Brüsszel nem sértheti a magyar egyetemek autonómiáját! – Hankó Balázs a Mandinernek

2024. február 28. 05:22

A brüsszeli kitaszítósdi nemcsak versenyképességbeli, hanem reputációs hátrányt is okoz – mondja Hankó Balázs. Lesz-e fordulat Erasmus-ügyben? Hogyan kerülhetnek az elitbe a magyar intézmények? Miként segíti a munkaerőpiaci elvárásokat a megújult szakképzés? Interjúnk az innovációért és felsőoktatásért felelős államtitkárral.

2024. február 28. 05:22
null
Baranya Róbert
Baranya Róbert

Mind a felsőoktatás, mind a szakképzés, mind a kutatás-fejlesztés területén nagyszabású terveket fogalmazott meg az utóbbi időben.
Ahhoz, hogy hazánk jövőképes, tudásgazdag és szuverén legyen, emellett erős konnektivitási alapon álljon, ambiciózus célokat kell kitűzni a felsőoktatásban, a szakképzésben, a felnőttképzésben és az innovációban – és mindezt természetesen aztán meg is kell valósítani. Ehhez világszinten kiváló egyetemekre van szükség, így szeretnénk elérni, hogy 2030-ra a világ száz legjobb egyeteme között legalább egy, Európa vezető száz egyeteme között pedig legalább három magyar intézmény legyen. Ne feledjük, óriási a verseny a világ tudásiparában, a letéteményesei pedig a magyar gazdasági szereplőkkel szorosan együttműködő egyetemek. Az innovációs ranglistán a huszonegyedikek vagyunk, kategóriát ugrottunk, de a top tízbe akarunk kerülni. A szakképzésünk Európa-bajnok, mi viszont világbajnokok akarunk lenni. A felnőttképzésben az a célunk, hogy a felnőttek 70 százaléka vegyen részt évről évre valamilyen programban. Mindezek mellett pedig a felsőoktatás nemzetköziesítése segíti a konnektivitásunkat.

Ősztől a fiatalok eljuthatnak a világ vezető egyetemeire”

Már tavaly is látszott, hogy egyre többen szeretnének bejutni a felsőoktatásba, a jelentkezők száma rekordot döntött, több mint 126 ezren felvételiztek. Nemrég lezárult az idei jelentkezési időszak, mire számítanak?
A megújult felsőoktatás lényege, hogy egyete­meinknek le kell bontaniuk az elefántcsonttornyaikat, és a térségi, gazdasági, társadalmi szereplőkkel együttműködve élő szövetet alkotni. Ez rugalmasabb működést jelent, ami az alapítványi modellben öltött testet. Támadják is folyamatosan Brüsszelből, ami érthető, hiszen ellenérdekeltek a magyar versenyképességben és az értékek képviseletében. A rugalmasabb modellhez az eddigi, jogszabályokban szigorúan behatárolt felvételi és központi döntéshozatal helyett rugalmasabb felvételi eljárásra van szükség. Ezt léptük meg a múlt évben, idén azzal a további változtatással, hogy a felvételin megszerezhető 500 pontból 100 pontról az intézmények maguk döntenek, ők határozzák meg, mire adnak pluszpontot a jelentkezőnek. Az emelt és középszintű érettségi eredmények beszámítási módján is változtattunk, sokkal kiegyensúlyozottabbá téve a rendszert. A 100 százalékos emelt szintű érettségi 100, a 100 százalékos középszintű érettségi pedig 67 pontot ér. Az autonómiát erősíti többek között az is, hogy az egyetem dönt az ötödik érettségi tárgyról. A nagyobb egyetemi bevonódás célja, hogy „alakuljon ki a kémia” az egyetem és a leendő hallgató között, mindenki meg tudja találni azt a diákot, akivel a továbbiakban együtt akar dolgozni. Vissza­térve a kérdésre: 2022-ről 2023-ra 33 százalékkal nőtt a jelentkezők és aztán a felvettek száma a rugalmasabbá és versenyképesebbé váló felsőoktatásnak köszönhetően. Megéri diplomát szerezni, hiszen átlagosan 1,7-szeres bérszorzót jelent. Ennek köszönhető az is, hogy megdupláztuk a harminc év felettiek számát a felsőoktatásban, azaz munka mellett is lehet diplomát szerezni. Közel ilyen magas jelentkezői és felvételi számra számítunk idén is. De nem az a lényeg, hogy legyen sok diplomásunk, hanem az, hogy a magyar gazdaság, munkaerőpiac jelen- és jövőbeli igényét elégítsük ki: örömteli, hogy tavaly majdnem minden második diákot műszaki, természettudományi, informatikai, agrár-, orvostudományi szakokra vettünk fel, és minden második diák vidéken kezdte meg a tanulmányait.

