Tényleg inkább kutyát tartanának a magyar fiatalok gyermek helyett? Utánajártunk!

A Kopp Mária Intézet a Népesedésért és a Családokért (KINCS) és a Századvég nemrég 60 ezer fő megkérdezésével készített átfogó kutatást. Többek között arra voltak kíváncsiak, hogy a magyarok mit gondolnak a családról. „Család – Érték – Tér című kötetünk bemutatóján is elhangzott, hogy a magyar egy családközpontú nemzet. Hazánkban van egy családpárti alap, amire lehet építkezni” – mondta el Fűrész Tünde, a KINCS elnöke a Mandinernek.

Majd azzal folytatta, hogy ez nemcsak Magyarországra igaz. „A Századvég Európa-projektjéből is látszik, hogy egész Európában családban gondolkoznak az emberek. Mikor megkérdezik tőlük, hogy mennyire fontos nekik a család, akkor 89 százalékban azt válaszolják, hogy fontos. Ez a szám idehaza 99 százalék. 

Ezt nem lehet kiölni az emberekből. A kutatásból az is kiderült, hogy akik ténylegesen is gyakorolják a vallásukat, náluk még erősebb a családpárti attitűd” – húzta alá.

Ezt követően felidézte a magyar köztársasági elnök, Novák Katalin X-oldalán indított egy felmérést, „Keddek az emberiségért” (Humanity Tuesdays) elnevezéssel. Az Elon Muskkal történt austini találkozót követően Novák Katalin az oldalán 10 héten keresztül minden kedden egy, a családdal és a demográfiával kapcsolatos kérdést tett fel. A válaszadók döntő többsége, 70,7 százaléka szeretne családot alapítani, 87 százalék szerint családbarát munkahelyekre van szükség, 86 százalék pedig egyetért Novák Katalin egyik legtöbbet hangoztatott gondolatával, miszerint 

A szervezet elnöke kérdésre válaszolva arra is kitért, hogy Magyarországon a nők átlagosan még 30 éves koruk előtt, 29,2 évesen vállalják az első gyermeküket, bár 2000-ben még 25, 2010-ben pedig 28,2 volt ez az átlagéletkor. Ahhoz, hogy Magyarországon az EU-átlaghoz képes hamarabb születnek meg az első gyermekek, hozzájárult az elmúlt évek aktív családpolitikája. A gyermekek 90 százaléka a nők 20 és 40 éves kora között szüleik meg.

„Jól látható, hogy a családtámogatások mellett egy nagyon széles társadalmi konszenzus van. 

 – tette hozzá.

Fűrész Tünde ugyanakkor felhívta arra is a figyelmet, Magyarországon is megfigyelhető a gyermektelenség jelensége. A 2022-es népszámlálás mutatta ki, hogy míg 2011-ben minden tizedik 40-es nő volt gyermektelen, addig ma már majdnem minden ötödik, 18,2%. A harmincas korosztályban is másfélszeresére nőtt a gyermektelenek részaránya. Ezzel párhuzamosan pedig csökken a szülőképes korú nők száma – hangzott el. 

A fenti tendencia okaként a legtöbben a stabil párkapcsolat hiányát nevezték meg. „Sem a koronavírus-járvány okozta korlátozások, sem a digitalizáció miatt fellépő társas magány nem kedvezett az ismerkedésnek az elmúlt években. Mindezek mellé pedig sokszor meddőségi problémák is társulnak a nőknél és a férfiaknál egyaránt. A kor előrehaladtával pedig egyre nehezebben jön létre sok esetben a kívánt várandósság” – sorolta.

„Kopp Mária kutatásai is kimutatták: a gyermek, a család, a házasság egészségvédő tényezők” 

Kisebb közfelháborodás övezte nemrég azt a 444.hu-hoz köthető egyik podcast beszélgetést, melynek résztvevői arról elmélkedtek, hogy gyermeket vállaljunk vagy inkább kutyát tartsunk. A gyermek elleni érvek között megtalálható volt, hogy már most is túl sok ember él a Földön, illetve, hogy mekkora egy kisbaba ökológiai lábnyoma.

„Mi magunk is ismerjük azokat a narratívákat és hangokat, akik arról értekeztek, hogy inkább kutyát tartsunk a gyermekvállalás helyett. Azonban 

mivel több kutatás is arról számol be, hogy a magyar fiatalok gyermekvállalási kedve jónak számít Európában. A párok általánosságban két gyermeket szeretnének” – jegyezte meg Fűrész Tünde. 

