Míg a magyar parlament jóváhagyását biztosra veszik a NATO-tisztségviselők, Ankarát nehéz lesz rávenni a svéd NATO-tagság támogatására.
Svédország és Finnország a második világháború után gazdaságilag, majd politikailag az új európai integráció részesei lettek, az Európai Unió tagjaivá váltak, ugyanakkor az oroszokkal való múltbeli háborús tapasztalatok miatt, valamint a geopolitikai valóságot elfogadva
Ez a modell egészen 2014-ig, a Krím annektálásáig jól működött, akkor azonban egy szomszédos állam megtámadásával Oroszország megbízhatatlan szomszéddá vált a két skandináv állam számára, a 2022-es ukrajnai háború elindulásával pedig Helsinki és Stockholm a választói akarat és biztonsági helyzet megváltozását látva módosította biztonságpolitikai irányát, és elindította a NATO-csatlakozásra irányuló diplomáciai folyamatot, 2022. május 18-án hivatalosan is felvételét kérte a védelmi szövetségbe.
A csatlakozási szerződést a NATO harminc tagállamában a nemzeti parlamenteknek is ratifikálniuk kell,
Ebben a jóváhagyási folyamatban még két országra várnak: Magyarországra és Törökországra.
Az Országgyűlés a finn és a svéd NATO-csatlakozásról szóló vitáját és szavazását egy korábbi időpontról március 20-ra halasztotta, a módosítás oka állítólag az, hogy a Fidesz-KDNP a döntéshez meg akarja várni, míg tárgyalóküldöttségük hazatér a két skandináv államból.
A CNN elemzése szerint Orbán Viktor taktikázik, és hazája támogatásáért engedményeket akar kicsikarni a svédektől és a finnektől. Mint a liberális amerikai csatorna szerzője emlékeztet, a két ország gyakran támadta a magyar kormányt a jogállamisági vitában,
Az amerikai szerző idézi Cseh Katalin EP-képviselőt, aki szerint a finn és svéd csatlakozás akadályoztatása egy magyar gesztus Putyinnak, illetve aki úgy véli, az orosz háborús vereség tarthatatlan helyzetbe hozná Orbán rendszerét.
A CNN szerint a NATO-tisztségviselők a magyar vétótól nem tartanak, a töröktől viszont nagyon is. Az optimistábbak
az ellene a szíriai beavatkozásai miatt hozott korábbi szankciók feloldásának és új harci gépek vásárlásának ígéretével végül megelégszik, és aláírja a skandináv csatlakozási szerződéseket.
Ankara fő feltétele a csatlakozás támogatására az, hogy Svédország adja ki számára az általa terrorista szervezetnek tartott Kurdisztáni Munkáspárt (PKK) ott menedéket találó tagjait – Svédország a megalapozott vádak hiányában erre nem hajlandó.
Ennél azért több van a háttérben: júniusban parlamenti és elnökválasztást tartanak Törökországban, és az eddig megdönthetetlennek bizonyult elnök, Recep Tayyip Erdogan hatalmán repedések keletkeztek – a törökországi földrengések okozta katasztrófa kezelésében kormányzata gyengének bizonyult, nagy a lakossági elégedetlenség. Ilyen helyzetben az elnöknek erősnek kell mutatkoznia, és a többségi választói akaratot kell képviselnie, ha továbbra is hatalmon akar maradni – írja a CNN elemzése, hozzátéve, hogy jelenleg a török társadalomban erős a kurd- és a Nyugat-ellenes érzület, így
A másik szempont, hogy Erdogannak szüksége van Oroszországra, elsősorban a közepesen teljesítő török gazdaság bajban lenne, ha nem érkeznének az orosz pénzek, befektetések, másrészt a politikai szövetség miatt is. A NATO-bővítés támogatása nagyon rossz pont lenne Putyin előtt, hiszen az ukrajnai háború is orosz indoklás szerint azért robbant ki, mert Oroszország megakadályozta a NATO feltételezett újabb keleti bővítését.
A CNN által megkérdezett NATO-tisztségviselők szkeptikusak azzal kapcsolatosan, hogy a július 11-i NATO-csúcsig megszülethet a török jóváhagyás. A keletkező helyzet pedig azt demonstrálhatja, amit Putyin szeretne látni: a NATO tagállamai megosztottak – a szövetség ezt a forgatókönyvet szeretné elkerülni. A nagy dilemma az, hogy ha a törökök nem tudnak megegyezni a svédekkel, akkor
és egyelőre egyik se lépne be. Ez utóbbinak lehetnek súlyos biztonsági következményei, hiszen a két államra nem vonatkozna a jövőben sem a NATO kollektív védelme, de a neutralitás biztonsága sem, mert arról az álláspontról már elmozdultak.
***
Nyitókép: Vlagyimir Putyin találkozója Recep Tayyip Erdogannal a Sanghaji Együttműködési Szervezet (SCO) csúcstalálkozóján Szamarkandban 2022. szeptember 16-án – forrás: Alexandr Demyanchuk / SPUTNIK / AFP
Tíz évvel ezelőtt hazánkat Európa mehurcolta, mert lezárta a déli határát. Akkor mindenki „embertelennek” nevezett minket – ma ugyanazok az országok kerítést építenek, határt zárnak és menekültkvótákat utasítanak vissza. Íme a 2015-ös migrációs válság története – magyar szemmel.
„Tudjuk, hogy Oroszország sok mindenre képes, ezért nem szabad naivnak lennünk” – hangsúlyozta Mark Rutte.
Szerinte ugyanis a kisfiú „úgy nézett ki, mint egy rasszista”.
Szijjártó Péter külügyminiszter bejegyzése alatt szabadultak el az indulatok.
Konkrét adatokkal álltak elő Moszkvában.
A szakértő arról is beszélt, hogy az amerikai elnök mindent elkövet, hogy lezárja és megoldja az orosz-ukrán háborút.
Az ukrán elnök hangsúlyozta, hogy Kijev és Varsó folyamatos koordinációja rendkívül fontos annak érdekében, hogy „az egységes európai álláspont világosan hallható legyen Moszkvában és Washingtonban is”.
Több ellenzéki meghívott is megfutamodott, de azért nem fognak unatkozni a résztvevők.