Fotó: Mandiner / Földházi Árpád

Az egyetemek által meghatározott intézményi 100 pont mennyire specifikus vagy általános?
Mindenhol többletpontnak számít az emelt szintű érettségi, a nyelvismeret, a tanulmányi versenyen vagy a sportban elért kimagasló eredmény, emellett a szóbeli felvételi vagy kompetenciateszt is pontokat érhet. Egyházi intézményeknél az egyházi kötődés, a térségi intézményeknél az ottani lakóhely vagy a helyben végzett aktivitás is pluszpontot jelenthet, és számíthat a munkatapasztalat, illetve az önkéntesség, a közösségi szolgálat is. Több olyan intézmény is van továbbá, amely a térségben lévő szakképző intézményekből jelentkezőknek ad előnyt.

Jelenleg évente tízezer magyar vesz részt külföldi csereprogramban, a konnektivitás erősítéséhez ezt a számot meg szeretnénk duplázni”

Beszéljünk az Erasmus programról. Navracsics Tibor január elején azt mondta, hogy megrekedtek a tárgyalások. Hol tartunk most?
Először is, a felsőoktatás nemzeti hatáskör, tehát elvileg az Európai Bizottságnak nincs hozzá köze. Az Erasmus+ és a Horizont Európa program pályázatainak elbírálását az Európai Bizottság szervei végzik, ezek szerint tehát saját magukban sem bíznak. Amit pedig a jogállamisági eljárásban kértek 2022-ben a közbeszerzéssel és az össze­férhetetlenséggel kapcsolatban, azt megvalósítottuk, átvezettük. Ezek után már jogalapjuk sem lett volna a finanszírozás befagyasztására, mégis meghozták a magyar kutatókat és diákokat diszkrimináló határozatot, ami pedig az uniós alapjogokkal megy szembe, hiszen a szabad tudás­áramlást korlátozza. Február elseje azonban fordulópontot jelenthet, hiszen az Európai Tanács határozatban szólította fel a bizottságot az objektív, tisztességes, pártatlan és tényeken alapuló eljárásra, biztosítva ezzel a jogszerűséget, a megkülönböztetés tilalmát és a tagállamokkal szembeni egyenlő bánásmódot. Eddig ugyanis nem volt. A személyi összeférhetetlenség a kuratóriumoknál tisztázva van, de érdekesség, hogy egy bizonyos személyi kört, jelesül az európai parlamenti képviselőket nem érintette az Európai Bizottság kérése. A kétszer hat éves kuratóriumi tagsági időtartamban, valamint a kuratóriumi tagság és az összeférhetetlen tevékenysége közötti úgynevezett egyéves lehűlési időben is egyetértésközeli az állapot. Volt azonban két szürreális javaslatuk, amire nemet mondtunk.

Diplomaosztó a Budapesti Corvinus Egyetemen 2023-ban. Fotó: MTVA/Bizományosi: Faludi Imre

Mik ezek?
Egyrészt ki akarják zárni a kuratóriu­mokból a fenntartott intézmények képviselőit, azaz a rektorokat, professzorokat. Ezt az autonómia jegyében tennék. Emellett azt akarják, hogy az egész kuratóriumi választási folyamatot egy ngó-kkal teli bizottság ellenőrizze. Erre is nemet mondtunk. Bízunk benne, hogy ettől a két utolsó ponttól – amely amúgy a Brüsszel által álságosan védelmezni szánt autonómiát sérti – elállnak. Minden olyan megoldásra nyitottak vagyunk, ami  észszerű, és nem sérti a szuverenitásunkat. Abba viszont, hogy direkt módon versenyhátrányt okozzanak, nem mehetünk bele!

