Európai minimálbér: láthatáron a 400 ezer forintos legkisebb kereset!

Évtizedek óta nem látott bérreform előtt áll Magyarország: a következő években jelentősen emelkedhet a minimálbér összege, és az országos szinten meghatározott garantált bérminimumot várhatóan az ágazatonként meghatározott legkisebb kötelező bérek rendszere válthatja fel.

A hazai minimálbér-rendszer átalakítása két fontos tényező miatt került már az idén napirendre:

• eljárt felette az idő,
• át kell ültetni legkésőbb 2024 végéig az „Európai Unióban biztosítandó megfelelő minimálbérről” szóló irányelvet.

Brüsszel nem szól bele, mekkora legyen a minimálbér

Az európai minimálbérről szóló irányelv legfontosabb célja, hogy előmozdítsa a megfelelő minimálbér-szint elérését. Az elvárás az, hogy a minimálbér összege mindenhol akkora legyen, hogy megvédje a munkavállalót a szegénység és társadalmi kirekesztődés kockázatától.

Az EU három területen vár előrelépést a tagállamoktól:

1. minden tagállam dolgozzon ki szempontrendszert a minimálbér megfelelő szintjének megállapítására, amely garantálja, hogy a legalacsonyabb keresetű munkavállalók se legyen kitéve a szegénység kockázatának.
2. minden ország dolgozzon ki ütemtervet arra, hogyan mozdítaná elő a munkavállalók kollektív szerződéses védelmét. a cél, hogy néhány éven belül a foglalkoztatottak legalább 80 százalékára vonatkozzon kollektív megállapodás.
3. a tagállamok az ellenőrzések fokozásával és a munkaügyi hatóságok megerősítésével gondoskodjanak róla, hogy minden munkavállaló számára ténylegesen hozzáférhető legyen a minimálbér és minden szükséges információt könnyen megkaphassanak az érintett alkalmazottak.

Az irányelv szövege világossá teszi, hogy a kötelező legkisebb kereset összegének megállapítása továbbra is tagállami hatáskör marad, ráadásul Brüsszel a tagállamok rendkívül eltérő minimálbér-megállapítási gyakorlatába sem akar beleszólni.

Hetekkel ezelőtt már kőbe vésték az európai minimálbér bevezetését

Palkovics Imre, a Munkástanácsok Országos Szövetségének elnöke a Mandiner megkeresésére felidézte: 

Az ágazati párbeszéd bizottságokról szóló törvény ugyanakkor – apróbb módosításokkal – ma is lehetővé teszi Magyarországon is a középszintű szociális párbeszéd rendszerének meghonosítását.

Palkovics Imre emlékeztetett: már hónapok óta a Versenyszféra és a Kormány Állandó Konzultációs Fórumának (VKF) napirendjén szerepel a Munkástanácsok javaslata, amely – kétéves átmenetet követően – már 2027-től teljesen új rendszert vezetne be a legkisebb keresetek megállapítására és a munkavállalók és a munkáltatók közötti ágazati szintű megállapodások gyakorlatára.

Új fejezet nyílik a magyar bérpolitikában

„Jelenleg Magyarországon gyakorlatilag csak az országos szintű szociális párbeszéd, vagyis a VKF keretében meghozott, a munkavállalókat és a munkáltatókat érintő döntések jellemzőek, valamint a helyi, vállalati szintű kollektív megállapodásokra van gyakorlat. Ma nagyjából a munkavállalók 20 százaléka tartozik valamilyen kollektív szerződés hatálya alá. Az Európai Unió minimálbér-irányelve kimondja, hogy a tagállamoknak olyan menetrendet kell 2024 végéig kidolgozniuk, és bemutatniuk, amellyel néhány éven belül ez a kollektív szerződéses lefedettség 80 százalékra nőne. Ez kizárólag az ágazati szintű érdekegyeztetés kiterjesztésével valósítható meg” – nyomatékosította Palkovics Imre.

Ehhez az elnök szerint kisebb törvénymódosításokra van szükség, például az ágazati párbeszéd bizottságokról szóló törvényben a munkáltatói érdekképviseletek reprezentativitási küszöbének csökkentésével.

Az ágazati párbeszéd bizottságokban az adott ágazat reprezentatív szakszervezetei, valamint munkáltatói érdekképviseletei köthetnek megállapodásokat. Ezeket a megállapodásokat pedig a nemzetgazdasági miniszter saját hatáskörben kiterjesztheti az adott ágazat egészére.

Palkovics Imre kiemelte: jelenleg a középszintű érdekegyeztetésnek nincs érdemi szerepe Magyarországon, egyedül a villamosenergia-ágazatban létezik ágazati szintű bérmegállapodás, és jól is működik, mivel az érintettek keresete magas, a munkavállalók többsége pedig elégedett a kollektív megállapodás tartalmával.

