Február 1-től áll fel a Lánczi Tamás vezette új államigazgatási szerv, amely elemezni, értékelni, javaslatot tenni, és vizsgálódni fog a magyar szuverenitás védelmében.
Február elsején megkezdi működését a 2023. évi LXXXVIII. törvénnyel létrehozott, Lánczi Tamás vezette Szuverenitásvédelmi Hivatal.
A törvényjavaslat benyújtója, Kocsis Máté a Fidesz frakció ősz eleji ülése után lengette be a szuverenitásvédelmi törvénycsomagot, amelyet azzal a céllal készítenek, hogy „megnehezítsék azoknak a dolgát, akik külföldön dollárért árulják a hazánkat”. Kocsis akkor még a politikusok mellett álcivilekről és baloldali újságírókról is beszélt, akik „amerikai demokrata dollármilliárdosoknak vagy brüsszeli multinacionális cégek érdekeinek eleget téve politikai hatalomhoz kívánnak jutni, és utána az ország gazdasági szempontjait feladva ki akarják fizetni ennek a támogatásnak az ellenértékét”.
A kiindulópont: Márki-Zay a kampány után is elszólja magát
Az egész kérdéskör egyébként a 2022-es választások után pár hónappal tett szert jelentőségre, amikor Márki-Zay Péter elszólásából kiderült: Amerikából érkezett pénz az összefogott ellenzékhez a választási kampányban.
Bár az ex-miniszterelnök-jelölt még csak százmilliókról (és amerikai magyar mikroadományozókról) beszélt, hamar nyilvánvalóvá lett azonban, hogy 3 milliárd forintnyi amerikai dollár érkezett a Korányi Dávidhoz köthető Action for Democracy-n keresztül.
Egy tavaly januárban a titkosítás alól feloldott nemzetbiztonsági jelentésből az is kiderül, hogy az EzaLényeg nevű lejáratóportál működtetője, az Oraculum 2020 Kft. az Action for Democracy által utalt 1 milliárd 82 millió forint mellett egy másik forrásból is is kapott hasonló nagyságrendű összeget, 887 millió forintot. Az adományozó egy svájci alapítvány volt, amely öt részletben küldött támogatást.
Ezt is ajánljuk a témában
A Nemzeti Információs Központ tájékoztatásából kiderült az is, hogy Amerikán kívül Svájcból is kapott közel 1 milliárd forint támogatást az Ezalényeg nevű propagandaoldal.
Az utalások 2021 szeptembere és 2022 februárja között, tehát az előválasztás és a választási kampány idején valósultak meg.
A jelentés továbbá megkérdőjelezi, hogy valóban a diaszpórában élő magyarság adományait utalta volna tovább az AfD, ahogy azt Korányiék állítják.
Az AfD bejegyzési dokumentációját ugyanis csak 2022 március 9-én nyújtotta be Korányi Dávid és Christopher Maroshegyi az illetékes New York-i hivatalnál: tehát úgy kezdeményeztek többszázmilliós utalásokat, hogy hivatalosan még nem is létezett a szervezetük.
A bejegyzési dokumentáció során Korányiék jelezték, hogy nagyösszegű (25 ezer dollár feletti) utalások is érkezni fognak a számlájukra, ami – az időközben ismertté vált alacsony adományozószám miatt – megkérdőjelezi, hogy az AfD mikroadományozókra építette volna pénzügyi forrásait.
Ezt is ajánljuk a témában
Rákay Philip és Bohár Dániel videós posztokkal bizonyítják, hogy Márki-Zayék nem mondanak igazat az amerikai támogatásokról.
Új bűncselekménnyel módosult a Büntető Törvénykönyv
Bár a milliárdoknak az ismert egyéb okok miatt nem volt jelentős hatása a 2022-es választás eredményére, a külföldi befolyásszerzés veszélyének csökkentése miatt lépett a kormánypárt, amely a Szuverenitásvédelmi Hivatal felállítása mellett egyéb jogszabályok (például a Büntető Törvénykönyv) módosítását is kezdeményezte.
Az Országgyűlés tavaly december 12-én fogadta el a javaslatokat.
Ennek értelmében büntethető lesz a választói akarat tiltott befolyásolása: aki a választási kampányhoz államtól, külföldi természetes vagy jogi személytől, jogi személyiséggel nem rendelkező szervezettől származó vagyoni hozzájárulás fogad el, akár 3 év börtönt is kaphat. Azt a civil szervezetet pedig, amely külföldi pénzen a választók akaratának befolyásolására irányuló tevékenységet végez, szankcióképpen a NAV törölheti az szja 1 százalékos felajánlásra jogosultak nyilvántartásból. Végezetül pedig, a szuverenitás védelmére új hivatal áll fel.
„Modernkori ÁVH” helyett: elemzés, értékelés, javaslattevés
A Szuverenitásvédelmi Hivatal a törvény megfogalmazása szerint „az alkotmányos önazonosság védelme érdekében az Alaptörvény R) cikk (4) bekezdése alapján létrehozott, az e törvényben meghatározottak szerint működő, elemző, értékelő, javaslattevő és vizsgálati tevékenységet folytató autonóm államigazgatási szerv”, amelynek költségvetése a központi költségvetés szerkezeti rendjében önálló fejezet.
A Hivatal fő feladata a fenti felsorolásból is kitűnik: elemzés, értékelés, javaslattevés és vizsgálat. A törvényben lefektetett feladata értelmében a Hivatalnak ki kell alakítania egy olyan módszertant, amellyel a szuverenitás sérülésének kockázatát értékelni lehet. Ezek alapján rendszeresen elemzi a nemzeti szuverenitás érvényesülését, majd ezeket minden évben egy jelentés formájában összefoglalja.