Az Európai Bizottság azt akarja, hogy a kuratóriumi választási folyamatot egy ngó-kkal teli bizottság ellenőrizze”

Meddig finanszírozza az unió ezeket a programokat?
Az Erasmus+ programot a modellváltó intézményekben 2024. június 30-áig finanszírozza Brüsszel, a Horizont esetében pedig már most sem ad forrást. Ezért is kellett lépnünk, és indítottuk el az önerőalapot, majd a Pannónia és Hu-rizont programokat.

Miben jobb, miben más a Pannónia és a Hu-rizont program?
Jelenleg évente tízezer magyar fiatal jut el külföldi egyetemekre csereprogramokon keresztül, a konnektivitás erősítéséhez ezt a számot meg szeretnénk duplázni. Ehhez indítottuk el a Pannónia Ösztöndíjprogramot, amelynek a pályázati része az egyetemek részére január végén lezárult. Ősztől a fiatalok eljuthatnak a világ vezető egyetemeire, akár a Harvadra, a Massachusettsi Műszaki Egyetemre vagy vezető dél-­koreai és szingapúri intézményekbe. Az erre szánt 10 mil­liárd forintos keretösszeg 8000 diák, kutató, oktató csere­programját fedezi. A 10 milliárdból 2 milliárdot kifejezetten a legjobb egyetemekkel való együttműködésre szánunk. További előny, hogy megemeljük az ösztöndíjat is, 350 ezertől 500 ezer forintig, emellett a program teljes kredit­elismerést kínál, azaz a kint töltött tanulmányi idő egy az egyben beszámít a magyar képzésbe. Az egyetemeinknek nagyságrendileg 12 ezer külföldi intézménnyel kötött bilaterális szerződése van, ezek közül kell a programban megerősíteni a vezető egyetemekkel kötötteket a nemzetköziesítési stratégia mentén. A Hu-rizont részeként 8 milliárd forintot fordítunk arra, hogy a magyar egyetemek kiváló külföldi – nemcsak európai, hanem egyebek mellett amerikai, szingapúri, koreai, japán – intézményekkel végzett olyan kutatásait támogassuk, amelyekben a Neumann János-program céljait érjük el az egészséges élet, a digitalizáció, a zöldátállás terén, úgy, hogy a külföldi partner kutatási költségeit is álljuk, a kutatási témát viszont a magyar érdekek szerint definiáljuk. Mindezeken kívül azon magyar felsőoktatási kutatások mellé állunk, amelyeket Brüsszel szakmailag támogat, de nem finanszíroz, mindehhez tavaly 5, idén már 5,4 milliárd forint forrást nyújtunk. Tavaly 12 egyetem 43 ilyen pályázata kapott támogatást, és tudott ezáltal megvalósulni. Sőt, 6 milliárdot különítettünk el arra, hogy híres külföldi kutatók hozzák Magyarországra kutatásaikat, mert fontos nekik a normalitás és a biztonság. Így erősítjük szuverenitásunkat, egyben konnektivitásunkat is.

Kiválthatjuk ezzel az Erasmus+-t és a Horizontot?
Azt szeretnénk – persze az előbb említett elvek megtartása mellett –, hogy a kettő együtt működjön.

Ennek az ügynek a megoldásában mennyire segíthet a magyar uniós elnökség?
Van annak némi diszkrét bája, hogy ha nincs változás, akkor úgy leszünk uniós elnökök, hogy közben ki vagyunk zárva azokból a programokból, amelyeket koordinálni kellene. Az elnökség idején a szokott ügyek mellett szeretnénk végre tisztázni és értelmes párbeszédet folytatni arról, mit is értünk autonómia alatt. Másrészt hogy miért van az, hogy a később csatlakozó országok, köztük hazánk lakosságarányosan tízszer, kutatóarányosan két és félszer kevesebb pénzt kap kutatásra, mint a régiek. Ideje lenne nyíltan beszélni e kérdésekről is.