Ha a Munkástanácsok javaslatát elfogadják a szociális partnerek és a kormány, akkor a következő években felálló ágazati párbeszéd bizottságoknak lenne a feladatuk az adott ágazatban megállapítani a legkisebb adható keresetet, leghamarabb 2027-től.

A Munkástanácsok elnöke elismerte, az érdekegyeztetés eddig nem jellemző gyakorlata természetesen nem máról holnapra alakul ki Magyarországon, ezért egy ilyen horderejű változás több év átmeneti időszak után működhet élesben. Az átmeneti esztendőkben ugyanakkor már kísérleti jelleggel érdemes lehet ilyen megállapodásokat kötni.

Az ágazatonként, területenként meghatározott kötelező legkisebb bérek megállapításán felül a megalakuló testületekben a munkavállalók és a munkáltatók képviselői gyakorlatilag mindenben megállapodhatnak, amely érinti az adott terület munkavállalóit. Ezek az ágazati megállapodások a kormány közreműködésével kiterjeszthetők az adott szektorban dolgozó összes alkalmazottra. Palkovics Imre kiemelte: 

Ezért az elnök abban bízik, az évtizedek óta nem tapasztalt változások jelentősen felgyorsítják a hazai bérek felzárkózását a nyugati tagállamokhoz, és erősítik a munkavállalók képviseleti jogát.

A garantált bérminimum betöltötte szerepét, de megérett a változásra

A fizetéseket érintően jelentős előrelépést jelentene az ágazati garantált bérminimumok rendszere. Ez a jelenleginél sokkal rugalmasabb rendszert jelentene, és garantálná, hogy például egy sofőr, vagy egy vendéglátásban dolgozó alkalmazott egy bizonyos – ágazati szinten megállapított, évente felülvizsgált – bruttó összegnél ne kereshessen kevesebbet.

Palkovics Imre emlékeztetett: Magyarországon a jelenlegi, kettős minimálbér-rendszer 2006 óta működik, ekkor lett bevezetve a középfokú végzettséghez kötött garantált bérminimum. Ezt a decemberben bruttó 326 ezer forintra emelkedő összeget akkor kötelező kifizetni, ha az adott munkakör betöltésének feltétele a legalább középfokú végzettség megléte. 

„Ma már nem a munkanélküliség, hanem a munkaerőhiány okoz nehézséget a gazdaság szereplőinek, akik a képzett szakemberek megtartása és megszerzése érdekében egyre több munkakörben olyan fizetéseket is felajánlanak, amelyek jelentősen meghaladják a bérminimum összegét. Nem csak a munkaerőpiac változása tette időszerűvé a rendszer felülvizsgálatát, hanem az a tény is, hogy egyre több új szakma jelenik meg a fejlődéssel, ezzel párhuzamosan több munkakör is megszűnik, például a digitalizáció miatt” – részletezte a Munkástanácsok elnöke.

A garantált bérminimum jelentős emelését nem támogatják a munkáltatók arra hivatkozva, hogy jelentős emelése komoly nehézséget jelent a hazai mikro- és kisvállalkozásoknál. A bérminimum visszafogottabb emelésének következménye, hogy a minimálbér emelése is visszafogottabb annak érdekében, hogy szintje ne közelítse meg a garantált bérminimum szintjét.

A minimálbér magasabb szintje ugyanakkor előnyös lenne mind az érintett munkavállalók körében, mind a költségvetés szempontjából, mivel csökkenne a feketén, zsebbe fizetett jövedelmek aránya, ezzel tovább fehéredne a munkaerőpiac.

Jöhet a 400 ezer forintos minimálbér

Palkovics Imre leszögezte: noha a skandináv országokban vagy Ausztriában az ágazati bértarifa-rendszer számít az általános gyakorlatnak, így nincs is szükség országosan meghatározott kötelező legkisebb bérre, nálunk megmaradna a minimálbér.

A Munkástanácsok javaslata szerint a következő években a minimálbér összege jelentősen emelkedne, és kedvező esetben 2027-re, vagy 2028-ra utolérné a garantált bérminimum összegét. Ebben az időpontban ugyanakkor már élesben működnének az ágazati kollektív megállapodások, így az országosan meghatározott garantált bérminimum kivezethető lenne, vagy megtartása esetén szerepe jelentéktelenné válna.

