„A mentálhigiénés hálózat tagjai otthon vannak az egész Kárpát-medencében” – pszichológusok a Mandinernek

„Budapesten idén a huszonegyedik, Erdélyben (Illyefalván) a kilencedik, Kárpátalján (Beregszászon) a negyedik mentálhigiéné évfolyam indult el, Délvidéken (Szabadkán) tavaly kezdett az ottani második évfolyam, a Felvidéken pedig már az ötödik évfolyam indulását készítik elő. A több, mint két évtizedre visszatekintő építkezés eredményeképpen 

E hálózatnak immár közel 2 000 tagja van, alapvégzettségük szerint elsősorban segítő hivatású szakemberek. Többségük a szakirányú továbbképzés elvégzése után is kapcsolatban marad  egymással a Buda Béla Mentálhigiénés Forrásközponton (egy internetes hálózatépítő programon) keresztül, de az évente kétszer megrendezett konferenciák is erősítik szakmai és személyes kapcsolataikat” – mondta el a Mandinernek Grezsa Ferenc címzetes egyetemi tanár, a Károli Gáspár Református Egyetem nyugalmazott tanszékvezetője.

Az egyetem Bölcsészet- és Társadalomtudományi Karának Pszichológiai Továbbképző Központját éveken át vezető pszichiáter ezután kitért arra, hogy az a határon túli 500 személy, akik alaphivatásukat tekintve zömében tanárok, tanítók, óvoda-, illetve gyógypedagógusok, lelkészek, hitoktatók, orvosok, nővérek, szociális munkások, saját szolgálati helyükön – falvakban, kisebb vagy nagyobb városokban – dolgoznak szerte a Kárpát-medencében 

„A mindennapok során  hivatásszerepükben, tanárként, lelkészként vagy szociális munkásként felhasználják a képzésben elsajátított ismereteket és készségeket. Az előttünk álló időszakban 

A tervezett szolgálat elsősorban a tanár-diák-szülő „háromszögben” működne, egyéneknek szóló tanácsadások, illetve lakóhelyi, iskolai közösségekre irányuló, a gyermekek, a pedagógusok és a szülők együttműködését, lelki egészségét támogató  programok révén – hangzott el. 

Ha egy szülőnek problémája van otthon a gyermekével, és úgy érzi, nem tudnak boldogulni egymással, ebben a szakszerű konzultáció sokat segíthet, ami által a kapcsolat is rendeződhet. „A tanulókra – pedagógusokra és szülőkre irányuló mentálhigiénés programok a lelki, kapcsolati kultúrán, a kedvező egészségmagatartáson kívül a fiatalok az identitásfejlődését, érett önazonosságuk kialakulását is jól szolgálják”– tekintett a jövőbe Grezsa Ferenc. 

Majd azzal folytatta, hogy 

 Jelenleg ehhez keresünk együttműködő civil partner szervezetet, amelynek jól kiépült hálózata van azokban a régiókban, ahol a mi jól képzett volt  hallgatóink élnek és dolgoznak” – jelentette ki. 

Támogatni kell a nemzet lelki újjászületését

„Mindennek a gyújtópontja a nemzet lelki újjászületésének támogatása, mert hiába erősítünk fel gyógyító programokat, vagy szervezünk prevenciós projekteket, ha a magatartáskultúra, a lelki- és kapcsolati kultúra, és egyáltalán az életvezetés, a biztos önazonosság területein nem tudunk megújulni. A  20. században a magyarságot megannyi trauma érte, szinte csoda, hogy még egyáltalán létezik. A trianoni és sok más egyéb trauma elviselése épp azt bizonyítja, hogy erős nép a magyar. 

amely segített eddig megmaradnunk a Kárpát-medencében” – magyarázta.

„Azt, hogy az utóbbi időben a tervezéskor főleg a határon túlra koncentrálunk, az indokolja, hogy az ott élő magyarság lelki értelemben nagyobb terheket cipel. Egyrészt az ország földarabolása miatt kisebbségi helyzetbe kerültek, annak számos negatív következményével együtt. Ráadásul számukra az anyanyelven igénybe vehető intézmények, szolgálatok elérése is nehezebb, sok esetben kifejezetten akadályozott. Képzésünk, hálózatépítő munkánk pedig értelemszerűen anyanyelven és a határon túli régiókban, tehát helyben zajlik. Ahogyan a tervezett átfogó szolgálat is helyben és anyanyelven működik majd” – ismertette a pszichiáter. 