Vizsgaidőszak a Debreceni Egyetemen. Fotó: MTVA/Bizományosi: Oláh Tibor

Visszatérve az elitbe való bekerülésre: mennyire vagyunk attól, hogy a világ száz legjobb egyeteme között legalább egy magyar legyen?
A nemzetközi rangsoroknak több pillérük van. Oktatási, kutatási kiválóság, gazdasági és ipari együttműködések, nemzetköziesítési potenciál és reputáció. Ez utóbbiban az a brüsszeli kitaszítósdi, amit a magyar egyetemekkel csinálnak, nemcsak versenyképességbeli, hanem reputációs hátrányt is okoz. Azért is indítottuk ezeket a programokat, hogy bizonyítsuk: a magyar felsőoktatás versenyképes és autonóm. A legjobb egy százalékban egyébként ott van a Semmelweis Egyetem, és a legjobb öt százalékban tizenegy további egyetemünk. Az új modellben segítjük a verseny­képességet, egyben autonómiát is teremtünk.

A modellváltással kapcsolatban mintha kevesebb lenne már a kritika és a félelem – legalábbis itthon.
Nézzük az eredményeket. Javult a kutatási és oktatási teljesítmény, egyre több ipari együttműködést hoznak létre az egyetemeink. Nemzetközi programokon keresztül egyre több diák jön Magyarországra. Az egyetemek lehetőséget kaptak, hogy vendégoktatói ösztöndíjakat indítsanak adómentesen. Az Európai Bizottság és az általa felkért jelentéstevők azonban azt mondják a magyar felsőoktatásra, hogy nem autonóm. Arra ellenben nem voltak hajlandók, hogy az autonómiaskálán értékeljék a magyar felsőoktatást, egyszerűen kizártak minket. Amikor az egyes egyetemek viszont megkérték a világ vezető elemzőcégeit, hogy értékeljék ezt a szempontot, az egyik leginkább autonóm rendszernek találták a magyart.

Mitől lesz világbajnok a szakképzésünk?
A szakképzés átalakítása sikeres volt, most 10-ből 6 diák választja a szakképzést, mi szeretnénk ezt 7-re növelni. Számos új, a robotikához, digitalizációhoz kapcsolódó szakmában lettek Európa-bajnokok a magyar diákok, ugyanilyen jól teljesítettünk a klasszikus szakmákban is. Mert a szakképzés egyszerre jelent szakmát, érettségit és most már kapcsolatot a felsőoktatással. A szakképzésben lévő fiatalok az utolsó évben előzetes hallgatói jogviszonnyal félig már az egyetemen lehetnek. Ez évben folytatjuk a fejlesztéseket, 700 új digitális tananyag készül el. Több mint 32 százalékkal emeltük a 24 ezer oktató bérét. Brüsszel nem adott pénzt a költségvetésből, így előteremtettük az ehhez szükséges 60 milliárd forintot. Elindul minden idők egyik legnagyobb szakképzési infrastruktúra-fejlesztése, amelyben 34 szakképzési intézmény újul meg 96 milliárd forint összegben. Jellemzően a gyakorlatot segítő oktatási terek jönnek létre.

Az új modellben segítjük a versenyképességet,egyben autonómiát is biztosítunk”

Hogyan segíti a munkaerőpiaci elvárásokat a megújult szakképzés?
A célfüggvény egyértelmű, a foglalkoztatási arányt 85 százalékra kell emelni. Ehhez, ahogy említettem, növeljük a szakképzésben részt vevő fiatalok számát, csökkentjük a lemorzsolódást, a cél, hogy még nagyobb arányban vegyenek részt a duális képzésben. Jelenleg ugyanis minden második diák, és szeretnénk, ha a jövőben 10-ből 9 fiatal tanulna ilyen formában. Ugyanakkor azt is szeretnénk elérni, hogy minden második felsőoktatásban részt vevő diák munka mellett az adott szakterületén dolgozzon, ezért kreditet, munkabért kapjon, miközben gyakorlatot is szerez. A felnőttképzést pedig úgy kell átalakítani, hogy a szakképzésben, az egyetemeken és a felnőttképzőkön keresztül az adott térség munkaerőpiaci igényeinek megfelelő kiemelt képzésekkel tudjuk biztosítani a 300 ezer inaktívból legalább 50-70 ezer főnek, hogy gyorsan és hatékonyan visszatérhessen a magyar munkaerőpiacra.