Nálunk dől el az európai minimálbér összege

Az elnök emlékeztetett: a kormány az elmúlt időszakban többször is kiemelte, azt tartja kívánatosnak, ha évente legalább 5 százalékkal nőnek a hazai reál-keresetek. Ez azt jelenti, hogy idén legalább 10, a következő években pedig átlagosan 8 százalékos átlagkereset-emelkedés lenne ideális. Ezzel párhuzamosan a minimálbér jóval nagyobb arányban nőne. Noha az Európai Unió irányelve csak ajánlást fogalmaz meg a minimálbér ideális összegére, 2027-ben a bruttó 400 ezer forint fölé emelkedő legkisebb kereset minden, az ajánlásban megfogalmazott szempontnak megfelelne.

A minimálbér-irányelv másik fontos kritériuma, hogy a szociális partnerek, vagyis a szakszervezetek és a munkáltatók határozzák meg azt a szempontrendszert. A minimálbér megállapításának ugyanakkor most hiányoznak a világos és következetes kritériumai. A munkáltatók és a szakszervezetek Magyarországon évente felülvizsgálják a kötelező legkisebb béreket, vagyis gyakrabban, mint az EU-s ajánlásban előírt két év.

Hiányzik a minimálbér szintjének megállapításához ugyanakkor azoknak szempontoknak a meghatározása és adott esetben jogszabályba foglalása, amely véget vetne az elmúlt évtizedekben gyakori patthelyzetnek, vagyis annak, hogy a munkáltatók nem engednek az ajánlatukból, de a szakszervezetek sem tágítanak a követeléseikből.

A Liga Szakszervezetek és a Munkástanácsok Országos Szövetsége már korábban előterjesztett egy eljárásrend-javaslatot. A dokumentum szerint a legfontosabb nemzetgazdasági mutatók és a háztartások életszínvonalának változását jelző adatok figyelembevételével döntenének a következő évi összegről.

A gyakorlatban a bértárgyalások kiindulópontja lenne a következő évi minimálbér meghatározásánál egyebek mellett

• a GDP változása,
• az infláció mértéke,
• a bruttó átlagkeresetek alakulása,
• a foglalkoztatottság és a munkanélküliség,
• a munkatermelékenység
• és a vállalati hozzáadott érték.

Nehéz tárgyalások sorozata hozza el a bérreformot

A Mandiner kérdésére Palkovics elárulta, egyelőre megosztottak a munkavállalói és a munkáltatói képviseletek. Az ágazati szintű érdekegyeztetés meghonosodása ugyanakkor nem a kormányon, hanem elsősorban a két oldal hozzáállásán múlik. A következő évekre ugyanakkor világos menetrendet kell elfogadni, és mind a munkavállalóknak, mind a vállalkozásoknak feladatuk lesz a szerveződés, hogy minél szélesebb körben képviseltethessék magukat az ágazati érdekegyeztetés fórumain.

Az országos konföderációk a VKF keretében is köthetnének ágazati szintű megállapodásokat abban az esetben, ha ágazati szinten a felek átmenetileg vagy tartósan nem rendelkeznek a kollektív megállapodás megkötésére felhatalmazott érdekképviselettel.

A VKF keretén belül már év elején folytatódnak a tárgyalások így jövőre egy hosszú távú bérmegállapodásról és a magyar minimálbér-rendszer átalakításáról is dönteni kell – ismertette a konföderáció vezetője.

Palkovics Imre határozottan cáfolja a baloldali politikusok gyakran hangsúlyozott állítását, ami szerint az európai minimálbér-irányelv átültetése érdemben növeli a minimálbér vásárlóerejét és a legkisebb keresetűek életszínvonalát. Hozzátette: 

Míg nálunk a minimálbéres munkavállalók aránya 5-8 százalék között alakul, addig több országban – például Romániában – meghaladja a 15 százalékot.

A kormány szándéka egyértelmű: jöhet az európai minimálbér

Noha az európai minimálbérről szóló irányelv kötelező érvényű, annak elfogadásától és kihirdetésétől számítva két évük van a tagállamoknak a jogharmonizációra. A kormány tavaszi törvényalkotási programja szerint áprilisban kerülnek az Országgyűlés elé azok a törvénymódosítási javaslatok, amelyek jelentős része mindössze technikai jellegű, mivel a törvényi feltételek régóta adottak egy szélesebb körű, a munkavállalók érdekérvényesítő képességét jelentősen erősítő rendszer kialakításához.

Az európai minimálbér a baloldal, elsősorban a Dobrev Klára árnyékminiszterelnök és pártja, a Demokratikus Koalíció egyik legfőbb kampányszlogenje volt az elmúlt években. A politikus ugyanakkor éveken keresztül hazudott a magyar választóknak, a legkisebb keresetűeket azzal hitegetve, hogy „Brüsszel gondoskodik róla, hogy a legkisebb kereset jelentősen emelkedjen, és az EU megvédi a multibarát magyar kormánytól a legrosszabbul kereső munkavállalókat.” 

Nyitókép: Getty Images