Magyarország csak korrektséget, Törökország viszont mást is várhat majd a NATO ajtajában álló svédektől

Svédország és Finnország a második világháború után gazdaságilag, majd politikailag az új európai integráció részesei lettek, az Európai Unió tagjaivá váltak, ugyanakkor az oroszokkal való múltbeli háborús tapasztalatok miatt, valamint a geopolitikai valóságot elfogadva

Ez a modell egészen 2014-ig, a Krím annektálásáig jól működött, akkor azonban egy szomszédos állam megtámadásával Oroszország megbízhatatlan szomszéddá vált a két skandináv állam számára, a 2022-es ukrajnai háború elindulásával pedig Helsinki és Stockholm a választói akarat és biztonsági helyzet megváltozását látva módosította biztonságpolitikai irányát, és elindította a NATO-csatlakozásra irányuló diplomáciai folyamatot, 2022. május 18-án hivatalosan is felvételét kérte a védelmi szövetségbe.

A csatlakozási szerződést a NATO harminc tagállamában a nemzeti parlamenteknek is ratifikálniuk kell,

Ebben a jóváhagyási folyamatban még két országra várnak: Magyarországra és Törökországra.

A magyar kivárás

Az Országgyűlés a finn és a svéd NATO-csatlakozásról szóló vitáját és szavazását egy korábbi időpontról március 20-ra halasztotta, a módosítás oka állítólag az, hogy a Fidesz-KDNP a döntéshez meg akarja várni, míg tárgyalóküldöttségük hazatér a két skandináv államból.

A CNN elemzése szerint Orbán Viktor taktikázik, és hazája támogatásáért engedményeket akar kicsikarni a svédektől és a finnektől. Mint a liberális amerikai csatorna szerzője emlékeztet, a két ország gyakran támadta a magyar kormányt a jogállamisági vitában,

Az amerikai szerző idézi Cseh Katalin EP-képviselőt, aki szerint a finn és svéd csatlakozás akadályoztatása egy magyar gesztus Putyinnak, illetve aki úgy véli, az orosz háborús vereség tarthatatlan helyzetbe hozná Orbán rendszerét.

A török vétó ott lebeg

A CNN szerint a NATO-tisztségviselők a magyar vétótól nem tartanak, a töröktől viszont nagyon is. Az optimistábbak

az ellene a szíriai beavatkozásai miatt hozott korábbi szankciók feloldásának és új harci gépek vásárlásának ígéretével végül megelégszik, és aláírja a skandináv csatlakozási szerződéseket.

Ankara fő feltétele a csatlakozás támogatására az, hogy Svédország adja ki számára az általa terrorista szervezetnek tartott Kurdisztáni Munkáspárt (PKK) ott menedéket találó tagjait – Svédország a megalapozott vádak hiányában erre nem hajlandó.

Ennél azért több van a háttérben: júniusban parlamenti és elnökválasztást tartanak Törökországban, és az eddig megdönthetetlennek bizonyult elnök, Recep Tayyip Erdogan hatalmán repedések keletkeztek – a törökországi földrengések okozta katasztrófa kezelésében kormányzata gyengének bizonyult, nagy a lakossági elégedetlenség. Ilyen helyzetben az elnöknek erősnek kell mutatkoznia, és a többségi választói akaratot kell képviselnie, ha továbbra is hatalmon akar maradni – írja a CNN elemzése, hozzátéve, hogy jelenleg a török társadalomban erős a kurd- és a Nyugat-ellenes érzület, így

A másik szempont, hogy Erdogannak szüksége van Oroszországra, elsősorban a közepesen teljesítő török gazdaság bajban lenne, ha nem érkeznének az orosz pénzek, befektetések, másrészt a politikai szövetség miatt is. A NATO-bővítés támogatása nagyon rossz pont lenne Putyin előtt, hiszen az ukrajnai háború is orosz indoklás szerint azért robbant ki, mert Oroszország megakadályozta a NATO feltételezett újabb keleti bővítését.

A CNN által megkérdezett NATO-tisztségviselők szkeptikusak azzal kapcsolatosan, hogy a július 11-i NATO-csúcsig megszülethet a török jóváhagyás. A keletkező helyzet pedig azt demonstrálhatja, amit Putyin szeretne látni: a NATO tagállamai megosztottak – a szövetség ezt a forgatókönyvet szeretné elkerülni. A nagy dilemma az, hogy ha a törökök nem tudnak megegyezni a svédekkel, akkor

és egyelőre egyik se lépne be. Ez utóbbinak lehetnek súlyos biztonsági következményei, hiszen a két államra nem vonatkozna a jövőben sem a NATO kollektív védelme, de a neutralitás biztonsága sem, mert arról az álláspontról már elmozdultak.

***

Nyitókép:  Vlagyimir Putyin találkozója Recep Tayyip Erdogannal a Sanghaji Együttműködési Szervezet (SCO) csúcstalálkozóján Szamarkandban 2022. szeptember 16-án  –  forrás: Alexandr Demyanchuk / SPUTNIK / AFP