Trump és Putyin kezében 7000 négyzetkilométernyi ukrán föld sorsa

Nyugati sajtóértesülések szerint Oroszország feltétele a háború befejezéséhez az ukrán csapatok kivonása Donbaszból a frontvonal jelenlegi állásának befagyasztásával Zaporizzsja és Herszon régióban. A pénteki, Alaszkába tervezett amerikai–orosz csúcstalálkozó előtt Donald Trump amerikai elnök nyitottnak mutatkozott a feltétel megtárgyalására egy esetleges területcserét emlegetve, de a részleteket nem pontosította. Trump mellett egyébként Mark Rutte, a NATO főtitkára is az orosz területi ellenőrzés de facto elismeréséről beszélt.

A frontvonal aktuális állása mellett ez nagy eséllyel azt jelenti, hogy elképzelhető nemcsak az ukrán fegyveres erők kivonulása Donbaszból, hanem az oroszoké is Szumi, Dnyipropetrovszk és Harkiv régióból. Ugyanakkor az ukrán elnök, Volodimir Zelenszkij heves reakciója alapján, aki kijelentette, hogy Ukrajna nem ad át semmilyen területet, a megállapodás körvonalai nagyjából olyanok, mint amik most a médiában keringenek, vagyis Kijev számára kedvezőtlenek. 

Ha a feltételezések helytállók, és Washington előzetesen beleegyezik az ukrán fegyveres erők kivonásába Donbaszból, akkor legalább 10 város – Szlavjanszk, Kramatorszk, Druzskovka, Konsztantyinovka, Pokrovszk, Mirnohrad, Rogyinszkoje, Dobropolje, Liman és Szeverszk – kerülhet Oroszország ellenőrzése alá. Ez Donyeck megye területének körülbelül 25 százaléka, vagyis csaknem 7000 négyzetkilométer (pirossal jelölve a térképen).

Ezeknek a városoknak a többségében találhatók a hadsereg nagy erődítményei, amelyeket évek óta védekezésre készítettek elő. Ez azt is jelentené, hogy az orosz csapatok több mint 80 kilométerrel előrenyomulhatnak nyugat felé, birtokba véve a már kiépített védelmi infrastruktúrát.

Ugyanakkor Oroszország Harkiv régióban 1175 négyzetkilométernyi területet tart az ellenőrzése alatt, míg további 207-et a Szumi és egy kisebbet a Dnyipropetrovszk régióban (kékkel jelölve a térképen).

Ukrajnában a kezdetektől fogva szkeptikusan fogadták Trump és Putyin találkozójának ötletét, mivel Kijevben attól tartanak, hogy a Kreml a tárgyalásokat nyomásgyakorlásra használhatja fel.

A találkozó időpontjának bejelentése óta jól látszik, hogy az orosz csapatok a frontvonalon fokozatot váltottak, és péntekig a lehető legtöbb területet szeretnék az ellenőrzésük alatt tudni. Az orosz erők jelentős előrenyomulást értek el Donyeck megyében augusztus 11-én, áttörve az ukrán frontvonal egy részét, 16 km-t előrenyomulva. Ez kísértetiesen hasonlít a 2024-es esethez, amikor Ukrajna képtelen volt megfékezni egy hasonló előrenyomulást, ami odavezetett, hogy 4000 négyzetkilométert veszített Donyeckben.

A mostani orosz áttörés a Donyeck megyei frontvonal középső szakaszán, Pokrovszk városától északra történt, amit több, egymástól független forrás is megerősített. Ezek alapján az orosz erők rövid idő alatt mintegy 16 kilométert haladtak előre, több települést is elfoglalva, 

Mivel Ukrajna elviekben elegendő, havonta mintegy ötdandárnyi embert mozgósít, a védelem megerősítésének elmaradása úgy tűnik, hogy inkább politikai, nem pedig katonai-kapacitásbeli döntés következménye. Ha az ukrán hadsereg az elkövetkező napokban nem képes elvágni és így semlegesíteni az összes orosz csapatot Nyikanorivkától északra, akkor lényegében átadhatja Putyinnak Donyeck megyét is.

A mostani orosz áttörés különösen azért kedvezőtlen Kijev számára, mivel a pénteki találkozón, ahol Trump elmondása szerint Zelenszkij nem vesz részt, ez megerősítheti az orosz elnök tárgyalási pozícióit a területi kérdésekben.

Kapcsolódó:

További cikkeinket, elemzéseinket megtalálják a makronom.eu oldalon.

Nyitókép: Brendan Smialowski / AFP