és hozzásegít ahhoz, hogy elérjük a sokszor extrém céljainkat.”
Hivatásáról így vallott:
„A hegymászás számomra az önmegvalósítás csodálatos lehetősége. Egy élhetetlen világba lépsz be, ahol éppúgy lelsz békére és mennyei szépségre, mint pokoli sötét erőkre és sziklakemény, fagytól zord, üres sötétségre. Egyszerre vesz körül a Minden és a Semmi. A teljesség és az üresség. És mindazon csoda, ami a szemed elé tárul, minden nehéz lélegzet, minden újabb lépés közelebb visz saját magad teljesebb megismeréséhez. Nem csak az ismeretlen és a világ felfedezését jelenti odafent lenni: önmagad megismerését is. Az ember elveszik és magára talál: a test és lélek új állapotait ismered meg. Újjáértelmeződik múlt, jelen és jövő. Újjászületsz.”
Suhajda Szilárd mindig kiemelte, mennyire központi értéknek tartja a természettel, a hegyekkel szembeni alázatot.
Úgy fogalmazott, „Végső soron a Hegy fogja eldönteni, mi lehetséges és mi nem. Ha mi készen is állunk a feladatra, nem mi fogunk irányítani odafent. Minden tőlem telhetőt megteszek, vitathatatlanul, de csakis alkalmazkodni tudok. Figyelmesnek és mindvégig ébernek kell lennem!