Az elnök reflektált annak a francia filozófusnak a kijelentésére is, aki azt állította, hogy aki gyereket vállal, nem lehet boldog. Ezt egy az egyben megcáfolta. „Már Kopp Mária kutatásai is kimutatták, hogy 

De mind a Hungarostudy kutatásból, mind a nagy, 60 ezres felmérésből az derül ki, hogy akik családban élnek boldogabbak és a lelki egészség mutatóik is jobbak. Érdekesség, hogy még azoké is, akiknek nem felhőtlen a kapcsolatuk, saját bevallásuk szerint rossz házasságban élnek.”

Intézetvezető: A magyar fiatalok értékvilága konzervatívnak tekinthető

„A nyugati világban – amelyben mi magyarok is élünk – a társadalom sokféle életformát tolerál. Azok a társadalmi normák, amelyek egy évszázada vagy akár néhány évtizede is kijelölték többek között a párválasztás és családalapítás idejét fellazultak. Ma már meg tudod magad valósítani akkor is, ha családban képzeled el az életed, és akkor is, ha szingliként szeretnél boldogan élni. Ugyanakkor, ha megnézzük a nemzetközi kutatásokat, 

 – mondta el a Mandinernek Székely Levente, az Ifjúságkutató Intézet vezetője.

Szerinte a kutatásokból egyértelműen kiderül: a magyar fiatalok vágynak a családra. „Azon 15-29 év közötti fiatalok háromnegyede, akik még nem élnek házasságban, vágyik erre a kapcsolati formára, és több mint 80 százalékuk jelentette ki, hogy szeretne gyermeket vállalni. Mindemellett 75-80 százalékuk vallja azt is, hogy a gyermekvállalás fokozza a boldogságot. Tehát 

Ráadásul a fiatalok szerint a gyermekvállalás javítja a családi és a baráti kapcsolatokat, illetve a szexuális életre is inkább pozitív hatással van” – tette hozzá a szakértő.

Székely Levente ugyanakkor megjegyezte, hogy a koronavírus-járvány idején felvett adatok a társas kapcsolatokkal való elégedettség csökkenését és a közösségek hiányát, mint nemzedéki problémát mutatták, amely azóta sem mérséklődött. „Látjuk továbbá, hogy manapság is sok fiatalnak gondot okoz a párkeresés és az elköteleződés, amelyet nem segítenek a napjaink váratlan eseményei, a gazdasági válságok, a háborúk”.

Az intézetvezető arra is rámutatott, hogy a napokban megjelent Ifjúság’23, az ifjúságügyről szóló jelentésük is 

 „Ez most egy kiemelt terület, mivel a fiatalok is elmondják, hogy a generációjuk legnagyobb problémája a kiszámíthatatlan jövő. Ez pedig azt jelenti, hogy a mentális egészséget fókuszba kell helyezni, mivel helyzet van, amit olyan nemzetközi szervezetek is belátták, mint az Európai Unió vagy az OECD” – magyarázta.

A szakértőt arról is kérdeztük, hogy a woke irányzat hatásai mennyire érzékelhetők a magyar fiatalok életében. Székely Levente itt leszögezte, hogy természetesen a magyar fiatalok „sem élnek egy kő alatt”, és tisztában vannak a nemzetközi folyamatokkal és jelenségekkel, de a hagyományos értékek jóval hangsúlyosabban jellemzik az értékvilágukat. „Az ugyanakkor nagy kérdés számomra, hogy azért nyilatkoznak így a felmérések során, mert ezt egyfajta elvárásként érzékelik vagy ténylegesen ezek azok az alapértékek, amelyeket majd követni fognak. Erre most nem tudunk pontos választ adni. 

mely szerint családban, gyerekekkel, Magyarországon, jobb anyagi körülmények között élnek. Ma a többségük így képzeli el az életét.” – húzta alá az Ifjúságkutató Intézet vezetője.

