Finnország már a NATO tagja, de a vele együtt jelentkező Svédország még mindig vár a török és magyar jóváhagyásra. „Keményen fogunk dolgozni azon, hogy ez megtörténjen” – üzente most ennek kapcsán az amerikai védelmi miniszter.
Továbbra sincs pontos céldátuma annak, hogy Svédország mikor csatlakozhat a NATO-hoz. A nyugati katonai szövetséghez a svédek és a finnek immár egy éve, 2022 tavaszán, az ukrajnai háború árnyékában adták be a jelentkezési kérelmüket – de igen hosszú út vezetett idáig.
A két ország ugyanis közismerten a semlegesség híve volt sok évtizedig.
ám ennek ára a katonai semlegesség vállalása volt; Svédország pedig még régebb óta ezen az állásponton volt, ezzel megúszva két világháború pusztító tragédiáit, sőt még a hidegháború kényszerítő kereteit is. A svédek és a finnek gyakorlatilag egymásra is hivatkozva és egymást támogatva maradtak a semlegesség pártján úgy is, hogy a szomszédos, politikailag és kulturálisan közeli Dánia és Norvégia a NATO elkötelezett tagjai lettek.
A katonai semlegesség mellett még azután is kitartottak, hogy egyébként Svédország és Finnország 1995-ben belépett az Európai Unió politikai és gazdasági közösségébe. A NATO-csatlakozás továbbra sem volt napirenden, nem volt sem számottevő politikai, sem társadalmi támogatottság mögötte.
A 2010-es évek Oroszország felől érkező fenyegetései,
s a 2022 februárjában Ukrajna ellen megindított orosz támadás konkrét lépésekre sarkallta az északi kormányokat. 2022. május 18-án mindkét ország formálisan bejelentette csatlakozási szándékát a NATO-hoz. Első pillanatra úgy látszott, hogy a többi NATO-tagállam hozzájárulása csupán gyors formalitás lesz, s gyorsan lezajlik a csatlakozás – ám Törökország hamarosan felemelte a szavát, különös tekintettel a svédek kurdokkal kapcsolatos politikája miatt. Míg a legtöbb NATO-tagállam néhány hét vagy hónap alatt jóváhagyta a jelentkezéseket, addig Törökország folyamatosan fenntartásainak adott hangot. Törökország mellett pedig, bár az első időszakban ennek nem látszott jele, Magyarország is halasztani kezdte a hozzájárulást – úgy, hogy egyébként az Orbán-kormány hivatalosan a svéd és a finn NATO-csatlakozásnak támogatója volt.
Török részről Erdogan elnök rendre arról beszélt, hogy nem tudja támogatni az északiak NATO-csatlakozását, amíg azok területén a törökök által terroristának minősített kurd szervezetek, illetve az Erdogan politikai ellenségének számító Fethullah Gülen mozgalma működni tudnak. Ankara emellett több kurd mozgalmár kiadatását követelte a finnektől és a svédektől. Az északiak tárgyalásokba kezdtek a törökökkel a konfliktusos témák megoldása érdekében, s született egy megállapodás is a felek között, amiben reagálnak a török biztonsági aggodalmakra. A további tárgyalások aztán egészen 2023 márciusáig elhúzódtak – amikor is aztán Erdogan elnök megenyhült a finnek irányában, ám Svédország kapcsán továbbra is elutasító maradt.
A két északi ország története itt vált el egymástól: végül
A magyar parlament március 27-én, a török törvényhozás március 31-én szavazta meg Finnország beengedését a NATO-ba, a csatlakozás április 4-én pedig gyorsan meg is történt.
De mi a helyzet azóta Svédországgal? Jens Stoltenberg NATO-főtitkár még márciusban leszögezte: elképzelhetetlen, hogy a NATO nem reagálna, ha Svédország biztonságát fenyegetés érné – még úgy is, ha a svédek még nem tagjai a NATO-nak. Ugyan az oroszok folyamatosan fenyegetéseket fogalmaztak meg a svédekkel és a finnekkel szemben a csatlakozási folyamat során, egy az immár teljes mértékben NATO-tagállamok által körülvett (Finnország, Norvégia, Dánia, Németország, Lengyelország és a három balti állam), modern és jól felszerelt Svédország elleni orosz agresszió veszélye meglehetősen életszerűtlen.
Ellenben az hamarosan ténnyé válik, hogy az Oroszország számára a világtengerekhez való kijutáshoz kulcsfontosságú
hasonlóan az Adriához és az oroszoknak szintén stratégiai jelentőségű Fekete-tenger nagy részéhez, miután Törökország, Bulgária és Románia is NATO-tagállamokként rendelkeznek felségvizekkel az oroszokkal szemközt. A finn-orosz NATO-határ megszületésén túl a Balti-tenger fölötti orosz befolyás csökkenése is a Moszkva által indított ukrajnai háború Moszkva által valószínűleg igencsak nem kívánt folyománya lett.
