Míg a magyar parlament jóváhagyását biztosra veszik a NATO-tisztségviselők, Ankarát nehéz lesz rávenni a svéd NATO-tagság támogatására.
Svédország és Finnország a második világháború után gazdaságilag, majd politikailag az új európai integráció részesei lettek, az Európai Unió tagjaivá váltak, ugyanakkor az oroszokkal való múltbeli háborús tapasztalatok miatt, valamint a geopolitikai valóságot elfogadva
Ez a modell egészen 2014-ig, a Krím annektálásáig jól működött, akkor azonban egy szomszédos állam megtámadásával Oroszország megbízhatatlan szomszéddá vált a két skandináv állam számára, a 2022-es ukrajnai háború elindulásával pedig Helsinki és Stockholm a választói akarat és biztonsági helyzet megváltozását látva módosította biztonságpolitikai irányát, és elindította a NATO-csatlakozásra irányuló diplomáciai folyamatot, 2022. május 18-án hivatalosan is felvételét kérte a védelmi szövetségbe.
A csatlakozási szerződést a NATO harminc tagállamában a nemzeti parlamenteknek is ratifikálniuk kell,
Ebben a jóváhagyási folyamatban még két országra várnak: Magyarországra és Törökországra.
Az Országgyűlés a finn és a svéd NATO-csatlakozásról szóló vitáját és szavazását egy korábbi időpontról március 20-ra halasztotta, a módosítás oka állítólag az, hogy a Fidesz-KDNP a döntéshez meg akarja várni, míg tárgyalóküldöttségük hazatér a két skandináv államból.
A CNN elemzése szerint Orbán Viktor taktikázik, és hazája támogatásáért engedményeket akar kicsikarni a svédektől és a finnektől. Mint a liberális amerikai csatorna szerzője emlékeztet, a két ország gyakran támadta a magyar kormányt a jogállamisági vitában,
Az amerikai szerző idézi Cseh Katalin EP-képviselőt, aki szerint a finn és svéd csatlakozás akadályoztatása egy magyar gesztus Putyinnak, illetve aki úgy véli, az orosz háborús vereség tarthatatlan helyzetbe hozná Orbán rendszerét.
A CNN szerint a NATO-tisztségviselők a magyar vétótól nem tartanak, a töröktől viszont nagyon is. Az optimistábbak
az ellene a szíriai beavatkozásai miatt hozott korábbi szankciók feloldásának és új harci gépek vásárlásának ígéretével végül megelégszik, és aláírja a skandináv csatlakozási szerződéseket.
Ankara fő feltétele a csatlakozás támogatására az, hogy Svédország adja ki számára az általa terrorista szervezetnek tartott Kurdisztáni Munkáspárt (PKK) ott menedéket találó tagjait – Svédország a megalapozott vádak hiányában erre nem hajlandó.
Ennél azért több van a háttérben: júniusban parlamenti és elnökválasztást tartanak Törökországban, és az eddig megdönthetetlennek bizonyult elnök, Recep Tayyip Erdogan hatalmán repedések keletkeztek – a törökországi földrengések okozta katasztrófa kezelésében kormányzata gyengének bizonyult, nagy a lakossági elégedetlenség. Ilyen helyzetben az elnöknek erősnek kell mutatkoznia, és a többségi választói akaratot kell képviselnie, ha továbbra is hatalmon akar maradni – írja a CNN elemzése, hozzátéve, hogy jelenleg a török társadalomban erős a kurd- és a Nyugat-ellenes érzület, így
A másik szempont, hogy Erdogannak szüksége van Oroszországra, elsősorban a közepesen teljesítő török gazdaság bajban lenne, ha nem érkeznének az orosz pénzek, befektetések, másrészt a politikai szövetség miatt is. A NATO-bővítés támogatása nagyon rossz pont lenne Putyin előtt, hiszen az ukrajnai háború is orosz indoklás szerint azért robbant ki, mert Oroszország megakadályozta a NATO feltételezett újabb keleti bővítését.
A CNN által megkérdezett NATO-tisztségviselők szkeptikusak azzal kapcsolatosan, hogy a július 11-i NATO-csúcsig megszülethet a török jóváhagyás. A keletkező helyzet pedig azt demonstrálhatja, amit Putyin szeretne látni: a NATO tagállamai megosztottak – a szövetség ezt a forgatókönyvet szeretné elkerülni. A nagy dilemma az, hogy ha a törökök nem tudnak megegyezni a svédekkel, akkor
és egyelőre egyik se lépne be. Ez utóbbinak lehetnek súlyos biztonsági következményei, hiszen a két államra nem vonatkozna a jövőben sem a NATO kollektív védelme, de a neutralitás biztonsága sem, mert arról az álláspontról már elmozdultak.
***
Nyitókép: Vlagyimir Putyin találkozója Recep Tayyip Erdogannal a Sanghaji Együttműködési Szervezet (SCO) csúcstalálkozóján Szamarkandban 2022. szeptember 16-án – forrás: Alexandr Demyanchuk / SPUTNIK / AFP
Egyre távolodik egymástól az Egyesült Államok és az Európai Unió. Előbbi ráadásul egy merőben új kontinens képzel el, ahol egyes országokkal működne csak szorosabban együtt.
A miniszterelnök kimondta: az uniós tagállamok magáncégeinek nagyobb vagyona van Oroszországban, mint amekkora az Európában befagyasztott pénzösszeg.
Az ész megáll! Tényleg halálba küldenék a magyar fiatalokat?
Ukrajna ügyében három hazugsággal áltatja magát az Európai Unió, amely eközben a jogállamot kidobta az ablakon. Szilvay Gergely írása.
„Az EU-csúcsnak vége. A közvetlen háborús veszélyt elkerültük, a brüsszeli hadikölcsönből kimaradunk. Nagy eredmény!” – hangsúlyozta a miniszterelnök péntek hajnalban.
Áramellátási vészhelyzet alakult ki az egyik legnagyobb ukrajnai városban.
A következő napokban dönteni kell az ország finanszírozásáról, különben jövőre csődbe megy.
Magyarország azonban továbbra is a béke hangja Európában, és nem engedi, hogy a magyar emberek adójából finanszírozzák Ukrajnát.
A miniszterelnök kimondta: az uniós tagállamok magáncégeinek nagyobb vagyona van Oroszországban, mint amekkora az Európában befagyasztott pénzösszeg.
