Magyarország csak korrektséget, Törökország viszont mást is várhat majd a NATO ajtajában álló svédektől

2023. március 05. 15:27

Míg a magyar parlament jóváhagyását biztosra veszik a NATO-tisztségviselők, Ankarát nehéz lesz rávenni a svéd NATO-tagság támogatására.

2023. március 05. 15:27
null
Maráczi Tamás

Svédország és Finnország a második világháború után gazdaságilag, majd politikailag az új európai integráció részesei lettek, az Európai Unió tagjaivá váltak, ugyanakkor az oroszokkal való múltbeli háborús tapasztalatok miatt, valamint a geopolitikai valóságot elfogadva

nem csatlakoztak a nyugati katonai szövetséghez, a NATO-hoz, hanem semleges státuszt foglaltak el.

Ez a modell egészen 2014-ig, a Krím annektálásáig jól működött, akkor azonban egy szomszédos állam megtámadásával Oroszország megbízhatatlan szomszéddá vált a két skandináv állam számára, a 2022-es ukrajnai háború elindulásával pedig Helsinki és Stockholm a választói akarat és biztonsági helyzet megváltozását látva módosította biztonságpolitikai irányát, és elindította a NATO-csatlakozásra irányuló diplomáciai folyamatot, 2022. május 18-án hivatalosan is felvételét kérte a védelmi szövetségbe.

A csatlakozási szerződést a NATO harminc tagállamában a nemzeti parlamenteknek is ratifikálniuk kell,

az új államok csak az összes tag egyhangú támogatásával válhatnak teljes jogú NATO-tagországgá.

Ebben a jóváhagyási folyamatban még két országra várnak: Magyarországra és Törökországra.

A török, a svéd és a finn külügyminiszterek tárgyalása a NATO külügyminiszteri csúcsán Bukarestben 2022. november 29-én  –  forrás: Murat Gok / Anadolu Agency via AFP
A török, a svéd és a finn külügyminiszterek tárgyalása a NATO külügyminiszteri csúcsán Bukarestben 2022. november 29-én – forrás: Murat Gok / Anadolu Agency via AFP

A magyar kivárás

Az Országgyűlés a finn és a svéd NATO-csatlakozásról szóló vitáját és szavazását egy korábbi időpontról március 20-ra halasztotta, a módosítás oka állítólag az, hogy a Fidesz-KDNP a döntéshez meg akarja várni, míg tárgyalóküldöttségük hazatér a két skandináv államból.

A CNN elemzése szerint Orbán Viktor taktikázik, és hazája támogatásáért engedményeket akar kicsikarni a svédektől és a finnektől. Mint a liberális amerikai csatorna szerzője emlékeztet, a két ország gyakran támadta a magyar kormányt a jogállamisági vitában,

a magyar kormányfő pedig méltányosságot kérhet tőlük a NATO-csatlakozás jóváhagyásáért cserébe.

Az amerikai szerző idézi Cseh Katalin EP-képviselőt, aki szerint a finn és svéd csatlakozás akadályoztatása egy magyar gesztus Putyinnak, illetve aki úgy véli, az orosz háborús vereség tarthatatlan helyzetbe hozná Orbán rendszerét.

Recep Tayyip Erdogan és a kormánypárti frakció az ankarai parlamentben március elsején – forrás: MEHMET ALI OZCAN / Anadolu Agency via AFP
Recep Tayyip Erdogan és a kormánypárti frakció az ankarai parlamentben március elsején – forrás: MEHMET ALI OZCAN / Anadolu Agency via AFP

A török vétó ott lebeg

A CNN szerint a NATO-tisztségviselők a magyar vétótól nem tartanak, a töröktől viszont nagyon is. Az optimistábbak

abban reménykednek, hogy Törökország a svédekkel való kiadatási vitájában végül enged az észérveknek,

az ellene a szíriai beavatkozásai miatt hozott korábbi szankciók feloldásának és új harci gépek vásárlásának ígéretével végül megelégszik, és aláírja a skandináv csatlakozási szerződéseket.

Ankara fő feltétele a csatlakozás támogatására az, hogy Svédország adja ki számára az általa terrorista szervezetnek tartott Kurdisztáni Munkáspárt (PKK) ott menedéket találó tagjait – Svédország a megalapozott vádak hiányában erre nem hajlandó.

