A régi jobb volt – Mivé lett világunk?
Ezek most tényleg azt hiszik, hogy diktatúrában élnek.
Nem vicc: a Gólyában hétfő este Marxot éltető Kommunista Mozgalmi Filmklubot tartottak. Hiába, a forradalom permanens, de azért időnként meg kell állni, hogy megünnepeljük önmagunkat.
Itt az új év, s nem köszönthet be új év Nemzetiszocialista Mozgalmi Filmklub nélkül!
Hétfőn szeretettel és tiszta vérvonallal várnak minden érdeklődő árját a Héjába,
ahol nem mást vetítenek, mint a Jud Süßt, a nagyszerű Veit Harlan rendezésében.
A filmvetítés egyszerre ígérkezik tanulságos és szórakoztató időtöltésnek, Joseph Süss Oppenheimer életét mutatja be, aki egyszerű, ám élelmes és velejéig gonosz zsidó kereskedőből felkapaszkodva a württembergi herceg pénzügyi főtanácsosa és kegyence lett.
Az ő történetén keresztül minden bajtárs és bajtársnő megismerheti a cseppet sem oktrojált valóságot, miszerint az asszimiláns zsidó is veszélyes,
illetve hogy csak a zsidók zsarnokságának megtörésével lehet változást elérni. Jelszó: döntsd a zsidó tőkét, ne siránkozz!
Mielőtt bárki azzal vádolná a Héját, illetve a fenti eseményeket odaszervező Tudatos Akvárium Klubot, hogy bármiféle kirekesztés zajlana itt, fontos leszögezni:
a Héja mindenki számára kitárja az osztrák bajszos-szárnyas kaput, akit érdekel a mozgalom, és gyűlöli a zsidórendszert, vagyis a kapitalizmust.
Itt nem kell félnie senkinek, sokszínű a társaság, bárkit befogad, legyen akár nemzetiszocialista, fasiszta, falangista, nyilas, klerikofasiszta vagy akár kaszáskeresztes.
A Héjában egyébként is rendkívül jó és önellentmondásokat nélkülöző programok várják még a bajtársakat, például lehet különféle Tubi alapú koktélokat kóstolni
Idd ki az összes zsidót!” jeligére.
A január különösen ígéretes, mert lesznek különféle workshopok, például tudatos árja operatőrképzés („Kamerádok! A kamerád ok?”). Nemzetiszocialista színelmélet alapján nemzetközösségi divatbemutatóra is sor kerül bajtársnők („A szépségek árja”) és bajtársak („Fajkakasok és fajnokok”) részvételével.
A fajelmélet és fajgyakorlat jegyében a ráérős bajtársak testedzéssel dönthetik a zsidó tőkét,
egymás után négy szombaton pedig a Hamász fegyveres szárnyának szabadságharcosaival találkozunk, akik egyikét-másikát Kondás Marci Shutzstaffel című podcastjából már mindannyian ismerhettek.
És ami még fontosabb, adakozni is lehet, hiszen
a Kristályéjszaka során a lincselésben megsérült öklű és térdű bajtársak leszármazottai kutyáinak az unokaöccseinek sorsáért minden nemzetiszocialista felelősséggel tartozik.
Előre a végső győzelemig!
*
...még szerencse, hogy mindez csak egy rossz vicc. Épeszű ember nem szervezne ilyen találkozókat, nem éltetne szélsőséges, milliók kiirtásáért felelős eszméket ennyire pofátlanul nyíltan, nem pózolna molyirtószagú pártzsargonnal és pártszlogenekkel, de ha mégis megtenné, legalább nem gondolná mindezt trendinek 2024-ben.
Ja de, mégis: a Gólyában, ahol egyik nap (január 8-án este, egészen pontosan)
elvtársazós felhívással Marxot éltető Kommunista Mozgalmi Filmklubot tartottak,
a másik nap pedig különféle japán csúcsgineket kóstolhatnak majd az elnyomott elvtársak, elvtársnők és nonbinárék.
S nem mellesleg ott, ahol nem oly’ rég a Telex ünnepelte harmadik születésnapi buliját.
Hiába, a forradalom permanens, de időnként meg kell állni, hogy megünnepeljük önmagunkat.
Majd elfelejtettem, nincs egy kis apród? Szabad sajtóra meg mozgalomra kéne…
(Nyitókép forrása: Magyar Nemzeti Múzeum )