Így követelték Magyarország megbüntetését a svédek és a finnek, akik most a NATO-szavazatunkra pályáznak

***

A két katonailag semleges európai állam, Svédország és Finnország az ukrajnai háború által megnövekedett orosz biztonsági fenyegetés miatt 2022. május 18-án hivatalosan is felvételét kérte a NATO-ba. A védelmi szövetség szabályai szerint egy új állam csak úgy válhat taggá, ha a csatlakozási szerződést a NATO harminc tagállamában a nemzeti parlamentek is ratifikálják –

A török ügy problémásabb: Svédország és Törökország között fennáll egy neuralgikus kiadatási vita, amelynek elsimítására bennfentesek szerint a július 11-i NATO-csúcsig nincs esély, pedig  a két skandináv állam felvételét ott tervezik.

Lesz magyar igen, de előbb lezárják a vitát

A magyar jóváhagyás a magyar kormányzati nyilatkozatok alapján nem kérdéses, azonban a parlamenti döntést az Országgyűlés egy korábbi időpontról március 20-ra halasztotta, a módosítás oka pedig állítólag az, hogy a Fidesz-KDNP négytagú küldöttsége kedden Stockholmban, szerdán pedig Helsinkiben tárgyal, a kormánytöbbség meg akarja várni, míg a delegáció hazatér.

A magyar kormány nem rejtette véka alá, hogy nehezményezi azt, ahogy

a tárgyalóküldöttség célja – ahogy Kövér László házelnök a HírTV-nek elmondta –, hogy tisztázza ezeket a politikai jellegű vitákat, a CNN pedig úgy értékelte a delegációs vizitet, hogy a magyar kormányfő méltányosságot kérhet a két államtól a NATO-csatlakozás jóváhagyásáért cserébe.

Svéd és finn bírálatok

Az Európai Parlamentben a finn konzervatív Petri Sarvamaa, a svéd baloldali Malin Björk vagy a svéd szociáldemokrata Evin Incir rendre támadták Magyarországot a jogállamiság lebontása miatt, és pénzügyi megbüntetéséért lobbiztak.

Pontosan ezt akarják Svédországban is csinálni a Svéd Demokraták – ha nem vigyázunk. Ne hagyjuk, hogy ez terjedhessen. Az EU ne fizessen ki pénzt Magyarországnak” – fogalmazott tavaly november 21-i strasbourgi felszólalásában Malin Björk. Svéd képviselőtársa többször követelte a szerinte „nem demokratikus állam” Magyarország elleni európai bizottsági fellépést, míg finn képviselőtársuk számtalan megnyilatkozásában kérte, majd üdvözölte a Magyarországnak járó uniós források befagyasztásáról szóló bizottsági döntést.

„Nem lehet közelebb kerülni egy diktatúrához az EU-ban” – írta a magyar állapotokról egy 2020-as Twitter-posztjában a Renew frakció finn EP-képviselője, Nils Torvalds, és szinte ugyanezzel a címmel írt a magyar helyzetről egy blogbejegyzésében  Silvia Modig finn baloldali EP-képviselő is.

Svédországban 2022. szeptemberi választások előtti ciklusban kormányzó szociáldemokrata-zöld kormány tagjai, a pártok vezető tisztségviselői gyakran bírálták a magyar kormány politikáit. A CEU-ügy kapcsán féltették az akadémiai szabadságot, a koronavírus járvánnyal kapcsolatos rendkívüli intézkedések nyomán

Ann Linde volt szociáldemokrata külügyminiszter több megnyilatkozásában aggodalmát fejezte ki a magyar demokrácia állapota miatt, Jessika Roswall jelenlegi svéd Európa-ügyi minisztere pedig 2021-ben az akkori ellenzéki Mérsékelt Párt EU-ügyi szóvivőjeként bírálta a magyar gyermekvédelmi törvényt.

Finnországban Tytti Tuppurainen EU-ügyi miniszter többször bírálta a magyar jogállamiság helyzetét, Navracsics Tiborral való tavaly augusztusi megbeszélésén jelezte, hogy támogatják a Bizottság álláspontját, az uniós pénzek visszatartását. Hasonlóképp a finn miniszterelnök, Sanna Marin is jelezte a magyar miniszterelnöknek aggályait, így 2019-ben úgy vélte, a magyar jogszabályok diszkriminálják a szexuális kisebbségeket.

--

Nyitókép: Magdalena Andersson volt svéd kormányfő, Sanna Marin finn és Jonas Gahr Store norvég miniszterelnök sajtótájékoztatója Helsinkiben február 28-án  (forrás: Heikki Saukkomaa / Lehtikuva / AFP)