Becsülendő a kárpátaljaiak túlélőképessége

A szakember a beszélgetés során felidézte, hogy nemrég testközelből tapasztalta meg a kárpátaljai állapotokat. „Kettős a kép, mert az ukrajnai háború következményei a Kárpátalján élő magyarságot is sújtják. Folyamatosan érkeznek hozzájuk a menekültek, sok család szétszakadt, megélhetése nagyon nehézzé vált. Másfelől viszont ezernyi jele van az ott élők túlélőképességének. 

gondozza az otthon maradt időseket, kisgyermekeket… ”

„Megható és tiszteletre méltó a méltóság, ahogy ezt a helyzetet viselik, és kezelik Mi több, a nagy nyomás nem eltávolította, hanem közelebb hozta egymáshoz az embereket, főleg a családokon belül. A hosszú áramszünetek sötétjében, hidegében képletesen és valóságosan is  húzódtak egymáshoz, nemcsak fizikailag, hanem lelkileg is: közelebb kerültek egymáshoz. Még az ilyen nehéz helyzeteket is meghitté tudták varázsolni. A kezdeti pánik összekapaszkodást szült” – sorolta.

„Minden élethelyzetben meg lehet találni a kapaszkodót, azt, ami segít. Az Istenben hívők különösen jól tudják ezt. Kárpátalján is szorongató,, ha megszólalnak a szirénák. 

 ami által meg tudunk birkózni a kihívásokkal” – húzta alá.

Grezsa Ferenc kitekintésként hozzátette, hogy előbb-utóbb Magyarországon is szükség lesz egy integrált, lelki egészséget támogató programra, csak itt nyilván könnyebb a közösség helyzete, mert anyanyelvi környezetben él, és idehaza jóval elterjedtebbek a segítő szolgálatok is: mind a hivatásszerűen működők, mind a civil szervezetek által fenntartottak.

– húzta alá a Károli-egyetem mentálhigiénés képzésének alapítója.

Mozgalommá nőtte ki magát a mentálhigiénés képzés

Buza Domonkos, a Magyar Mentálhigiénés Szövetség, a MAMESZ elnöke, a KRE-n folyó mentálhigiénés képzés kapcsán elmondta, hogy az az évek során „szabályos mozgalommá nőtte ki magát. Azokat gyűjti egybe, akik – bár ez nem egy önálló szakma, »csak« egy szemlélet, egy szemüveg, ahogy a világot látjuk” – hasonlóan gondolkodnak.

„Ahogy nálunk, a lelki elsősegély telefonszolgálatoknál dolgozó önkénteseknél, bárhová megyünk, mindenhol barátokat találunk, akik ’ugyanazt a követ fújják’, úgy a mentálhigiénét végzettek, 

 ugyanúgy gondolkodnak az emberről, ugyanazok az értékek vezetik őket” – mondta a pszichológus.

Majd azzal folytatta, hogy az említett közös értékrend a legfontosabb. Az, hogy ugyanazzal a szemlélettel fogadják azokat, akik hozzánk fordulnak. A külhoni területeken folyó képzések kapcsán Buza megjegyezte, hogy ez a munka a résztvevők identitását is erősíti, és „igazán kihúzhatják magukat, hiszen önépítés és mások építése, amit végeznek”.

Ennél a pontnál rátértünk a Kárpátalján uralkodó helyzetre, ahol – mint elhangzott – az ott élő emberek fáradnak, hiszen „nem most kezdték el a túlélést. Voltak stációk: az egyik a 2014-es év volt, majd pár évre rá jött a Covid, amikor az emberek szinte elvesztették a kapcsolataikat. Aztán idejük sem volt arra, hogy regenerálódjanak, kitört 2022-ben a háború. Így még inkább felértékelődött a kapcsolatok, a hálózat fontossága, de ennek a ’működtetését’ a jól ismert külső problémák nehezítik”.

Ugyanakkor itt Buza Domonkos megjegyezte, hogy ezekben a terhelt időkben a korábbinál sokkal többen jelentkeztek a Kárpátalján folyó mentálhigiénés képzésre, és most ősszel 39 fővel indult az új évfolyam a beregszászi Főiskolán. „Ez egy nagyon nagy potenciált jelent egy ilyen cefet helyzetben. 

de itt ez egy megküzdési stratégia: azért, hogy elbírjunk azzal, ami körülvesz bennünket.”

Buza hozott egy gyakorlati példát is. Elmondta, hogy minden szerdán este online találkoznak kárpátaljaiakkal egy úgynevezett „esti beszélgetésre”, ahol „szinte semmi másról sincs szó, csak arról, hogy hogy vagyunk”. Hasonlóan ahhoz a kezdeményezéshez, amelyet Székely András, a Végeken Egészséglélektani Alapítványnál indított útjára: a Velem Lehet Beszélgetni – VLB-ben. 

„Az esti beszélgetés is azt a célt szolgálja, hogy szóba álljunk egymással, hogy kapcsolatban legyünk egymással, mert csak akkor és addig remélhetjük, hogy rendezni tudjuk elhibázott dolgainkat, közös dolgainkat, amíg kapcsolatban vagyunk egymással”.  Ezek egyenrangú kapcsolatok, persze válhatnak akár segítő beszélgetésekké is. 

 – zárta gondolatait a MAMESZ elnöke.

Nyitókép illusztráció. Fotó: Pixabay