A zenész úgy látja, egyre inkább beigazolódik korábbi előérzete, hogy egy olyasfajta pártállami rendszer áll vissza, amit ő már ’90 előtt megélt.
„Ma már nyilvánvaló, hogy 2010-ben valójában egy új rendszer született, a kétharmados többség diktatúrája. És én ebben az új rendszerben ott találtam magam, ahová Az Illés szekerén dalai elhelyeztek” – nyilatkozta Bródy János az rtl.hu-nak adott interjújában.
A zenész nemrég jelentette be, hogy végleg visszavonul.
Az interjúban Bródy elmondta, hogy életében többször gondolta, itt van zenei pályafutása vége. A kilencvenes évek közepe táján pánikbeteg lett, de később kezdett újra magára találni. Azt gondolta, a 2011 őszén megjelent Az Illés szekerén lemezzel elbúcsúzik, de a koncerteken felforrósodott a hangulat, az album néhány száma pedig megalapozta, „hogy a Fidesz által teremtett új világban, a NER-ben hol is az ő helye”.
A beszélgetésben szóba került a nemrég megalakult Petőfi Zenei Tanács is, melyet Bródy lojalitás alapján kinevezett társaságnak tart, márpedig az a tapasztalata, hogy az ilyen tanácsadó testületek inkább csak Patyomkin-dekorációk valamilyen hatalmi szándék homlokzatán.
A zenész felidézi, hogy a pandémia alatt, három éve csinálta meg a Gáz van, babám! albumot, közben pedig tényleg nagy lett a gáz, az oroszok lerohanták Ukrajnát. Azóta jár az a mondás a fejében, hogy háborúban hallgatnak a múzsák. „És miközben hallgatnak, megy ez a hintapolitikára hajazó pávatánc, meg ez a központilag irányított orwelli propaganda, ahol békét akar, aki háborúzik, és szabadságot, aki rabságba taszít.” – mondja Bródy.
Amit mostanában gondol, az már nem dalokba való, teszi hozzá Bródy.
Nyitókép:MTI / Mohai Balázs