A pedagógusképzési terület a második legnépszerűbb, a modellváltó egyetemekre akarnak a legtöbben bejutni.
Nyitóképen: tanóra a VII. kerületi Szerb Tanítási Nyelvű iskolában (Fotó: MTI/Mohai Balázs)
***
A 2024-es felsőoktatási felvételi keretében összesen 120 990 fő jelentkezett a felsőoktatásba – derült ki a Kulturális és Innovációs Minisztérium tájékoztatásából.
Mindez 2022-hez képest 22 százalékos növekedést jelent, igaz tavaly ennél többen, 126 ezren adták be felvételi kérelmüket valamely felsőoktatási intézménybe.
2023-hoz képest is nőtt az MTMI+ (műszaki, természettudomány, informatika, mérnök, agrár, államtudományi, orvos és egészségtudomány, pedagógusképzés) szakokra való jelentkezői szám (2022-höz képest 43 százalékkal, 2023-hoz képest 3,5 százalékkal).
Mindez azt jelenti, hogy tízből három diák ilyen képzésekre jelentkezett.
A Kulturális és Innovációs Minisztérium lapunknak küldött részletes adataiból kiderül, hogy tovább nőtt a pedagógusképzésre jelentkezők száma is: összesen 17 833-an jelentkeztek első helyen pedagógusnak. Tavaly ez szám 14 321, míg 2022-ben 8732 volt.
Azaz 2022-höz képest dupla annyian vannak, akik ezt a pályát választanák.
A pedagógus képzési terület feljött a 2. helyre. 2022-ben és 2023-ban negyedik volt (a gazdálkodás, műszaki és bölcsész mögött). Mindez cáfolja azokat a régóta hangoztatott állításokat, hogy folyamatosan veszítene vonzerejéből a tanári pálya.
Ahogy Hankó Balázs innovációért, felsőoktatásért, szakképzésért és felnőttoktatásért felelős államtitkár is hangsúlyozta az M1-nek nyilatkozva: 2024 a tanárok éve, a béremelésnek, valamint a felvételi rendszer és a tanárképzés megújításának köszönhetően két év alatt megduplázódott a pedagógusképzésre jelentkezők száma.
A felvételi jelentkezések megoszlásából az is kiderült, hogy továbbra is a modellváltó egyetemek a legnépszerűbbek, a jelentkezők több, mint fele ilyen intézményben szeretne továbbtanulni.
A legnépszerűbb intézmények között az ELTE vezet (17080 jelentkező), ezt követi a Debreceni Egyetem (9950 jelentkező), majd a Szegedi Tudományegyetem (8395 jelentkező)
A szaktárca az adatok mellett fontos határidőkre is felhívta a figyelmet:
Hankó Balázs a Mandinernnek pár héttel ezelőtt adott interjújában elmondta, idén tovább változott a felvételi rendszer. Ennek lényege, hogy az emelt szintű érettségin elért 1 százalék 1 pontot jelent, míg a középszintű érettségi esetében 1 százalék 0,67 pontot. Azaz 100 százalékos emelt szintű érettségi a felvételi tárgyból 100 pontot, 100 százalékos középszintű érettségi a felvételi tárgyból 67 pontot ér.
A felvételin megszerezhető 500 pontból 100 pontról az intézmények maguk döntenek, ők határozzák meg, mire adnak pluszpontot a jelentkezőnek. Az egyetemek autonómiáját erősíti az is, hogy az adott intézmény dönt melyik ötödik érettségi tárgyat veszi figyelembe a pontszámítás során.
Ezt is ajánljuk a témában
Lesz-e fordulat Erasmus-ügyben? Hogyan kerülhetnek az elitbe a magyar intézmények? Miként segíti a munkaerőpiaci elvárásokat a megújult szakképzés? Interjúnk az innovációért és felsőoktatásért felelős államtitkárral.
Hankó Balázs szerint Brüsszel sunnyog.
Az akadémiai szabadság és a hallgatók jogai nem sérülnek az új rendszerben.
Az EU korábban jogi feltételeket támasztott, amelyeket egytől egyig Magyarország teljesített.
Az új színház 2025 januárjában nyílik meg.
Akár három éven belül rendelkezésre állhatnak a kollégiumi férőhelyek a Budapest IX. kerületébe tervezett diákvárosban – közölte a kulturális és innovációs miniszter szerdán a TV2 reggeli adásában.
Az új nemzeti konzultáció 11 pontjából 6 a családtámogatás témája köré épül.
Benjamin Henrichs hónapokra kidőlt.
A terrorizmust megszokni nem fogjuk – az európai politika felelőssége a béke és a biztonság megteremtése! Nagy Ervin írása.
