Fotó: MTI/Mohai Balázs)
***
A 2024-es felsőoktatási felvételi keretében összesen 120 990 fő jelentkezett a felsőoktatásba – derült ki a Kulturális és Innovációs Minisztérium tájékoztatásából.
Mindez 2022-hez képest 22 százalékos növekedést jelent, igaz tavaly ennél többen, 126 ezren adták be felvételi kérelmüket valamely felsőoktatási intézménybe.
2023-hoz képest is nőtt az MTMI+ (műszaki, természettudomány, informatika, mérnök, agrár, államtudományi, orvos és egészségtudomány, pedagógusképzés) szakokra való jelentkezői szám (2022-höz képest 43 százalékkal, 2023-hoz képest 3,5 százalékkal).
Mindez azt jelenti, hogy tízből három diák ilyen képzésekre jelentkezett.
A Kulturális és Innovációs Minisztérium lapunknak küldött részletes adataiból kiderül, hogy tovább nőtt a pedagógusképzésre jelentkezők száma is: összesen 17 833-an jelentkeztek első helyen pedagógusnak. Tavaly ez szám 14 321, míg 2022-ben 8732 volt.
Azaz 2022-höz képest dupla annyian vannak, akik ezt a pályát választanák.
A pedagógus képzési terület feljött a 2. helyre. 2022-ben és 2023-ban negyedik volt (a gazdálkodás, műszaki és bölcsész mögött). Mindez cáfolja azokat a régóta hangoztatott állításokat, hogy folyamatosan veszítene vonzerejéből a tanári pálya.
Ahogy Hankó Balázs innovációért, felsőoktatásért, szakképzésért és felnőttoktatásért felelős államtitkár is hangsúlyozta az M1-nek nyilatkozva: 2024 a tanárok éve, a béremelésnek, valamint a felvételi rendszer és a tanárképzés megújításának köszönhetően két év alatt megduplázódott a pedagógusképzésre jelentkezők száma.
A felvételi jelentkezések megoszlásából az is kiderült, hogy továbbra is a modellváltó egyetemek a legnépszerűbbek, a jelentkezők több, mint fele ilyen intézményben szeretne továbbtanulni.
A legnépszerűbb intézmények között az ELTE vezet (17080 jelentkező), ezt követi a Debreceni Egyetem (9950 jelentkező), majd a Szegedi Tudományegyetem (8395 jelentkező)
A szaktárca az adatok mellett fontos határidőkre is felhívta a figyelmet:
Hankó Balázs a Mandinernnek pár héttel ezelőtt adott interjújában elmondta, idén tovább változott a felvételi rendszer. Ennek lényege, hogy az emelt szintű érettségin elért 1 százalék 1 pontot jelent, míg a középszintű érettségi esetében 1 százalék 0,67 pontot. Azaz 100 százalékos emelt szintű érettségi a felvételi tárgyból 100 pontot, 100 százalékos középszintű érettségi a felvételi tárgyból 67 pontot ér.
A felvételin megszerezhető 500 pontból 100 pontról az intézmények maguk döntenek, ők határozzák meg, mire adnak pluszpontot a jelentkezőnek. Az egyetemek autonómiáját erősíti az is, hogy az adott intézmény dönt melyik ötödik érettségi tárgyat veszi figyelembe a pontszámítás során.
Ezt is ajánljuk a témában
Lesz-e fordulat Erasmus-ügyben? Hogyan kerülhetnek az elitbe a magyar intézmények? Miként segíti a munkaerőpiaci elvárásokat a megújult szakképzés? Interjúnk az innovációért és felsőoktatásért felelős államtitkárral.
Akár három éven belül rendelkezésre állhatnak a kollégiumi férőhelyek a Budapest IX. kerületébe tervezett diákvárosban – közölte a kulturális és innovációs miniszter szerdán a TV2 reggeli adásában.
Az új nemzeti konzultáció 11 pontjából 6 a családtámogatás témája köré épül.
Repedezik a magyarellenes egység Brüsszelben, újabb két uniós biztos árulta el a titkát.
Krausz Ferenc tudománypolitikai főtanácsadóként segíti Hankó Balázs miniszter munkáját október 1-jétől.
Az új kulturális és innovációs minisztert a várt demográfiai fordulat feltételeiről, az Erasmus-ügyről, identitáskérdésekről és a mobiltelefon-használat iskolai korlátozásáról is kérdeztük.
Hankó Balázs tárcavezető egyedülálló magyar fiatalokkal beszélgetett a fesztiválon.
Kritikus lesz a következő két hónap – mutatott rá a Fidesz politikusa.
„Nem fogjuk hagyni, nem élhet vissza a képviselői hatalmával” – üzenték meg a Tisza Párt elnökének.
