Politikai elemző: A Budapestre érkező amerikai szenátorok nem tudnak nyomást gyakorolni Magyarországra

A budapesti amerikai nagykövetség Magyar Nemzethez is eljuttatott közleményéből kiderül, demokrata és republikánus szenátorokból álló amerikai küldöttség érkezik vasárnap Budapestre, hogy – ez a hivatalos indoklás – megtárgyalják „a NATO és hazánk előtt álló stratégiai ügyeket”. A lap szerint a négy szenátorból — a kongresszus felsőháza külügyi bizottságának, illetve a NATO-ügyeket megfigyelő csoportjának tagjaiból — álló delegáció mérete demonstratívnak és szokatlannak számít a diplomáciai gyakorlatban.  

Ismert, hogy a magyar Országgyűlés a tervek szerint február végén, az ülésszaka elején tűzi napirendjére a svéd NATO-csatlakozást. 

A Budapestre érkező amerikai küldöttség legalább két tagja, a demokrata párti Jeanne Shaheen és a republikánus Thom Tillis sem elégedett a jelenlegi helyzettel, szerintük Magyarország — az atlanti szövetségben utolsóként maradva — hátráltatja Svédország NATO-csatlakozását, holott a szervezet igyekszik zárni a sorait Oroszország ukrajnai háborúja miatt. David Pressman budapesti amerikai nagykövet a január végi washingtoni útján éppen a hazánkkal szemben legkritikusabb szenátorokkal, Ben Cardinnel és Thom Tillisszel találkozott. 

***

Kiszelly Zoltán azonban úgy véli, az amerikai szenátorok nem tudnak nyomást gyakorolni, mert Magyarországra szuverén ország. Sokkal inkább arról van szó a Századvég Politikai elemzési igazgatója szerint, hogy tájékozódni, informálódni érkeznek ide, hiszen hazánk nagyon fontos partnere az Egyesült Államoknak. 

Egyébként pedig a svéd NATO-csatlakozás mellett rengeteg – többek között jogállamisági, fegyvervásárlási, adó-, utazási korlátozással kapcsolatos – ügyben kell tárgyalni a két félnek, s 

– jelentette ki Kiszelly.

Arra a megjegyzésre, hogy azért az amerikai politikusok ösztökélni, bátorítani fogják a magyar kollégáikat, hogy szavazzák meg a svédek belépését a katonai szövetségbe, a politikai elemző azt mondta, ez elképzelhető, de nyitott kapukat döngetnek, mert a parlament április 4-ig, a NATO 75. születésnapjáig – amikor csúcstalálkozó is lesz – borítékolhatóan meghozza ezt a döntést. Hiszen a kormány nevében ezt 

S emellett tette le a voksát a leköszönő köztársasági elnök, Novák Katalin is – érvelt Kiszelly. 

Ugyanakkor a képviselők egy jelentős része – beleértve Kövér Lászlót, a parlament elnökét – ódzkodik az igen gomb megnyomásától, vetettük fel. Az igazgatónak meggyőződése, a NATO-csúcsig sikerül a még ingadozó képviselők jelentős többségét is meggyőzni, aki pedig nagyon nem szeretné megszavazni, de ellene sem akar voksolni, az legfeljebb kimegy kávézni. „S miután a parlamenti pártok közül egyedül a Mi Hazánk ellenzi egységesen a katonai szövetség bővítését, hatalmas többséggel fogja elfogadni az Országgyűlés a csatlakozást” – állította Kiszelly. 

Nyitókép: Az amerikai kongresszus washingtoni épülete, a Capitolium 2023. október 15-én. MTI/EPA/Branden Camp