A magyar hegymászót május 25-én látták utoljára a csúcs közelében, a keresésére indult mentőcsapat nem találta meg.
2023. május 27-én befejezték Suhajda Szilárd keresését, aki május 24-én tűnt el a Mount Everesten csúcskísérlete közben.
Suhajda Szilárd 2023 áprilisában indult el Nepálba, hogy egyedül, oxigénpalack és magashegyi teherhordók segítsége nélkül, a déli normál útvonalon megmássza a 8850 méteres Mount Everestet.
A magyar hegymászó három akklimatizációs kört követően május 23-án este a 7900 méteren található négyes táborból kezdte meg a csúcskísérletet.
Időközben kiderült, hogy a GPS-jeladó nem működött megfelelően, május 24-én magyar idő szerint 15:47-kor érkezett tőle az utolsó életjel tőle 8795 méter magasságból. A következő napon, május 25-én reggel egy csúcsot megjárt serpa beazonosította a csúcshoz vezető utolsó szakasz, az úgynevezett Hillary-lépcső mellett, ekkor még mutatott életjeleket.
Több tapasztalt hegyi vezetőt indítottak el érte, de nem találták meg.
Az eddig eltelt időt, az időjárási- és terepviszonyokat figyelembe véve úgy látták, semmilyen további esélye nincs annak, hogy a hegymászót életben találják, ezért a földi keresést befejezték .
Jelenleg nem tudni, elérte-e a csúcsot, a GPS-jel alapján 8795 méteres szint volt a legnagyobb magasság, ahova eljutott. Ezzel mindenképp ő az, aki oxigénpalack és serpák segítségét nem igénybe véve eddig a magyarok közül a legmagasabbra jutott a Mount Everesten.
„27 év alatt 16 korábbi sikertelen magyar expedíció után Suhajda Szilárdnak reális célja volt pótlólagos oxigén használata és magashegyi teherhordók támogatása nélkül elérni Földünk legmagasabb pontját. Az Everest palack nélküli megmászása világviszonylatban is kiemelkedő teljesítmény.
Az elmúlt 45 évben – mióta Reinhold Messner és Peter Habeler bebizonyították, hogy a feladat lehetséges és túlélhető – olyan kiváló magyar alpinisták próbálták elérni a csúcsot oxigénpalack nélkül, mint Várkonyi László, Klein Dávid vagy a legendás Erőss Zsolt. A statisztikák szerint a sikeres megmászások kevesebb mint 2%-a történik oxigénpalack nélkül: még kisebb számot jelent azon mászók szűk csoportja, akik serpa asszisztenciát sem vettek igénybe.
Suhajda Szilárd az egyik legeredményesebb magyar expedíciós hegymászó volt. 2014-ben a 8051 méteres Broad Peaket, 2019-ben első és máig egyetlen magyarként a 8611 méteres K2-t, 2022-ben pedig a 8516 méteres Lhocét mászta meg pótlólagos oxigén használata és magashegyi teherhordók segítsége nélkül. A Mount Everesten a nyomkövetője alapján mért 8795 méteres elért magassággal Suhajda Szilárd az, aki a legmagasabbra jutott magyar palack és serpák nélkül.”
Suhajda Szilárd magyar hegymászó, civilben angoltanár, 1982. június 29-én született Békéscsabán. Felesége, Legindi Tímea közgazdász, akivel a hegymászásnak köszönhetően ismerkedett meg. Egy gyermekük van.
A természet szeretete gyerekkorától végigkísérte életét.
Alföldi kisdiákként nagy benyomást tettek rá a magyar középhegységekben való kirándulások. Mindez pályaválasztását is befolyásolta. Erről így vallott az ujraterveztem.hu-nak adott interjúban: „Azért is választottam az esztergomi tanítóképző főiskolát, mert így a hétvégenként a lehető legtöbb időt tudtam eltölteni a Pilisben, Visegrádi-hegységben és a környező vidéken.”
Esztergomba költözve kezdett el túrázni, hegyet mászni a szomszédos országokban is. Megjárta a Kárpátokat Erdélyben, és az Alpokban is sokat kirándult. A Mont Blanc megmászása volt az a pillanat, amikor végleg beleszeretett a hegymászósportba. Suhajda Szilárd
hitvallása szerint „tisztán”, azaz oxigénpalack és magashegyi teherhordók segítsége nélkül mászott, elkötelezett volt amellett, hogy ne hagyjon nyomot maga után a természetben.
A magyar hegymászó arra készült, hogy teljesítse a Big five kihívást, azaz elérje a Föld öt legmagasabb hegycsúcsát. Suhajda Szilárd korábban hegymászók társadalmi megítélésével kapcsolatban egy interjúban úgy fogalmazott:
„Én nem tartom magamat hősnek, a hegymászók nem hősök, sokkal nagyobb elismerést érdemel a család, vagy a környezet, aki elvisel minket
és hozzásegít ahhoz, hogy elérjük a sokszor extrém céljainkat.”
„A hegymászás számomra az önmegvalósítás csodálatos lehetősége. Egy élhetetlen világba lépsz be, ahol éppúgy lelsz békére és mennyei szépségre, mint pokoli sötét erőkre és sziklakemény, fagytól zord, üres sötétségre. Egyszerre vesz körül a Minden és a Semmi. A teljesség és az üresség. És mindazon csoda, ami a szemed elé tárul, minden nehéz lélegzet, minden újabb lépés közelebb visz saját magad teljesebb megismeréséhez. Nem csak az ismeretlen és a világ felfedezését jelenti odafent lenni: önmagad megismerését is. Az ember elveszik és magára talál: a test és lélek új állapotait ismered meg. Újjáértelmeződik múlt, jelen és jövő. Újjászületsz.”
Suhajda Szilárd mindig kiemelte, mennyire központi értéknek tartja a természettel, a hegyekkel szembeni alázatot.
Úgy fogalmazott, „Végső soron a Hegy fogja eldönteni, mi lehetséges és mi nem. Ha mi készen is állunk a feladatra, nem mi fogunk irányítani odafent. Minden tőlem telhetőt megteszek, vitathatatlanul, de csakis alkalmazkodni tudok. Figyelmesnek és mindvégig ébernek kell lennem!
Nincs hatalmunk abban a magasságban. Erőnk is alig.”
***
Legjelentősebb eredményei:
2014 – Broad Peak (8051 m)
2019 K2 (8611 m)
2022 Lhoce (8516 m)
2023 Mount Everest (8795 m)
A szolgálatok közlése szerint a nehéz időszakokban még többen csatlakoznak soraikba. Erre volt példa a vörösiszap-katasztrófa, az ukrajnai háború kitörését követő menekülthullám vagy idén ősszel a dunai árvíz.
„Magyarországnak víziója és stratégiája van, Európának nincsen” – mutattak rá.
A foci élet és halál kérdése? A foci több az életnél is? De az élet szintén sokkal több, mint a foci? Mindez egyszerre igaz.
Posztumusz díjat kapott a világhírű hegymászó.
Románia azon országok közé tartozik, amely nem ismeri el Koszovót független államnak.
Az izraeliek Franciaország elleni meccse körül is forrtak az indulatok.
Kínos és önmagának ellentmondó magyarázkodásba kezdett a legújabban már csak „Magyar Péter Hangjaként” emlegetett Magyar Hang nevű propagandalap.
Nincsen stabil kormányzás Európa két vezető országában.