Stockholm ugyanakkor továbbra is csatlakozni szeretne a NATO-hoz, amihez még Magyarország és Törökország jóváhagyására van szükség. Mint ismert, magyar részről delegáció utazott az északiakhoz, hogy a magyar kormány sérelmeivel szembesítsék a helyi politikai vezetőket – Budapest szerint a svédek és a finnek hazugságokat terjesztettek a magyar demokrácia állapotáról, valamint aktívan felléptek a magyar kormányzattal szemben az európai politikai vitákban.
Ulf Kristersson svéd miniszterelnök válaszokat követelt Magyarországtól, miután a kormány különválasztotta Svédország és Finnország NATO-kérelmét. Erre reagálva Orbán Balázs, a magyar kormányfő politikai igazgatója svéd politikusoktól vett idézeteket közölt: maga Kristersson, a Mérsékelt Párt akkori vezetője, jelenleg miniszterelnök például 2021 márciusában arról beszélt, hogy „az EU számára a munka nagy részét továbbra is Magyarország fejlődésének megtörése, a magyar kormányra való nyomásgyakorlás és az egyre erősödő ellenzék támogatása jelenti”.
Joe Biden amerikai elnök is megszólalt az ügyben: „Alig várom, hogy Svédországot a lehető leghamarabb NATO-tagként üdvözölhessük, és arra bátorítom Törökországot és Magyarországot, hogy késedelem nélkül fejezzék be ratifikációs folyamatukat” – fejtette ki az Egyesült Államok vezetője.
Szijjártó Péter magyar külügyminiszter ugyanakkor arra figyelmeztetett: nem segít Svédország NATO-csatlakozásán, ha nyomást helyeznek Magyarországra. Azt is elmondta, hogy Magyarországnak nincsen ellenvetése Svédország NATO-csatlakozásával szemben, így valószínűleg jóvá fogják hagyni a törvényhozók.
Az elmúlt hetekben pedig csak tovább lebegett a svéd csatlakozás kérdése. Amint arról a Mandiner is beszámolt, a Politico portálnak egy nyugati diplomata arról beszélt: „bosszantó mellékszál” a magyar halogatás, a cikkben ugyanakkor megszólal Orbán Balázs is, aki a portálnak azt mondta: míg a magyar kormány támogatja a svéd tagságot
„a svéd képviselők Magyarországgal szembeni ismételt kritikái miatt a parlamenti frakciója megosztott”
Svédország csatlakozásának támogatását illetően. Orbán Balázs szerint a magyar demokrácia állapotának folyamatos megkérdőjelezése nemcsak a kormányt, hanem a magyar embereket is sérti.
Svédország addig is edzésben tartja katonai erejét: a minap több mint 25 éve nem látott méretű hadgyakorlat indult náluk. A svéd hadsereg közlése szerint az Aurora 23 fedőnevű hadgyakorlaton tizenhárom másik ország katonái is részt vesznek, köztük német, amerikai, francia csapatok és a szomszédos skandináv államok kontingensei is. A tengeri, szárazföldi és légi gyakorlat május 11-ig tart, a mintegy 26 ezer katona egy Svédország elleni átfogó támadás elhárítását gyakorolja.
És időközben megérkezett egy még egyértelműbb amerikai felszólítás a svéd NATO-csatlakozás megszavazására. Az Egyesült Államok arra számít, hogy NATO-tagként üdvözölheti Svédországot a katonai szövetség júliusi csúcstalálkozóján, és
– erről svédországi látogatásán beszélt szerdán Lloyd Austin amerikai védelmi miniszter.
„Arra számítunk, hogy Svédország rövidesen a 32. (NATO-tagállam) lesz. Pontosabban szólva arra számítunk, hogy ez a júliusi csúcstalálkozó előtt megtörténik” – mondta Biden minisztere, hozzátéve: amerikai részről „keményen fogunk dolgozni azon, hogy ez megtörténjen”.
Nyitófotó: Svéd katona a stockholmi királyi palotánál (GUIZIOU Franck / hemis.fr / Hemis via AFP)
Erős újévi politikai rajt a Mestertervben: Kereki Gergő műsorában Mráz Ágoston Sámuel és G. Fodor Gábor elemzi Magyar Péter újévi beszédét, Bajnai Gordon színre lépését, az Orbán–Magyar nemzetközi sajtócsatát, a közelgő választás forgatókönyveit, a világrendszerváltás jeleit és az év eleji gazdasági intézkedések politikai hatását.
Az olasz miniszterelnök a valódi célt is megnevezte.
Hatalmas sztárok maradnak le Milánóról.
Nem nemzetközi megállapodásokban keresi a határokat.
Kijev szerint Európának üzent Putyin.
Kijevben több ezer házban szűnt meg a fűtés és az áramszolgáltatás, ezért a polgármester arra kérte a lakosságot, hogy hagyják el a várost.
Az Európai Bizottság elnöke bízik a legjobbakban.
A bizonyítás veszélyeztetése és az ismételt bűnelkövetés lehetősége miatt döntöttek a hosszabbítás mellett.