Saját munkája alapján a Hivatal javaslatokat és ajánlásokat tehet a hatáskörrel rendelkező szerveknek új szuverenitási szabályok kialakítására is.
Vessünk egy pillantást a Hivatal vizsgálati hatáskörére is, amelyből kiderül, mennyire eltúlzott, abszurd az az ellenzéki megmondóemberek körében népszerű állítás, hogy „ez egy modernkori ÁVH”. (Lásd itt, itt és itt.)
A törvény arra biztosít lehetőséget a Hivatalnak, hogy feltárja és vizsgálja a más állam, valamint a külföldi szervezet és természetes személy érdekében végzett érdekképviseleti, az információk manipulálására irányuló és dezinformációs, valamint az állami és társadalmi döntéshozatali folyamatok befolyásolására irányuló tevékenységeket. Emellett feltérképezheti és vizsgálhatja azon szervezeteket, amelyek külföldi támogatással befolyást gyakorolhatnak a választások kimenetelére, és amelyek külföldről származó támogatás felhasználásával a választói akarat befolyásolására irányuló tevékenységet folytatnak.
Az információkat adatszolgáltatás keretében magától a vizsgált szervezetektől is kérheti a Hivatal, a válaszadásra 15 nap áll majd rendelkezésre.
Ami a felépítést illeti: a szervezet egy 6 évre kinevezett elnök irányítja, aki nem lehet tagja pártnak, nem viselhet semmilyen egyéb közhatalmi tisztséget, és egyéb keresőtevényekséget sem folytathat. Havi fizetését az MNB elnökének járó havi bér 80 százalékának megfelelő összegben határozták meg, ez körülbelül bruttó 5 millió forintot jelent.
Az elnök munkáját két elnökhelyettes segíti majd.
A legfontosabb fegyver: a nyilvánosság
Miután december végén kiderült, hogy Orbán Viktor őt kéri fel a Hivatal vezetésére, Lánczi Tamás több interjút is adott.
„A legfontosabb eszközünk és fegyverünk a nyilvánosság” – jelentette ki a Magyar Nemzetnek, utalva arra, hogy nincs szankcionálási jogkörük.
Lánczi elmondta: az általa vezetett intézmény az európai parlamenti és önkormányzati választásokig ki fog dolgozni egy módszertant is,
mellyel monitorozzák a választás tisztaságát abból az aspektusból, hogy történik-e külföldi beavatkozás.
„Azok az erők, amelyek Magyarországgal szemben dolgoznak, nem fognak egy csapásra megszűnni. Keresnek majd új lehetőségeket és beavatkozási módokat, úgyhogy nekünk is résen kell lennünk” – emelte ki ennek kapcsán. Azt is elárulta, hogy két választási kampány között a médiában és a kulturális életben is fognak kutatásokat végezni.
Az M1-en pedig Lánczi arról beszélt, hogy a Hivatal a vizsgálatok lefolytatása mellett együttműködik más állami szervekkel, ha pedig visszaéléseket tapasztal, akkor ezeket nyilvánosságra hozza és jelzi ezt az illetékes szervnek
Ezt is ajánljuk a témában
A hivatal vezetésére felkért politológus szerint minden állam, amelyik racionálisan jár el, az foggal-körömmel védi a szuverenitását.
Lánczi azt is elmondta, hogy a magyar modellhez a romániai dezinformációellenes hivatal vagy az Európai Unió Brüsszelben működő, az unión kívülről érkező befolyásolási kísérleteket kiszűrő hivatala hasonlít a legjobban.
Ilyen jellegű, a nemzeti, a gazdasági vagy elsősorban a nagyvállalati érdekeket védő, külföldi gazdasági befolyás elleni szabályozási rendszert Nagy-Britannia és Franciaország is létrehozott már – tette hozzá.
„Minden állam, amelyik racionálisan jár el, az foggal-körömmel védi a szuverenitását” – szögezte le Lánczi, akivel ma megjelent hetilapunkban is olvashatnak egy beszélgetést.
Interjúnkban Lánczi Tamás arra is választ, hogy szerinte mi a szuverenitás, valamint azt is elmondja, hogy tizenhárom évnyi jobboldali kormányzás után miért kell külön hivatal a szuverenitás védelmére.
Ezt is ajánljuk a témában
Van félnivalója az ellenzéki sajtónak? A Kelettől vagy a Nyugattól védjük magunkat? Tényleg megijedt egy táblától a lakása ajtaján? A Szuverenitásvédelmi Hivatal vezetőjét kérdeztük.
Nyitókép: Földházi Árpád, Mandiner
Több fontos területen lehet komoly változás.
De azok a folyamatok, amelyeket működésünk során feltártunk, nem fognak eltűnni.
Az Operaház főigazgatója Rost Andreával való kapcsolatáról, és az intézmény jövőjéről is beszélt.
Szép lassan a hívek számára is láthatóvá válik, hogy a királyuk meztelen.
Simor András korábbi jegybankelnök állításai nyomán.
Az ellenérvek dacára tántoríthatatlannak tűnik Hódmezővásárhely polgármestere.
A hódmezővásárhelyi polgármestert 3,2 millió forintra büntette az NVI.
Csokorba szedtük a legfontosabb tudnivalókat.
A magyar válogatott 4–1-re kikapott a világ élvonalához tartozó finn csapattól a svájci jégkorong-világbajnokság zürichi csoportjában.