Klinikai szakpszichológus: az LMBTQ-közösséghez tartozók körében magasabb a mentális problémákkal küzdők aránya

Hal Melinda klinikai szakpszichológus, az MCC Tanuláskutató Intézetének vezető kutatója először a megháromszorozódott szivárványcsaládokról szóló KSH-adatokra reagált. Mint fogalmazott,

Egy pszichológusnak pedig ezt az ideális esetet kell közvetíteni. Nyelvtanilag vagy filozófiailag megfoghatjuk ezt másképp, de pszichésen, a mentális fejlődést illetően nincs másik eset. Amellett természetesen, hogy mindazokat segítjük és támogatjuk, akiknél a legoptimálisabb feltételek nem teljesülnek!” – hangsúlyozta a szakértő.

Majd azzal folytatta, hogy az örökbefogadási folyamat során komoly pszichológiai kritériumokat is előírnak. Többek között megnézik az örökbefogadó/örökbefogadók lelki stabilitását, illetve mind a gyermek, mind a leendő szülő/szülők szociális hátterét, azt, hogy mennyire illenek össze. Szóval elég sok dimenziónak kell megfelelni. A gyermek érdeke az első a rendszerben, még akkor is, ha ez kívülről nem mindig látható és vannak hibák a gépezetben.” – ismertette.

„A fejlődéslélektan szempontjából az apa és az anya mind biológiai szinten, mind szocializáció szintjén másra képes és más mintát ad. Ez az ideális eset. De azzal is tisztában vagyunk, hogy vannak eltérő helyzetek. Mi tudományos tények és statisztikai adatok alapján formálunk véleményt a nyilvánosság számára. A sokat hangoztatott jobb körülmények pedig relatívak, egyéni esetek mind a pozitív , mind a sajnálatos negatív végpontokon előfordulnak” – hangzott el.

Hal Melinda itt azt is megjegyezte, hogy az LMBTQ-közösségek tagjainak esetében több kutatás kimutatta, a közösséghez tartozók körében magasabb a mentális problémákkal küzdők aránya. „Több közöttük a hangulat - és szorongásos zavarral küzdő. A különböző személyiségzavarok nagyobb gyakorisága mellett. Az egynemű párokat általában több rizikófaktor éri, például kisebbségi stressz, de feltételezhetően biológiai korrelációk is állnak a háttérben, melyek miatt rosszabb a felek mentális állapota, és összességében gyakoribb köreikben a párváltás, mint a heteroszexuális populációban. Ezzel párhuzamosan több a nemi betegség, több az idegrendszeri betegség és az ebből fakadó immunprobléma is. Ez a fajta háttér, általánosan és 

mindazonáltal mentális zavarra vonatkozóan nagyobb rizikót feltételez”.

A szakpszichológus ugyancsak reflektált a már említett francia filozófus megállapításaira. Úgy vélte, hogy e kijelentések összencsengenek a mainstream trendekkel, amelyek az individumot helyezik középpontba. „Szerintük a boldogság kulcsa az egyéni önmegvalósítás. A gyermek e szemléletcsomag esetén teherként jelenik meg. Ugyanakkor azt nem hangsúlyozzák, hogy 

Holott az arany középút az lenne, ha mindenkinek a saját döntése lenne, hogyan él. Az egyén döntése az is, hogy főállású anyaként teljesedik ki, vagy karriert épít. Az értékorientált pszichológia egyfajta holisztikus szemléletet közvetít. Minden életcél és életfeladat területen meg kell találnunk az önmegvalósításnak az útját. Egésznek lenni éppen ezt jelenti. Az embert mint bio-pszicho-szociális és spirituális egységet kell alapul vennünk. Ebben a kérdésben minden más állítás tudományos, és tudománykommunikációs transzparenciát sért” – húzta alá.

Az MCC Tanuláskutató Intézetének vezető kutatója is leszögezte, hogy az EGÉSZségünk jobb akkor, ha családban vagy házasságban élünk. „Az ember társas lény, mind a 4 említett lelki pillér erre utal, efelé mutat. Egyértelműen bizonyítható, hogy jobb párkapcsolatban élni, mint egyedül, s jobb házasságban lenni, mint párkapcsolatban”.

„Mi, szakemberekként gyakorlatban és a tudományos térben nem járhatunk úgy el, hogy egy jelenséget egy oldalról mutatunk be vagy tanulmányozunk. Érdekes miért teszik ezt meg mások, milyen célt szolgál az emberek egyoldalú agymosása” – tette fel a kérdést Hal Melinda.

***

***

Nyitókép illusztráció. Fotó: Pixabay. Belső fotók: KINCS-sajtó, Ifjúságkutató Intézet Facebook-oldala