Ennél azért több van a háttérben: júniusban parlamenti és elnökválasztást tartanak Törökországban, és az eddig megdönthetetlennek bizonyult elnök, Recep Tayyip Erdogan hatalmán repedések keletkeztek – a törökországi földrengések okozta katasztrófa kezelésében kormányzata gyengének bizonyult, nagy a lakossági elégedetlenség. Ilyen helyzetben az elnöknek erősnek kell mutatkoznia, és a többségi választói akaratot kell képviselnie, ha továbbra is hatalmon akar maradni – írja a CNN elemzése, hozzátéve, hogy jelenleg a török társadalomban erős a kurd- és a Nyugat-ellenes érzület, így

ebben a miliőben kockázatos lenne az elnöknek egy nyugati, NATO-kompromisszumba belemennie.

A másik szempont, hogy Erdogannak szüksége van Oroszországra, elsősorban a közepesen teljesítő török gazdaság bajban lenne, ha nem érkeznének az orosz pénzek, befektetések, másrészt a politikai szövetség miatt is. A NATO-bővítés támogatása nagyon rossz pont lenne Putyin előtt, hiszen az ukrajnai háború is orosz indoklás szerint azért robbant ki, mert Oroszország megakadályozta a NATO feltételezett újabb keleti bővítését.

A CNN által megkérdezett NATO-tisztségviselők szkeptikusak azzal kapcsolatosan, hogy a július 11-i NATO-csúcsig megszülethet a török jóváhagyás. A keletkező helyzet pedig azt demonstrálhatja, amit Putyin szeretne látni: a NATO tagállamai megosztottak – a szövetség ezt a forgatókönyvet szeretné elkerülni. A nagy dilemma az, hogy ha a törökök nem tudnak megegyezni a svédekkel, akkor

megtörténjen-e a finn csatlakozás a svédek nélkül, vagy tartsák fenn továbbra is a két állam együttes haladását,

és egyelőre egyik se lépne be. Ez utóbbinak lehetnek súlyos biztonsági következményei, hiszen a két államra nem vonatkozna a jövőben sem a NATO kollektív védelme, de a neutralitás biztonsága sem, mert arról az álláspontról már elmozdultak.

***

 

Nyitókép:  Vlagyimir Putyin találkozója Recep Tayyip Erdogannal a Sanghaji Együttműködési Szervezet (SCO) csúcstalálkozóján Szamarkandban 2022. szeptember 16-án  –  forrás: Alexandr Demyanchuk / SPUTNIK / AFP

Összesen 114 komment

A kommentek nem szerkesztett tartalmak, tartalmuk a szerzőjük álláspontját tükrözi. Mielőtt hozzászólna, kérjük, olvassa el a kommentszabályzatot.
Sorrend:
salmonella
2023. március 09. 06:36
Jobb lenne az eszkimókat kihagyni. Jellemtelen banda. Ha felveszik őket, a mocskolódás folytatódni fog. Remélem a törökök beintenek nekik.
krampus
2023. március 06. 10:16
MEglatjuk, hogy a tevebaszok fontosabbak lesznek e a svedeknek mint sajat emberei. Az ongyilkos libsi elmebaj utolerhetetlen ilyen teren.
Mandolini
2023. március 06. 07:31
Erőt kell mutatni, mert ez a söpredék ebből ért. Szórakoznak velünk amíg engedjük. Utolsó volt, hogy a FIDESZ-re szavaztam, ha meghajlanak.
NZoltán
2023. március 05. 22:43
Hát most miután Erkki Tuomioja, a finn külügyi bizottság alelnöke szerint „Finnországnak nincs miről tárgyalnia a küldöttséggel, és nincs mit magyaráznia”, ha rajtam múlna, azonnal lemondanám a magyar küldöttség útját. Fölösleges az út, hiszen állítólag nincs miről tárgyalni és bizonyítva a jó szándékunkat, azonnal javasolnám a finnek NATO tagságának a ratifikációját. Mert megérdemlik... és ha eddig nem volt semlegesként amitől féljenek,... hát ezután biztonságukat a NATO garantálja. Így máris küldhetik a tankokat és a fegyvereket is korlátozás nélkül az ukránoknak, mert ... azok által sokan örök békét nyernek.
Jelenleg csak a hozzászólások egy kis részét látja. Hozzászóláshoz és a további kommentek megtekintéséhez lépjen be, vagy regisztráljon!