Társai tragédiája után meghódította a gyilkos hegyet Pakisztánban Varga Csaba, aki teljesítményével és a nagyváradi magyar zászlóval üzen az Erdélyben élőknek, hogy ne asszimilálódjanak.
Zsúfolásig telt teremben tartott élménybeszámolót a gyilkos hegy, tehát a 8125 méter magas Nanga Parbat megmászásáról Varga Csaba nagyváradi építész, akit hatalmas szeretet fogadott a Mathias Corvinus Collegiumban.
Az erdélyi expedíciós hegymászó előadásában áttekintette a 2023-as évét, ami a nagy pakisztáni siker mellett fájdalmas emlékeket hozott elő: két barátja, Győrffy Ákos és Suhajda Szilárd is életét veszítette. Utóbbi tragédiájáról ráadásul alig egy héttel azelőtt kellett nyilatkoznia, hogy elindult az expedícióra.
Elárulta, két társának halála elbizonytalanította, mekkora kockázatot ér meg, hogy feljusson a csúcsra, és megfogadta, tanul a történtekből, és ha kell, visszafordul.
Végül visszafordulnia nem kellett, ám a lefelé vezető úton már rettentően fáradt volt, a több mint 24 órányi mászás miatt alig tudott ébren maradni, ráadásul borzasztó hideg volt és a szél is erősen fújt. De sikerrel járt és egészségesen érkezett haza – nem úgy, mint az egyik lengyel mászó, aki felért a csúcsra, ott még viccelődött, szelfizett, nem sokkal később viszont rosszul lett, és már nem tudták megmenteni az életét.
Ezt is ajánljuk a témában
Szeretném motiválni a Kárpát-medencei magyarságot, hogy maradjon meg magyarnak a szülőföldjén – vallja Varga Csaba hegymászó, aki nemrég tért haza egy sikeres Himalája-expedíció után.
Az expedíció videós összefoglalójában látszott, amint a csúcson Varga Csaba felmutatta többek között a Nagyvárad feliratú magyar zászlót és a székely lobogót is.
Románia zászlaját sosem éreztem magaménak, a magyart annál inkább”
– szögezte le a sportember, aki tettével többek között arra szeretné motiválni az erdélyieket, hogy ne asszimilálódjanak, maradjanak magyarok.
Nézői kérdésre elárulta, a legendás Erőss Zsolt kolozsvári előadása nagy hatással volt rá, ezért kezdett el komolyabban foglalkozni a hegymászással. Nem véletlenül Pakisztánba utazott először 8 ezer méter feletti csúcstámadásért: jóval olcsóbb, mint Nepál, ő az alaptábori ellátást veszi igénybe, az expedíció körülbelül 3 millió forintba került legutóbb.
„Ez olcsó expedíció volt, ezért mentem oda. Meg azért, mert meg akartam mászni a Nanga Parbatot” – mondta nevetve.
Varga Csabát az általános fizikai felkészülésről is kérdezték: napi 10-20 kilométer futás, valamint a szezonalitásnak megfelelő edzés, azaz télen jégmászás, terepsí, máskor sziklamászás, ultrafutás, túrázás. „180 kilométernyi futás után megtanulsz túllépni a holtpontokon” – tette hozzá. A fagyással kapcsolatos sérülésekről azt mondta, ő is visszafordult egyszer, mert nem érezte a lábujjait, most már a fűthető zoknik valamelyest segítenek ezen. De a legjobb, amit a hegymászó tehet, hogy gyors és erős, így minél kevesebb időt tölt a zord körülmények között – márpedig a körülmény általában zord.
Arra koncentráltam a Nanga Parbat csúcsán, hogy meglegyenek a videók, de nem volt benne semmi élvezetes. Rettentően fújt a szél és hideg volt
– mondta Varga Csaba, állításait a videofelvételek is alátámasztották, amelyeken elképesztő hangerővel süvített a szél.
Miután az MCC geopolitikai műhelyének meghívására tartott előadást Budapesten, beszélt a pakisztáni körülményekről is. Úgy látja, sokat fejlődött az ország az elmúlt években, főképp kínai pénzből, ám az Indiával szembeni ellentét érződik a mindennapokban, rengeteg a katona. Sőt, a helyiek büszkeségként élik meg, ha például a légierőnél dolgozhat valamelyik gyermekük. Mivel azok az európaiak, akikkel ők találkoznak, többségében gazdagok, úgy hiszik, a mi kontinensünk a Kánaán, főképp Nagy-Britanniában szeretnének letelepedni.
A szerző a Corvinák újságírója.
Nyitókép: Mandiner/Ficsor Márton
***
A Tisza propaganda portálok még ocsúdnak a hír hallatán, egyelőre még nem született meg a központban(?) , hogy mit is kéne erről gondolniuk az ellenzéki szavazóknak.
Tizenöt évvel ezelőtt erről szó sem lehetett volna.
Mráz Ágoston Sámuel a Magyar Nemzet Rapid Extra című műsorában rámutatott, hogy a koppenhágai csúcson fejtették ki először, hogy miért áll annyi uniós állam Ukrajna mellett.
Cserébe Tusk kényelmetlenül feszengve állt Orbán Viktor mellett, amikor a magyar miniszterelnök leszögezte, hogy Európára most nem Oroszország jelenti a legnagyobb fenyegetést, hanem valami egészen más.
„Mert minden erőnkre szükség lesz, hogy ki tudjunk maradni ebből a háborúból.”
„Bárhol, bárkivel, bármiről. Most Koppenhágában. Viktorinfó” – írta a miniszterelnök.
2025 vége felé haladva kijelenthető, hogy a Tisza lendülete elfogyott. Még a baloldali közvélemény-kutatók sem szolgáltak jó hírekkel Magyar Péterre nézve.
Nézze meg a kecskeméti eseményen készült képeket!