Rátérve az innovációra, a kutatóintézeti hálózatot érintő változásról korábban heves vita alakult ki az MTA és a kormány között.
Az ingatlanokkal kapcsolatban van elrendezendő feladat, azaz azon ingatlanokért cserébe, amelyeket a Magyar Kutatási Hálózat, azaz a Hun-Ren megkapott az MTA-tól, az Akadémia részére kompenzációt kell adni. A Hun-Ren vezetésére Gulyás Balázs professzor tért haza Szingapúrból, aki elkötelezett abban, hogy a magyar kutatás nemzetközi erőtérben való megjelenését erősítse, és azokon a területeken haladjunk előre, amelyek a magyar gazdaságnak fontosak. Ezért hoztuk létre a Neumann János-programot, amelynek kiemelt területei az egészséges élet, a digitalizáció, a zöldátállás, vagyis az agrárium és az energia. Meggyőződésünk szerint az utóbbi időben azok az államok voltak sikeresek, amelyek kijelölt stratégiai célrendszert állítottak fel. Nem alap- és alkalmazott kutatásról beszélünk, hanem nemzeti stratégiai irányokról, amelyekbe pozicionálni kell az adott állam kutatási aktivitását. Miben vagyunk jók, milyen kihívásokra kell válaszolnunk? Az idei programstratégiában 147 milliárd forintot tudunk erre fordítani: egyrészt a vállalatokkal való együttműködésre, másrészt a kutatói életpálya támogatására, harmadrészt a nemzetköziesítésre.

Van arra igény, hogy külföldi kutatók idehozzák a kutatásaikat?
Neves amerikai, ázsiai, akár Nobel-díjas kutatók hozzák ide a kutatásaikat. A kapcsolatok megvannak, erre idén 6 milliárd forintot fordítunk.

Várhatunk újabb Nobel-díjasokat a közeljövőben?
Igen, őszintén bízom benne, mert a magyar kutatók kiválók, kreatívak, és bennük van a potenciál.

Hankó Balázs
Salgótarjánban született 1978-ban. Semmelweis Orvostudományi Egyetem Gyógyszerésztudományi Karán diplomázott gyógyszerészként. 2005-ben summa cum laude minősítéssel PhD fokozatot szerzett. Az igazgatás és szervezetfejlesztés mellett két évtizedes oktatói tapasztalata van, habilitált egyetemi docens. 2017 és 2020 között az Emberi Erőforrások Minisztériuma, majd az Innovációs és Technológiai Minisztérium Oktatásért Felelős Államtitkárságának orvos- és egészségtudományi képzést folytató felsőoktatási intézmények fejlesztéséért felelős miniszteri biztosa. 2020 és 2022 között az Innovációs és Technológiai Minisztérium, majd a Kulturális és Innovációs Minisztérium felsőoktatásért felelős helyettes államtitkára, 2022 decemberétől az innovációért és felsőoktatásért felelős államtitkár.

Nyitókép: Mandiner / Földházi Árpád

 

Összesen 21 komment

A kommentek nem szerkesztett tartalmak, tartalmuk a szerzőjük álláspontját tükrözi. Mielőtt hozzászólna, kérjük, olvassa el a kommentszabályzatot.
Sorrend:
RasPutin
2024. február 28. 06:49
NEM Brüsszel sérti az egyetemek autonómiáját hanem a fidesz.
Lajoss
2024. február 22. 18:26
Nem kellett volna pártfelügyelet alá lopni az egyetemeket...
Jelenleg csak a hozzászólások egy kis részét látja. Hozzászóláshoz és a további kommentek megtekintéséhez lépjen be, vagy regisztráljon!