Arany, ékszer, műkincs – nem csak az állampapírt tartják tuti befektetésnek a magyarok

A válságosabb gazdasági periódusokban az emberek jellemzően az „aranyba” menekülnek mint befektetési formába. Tapasztalta-e ezt a BÁV is az elmúlt időszakban, milyen volt a befektetési arany iránti kereslet tavaly, és milyen várakozásaik vannak erre az évre?

Az arany népszerűsége töretlen, ez mind a befektetési célú aranytömbök, mind a használt és új ékszerek eladási arányaiban megfigyelhető. A BÁV Zálog fiókhálózatában több mint hárommilliárd forint értékben vásároltak befektetési célú aranyat 2022-ben. Ez az érték a 2021-es forgalom háromszorosának felel meg, ami nagyrészt annak tudható be, hogy a bizonytalan gazdasági helyzetben, a magas inflációs környezetben a legbiztosabb eszközöket igyekeznek megtalálni a befektetők. Az értékesített aranytömbök mennyisége december végére elérte a 141 kilogrammot, a legkedveltebb kiszerelés az 5 grammos volt, míg a legnagyobb értékben tavaly is a 100 grammos aranytömb fogyott. A jövőt illetően egy ilyen változó gazdasági környezetben nehéz találgatásokba bocsátkozni, de a történelmi tendenciák jól mutatják a most lejátszódó folyamatokat.

Egy háborús helyzetben szinte azonnal megugrik az arany árfolyama, majd egy kisebb visszaesést követően állandósul az emelkedés. Ez történik most is?

Igen, az arany világpiaci ára az elmúlt években jellemzően az 1600 és 2000 dollár közötti sávban mozgott, majd az orosz–ukrán háború kitörését követően szinte azonnal 2000 dollár fölé kúszott a jegyzés. Ezt követően, egy kisebb visszaesés után, november óta újra folyamatosan emelkedik az árfolyam, és az akkori 1650 dollár körüli árról elindulva, ma már újra a 2000 dolláros szinthez áll közelebb a nemesfém unciánkénti (31,1 gramm) ára. Egy pénzügyi krízis esetén az arany az egyik legbiztonságosabb, a fizetőértéket megőrző befektetés, a kilábalási időszak kezdetétől pedig az első olyan eszközök között van, amelyek jó eséllyel számítanak értéknövelő befektetésnek. Az arany mellett szól az is, hogy könnyen szállítható, és a világ bármelyik pontján elfogadják. Ezeket figyelembe véve idén vélhetően továbbra is nagy lesz a kereslet az arany iránt.

Ha a nemesfémeket tekintve nem kifejezetten a befektetési aranyra gondolunk, hanem általában az ékszerekre, akkor ügyfeleik, aukcióik résztvevői részéről hogyan látják, él-e még a lakosságban az a gondolat, hogy értékállóságuk miatt ékszerekben is érdemes tartani a pénzt?

Az aranyba való befektetés népszerűsége miatt

A forgalom itt is hárommilliárd forint felett zárt a 2021-es esztendő 2,3 milliárdos forgalmához képest. Az ékszer-értékesítés szempontjából az egyik legerősebb hónapban, decemberben is 30 százalékkal nagyobb értékben vásároltak a társaságtól, mint egy évvel korábban. Ebbe beletartozik az is, hogy jelentősen nőtt a használt ékszerek iránti kereslet is, hiszen befektetési célból vizsgálva ezek ára kedvezőbb, ami komoly vonzerőnek számít. Jellemzően 30 év feletti ügyfeleink vannak. Ennek oka leginkább az, hogy a fiatalabb generáció kevésbé rendelkezik már arany ékszerrel vagy műtárggyal, épp ezért fontos feladatunk van abban, hogy felhívjuk az ő figyelmüket az arany értékállóságára, és befektetési értékére. Az ékszerek népszerűségét műkereskedelmi üzletágunkban is tapasztaljuk. Az elmúlt években megjelent egy olyan gyűjtői réteg, akiket kifejezetten az ékszer és a luxusóra érdekel. A BÁV 250 éves történelmi hagyatékának fontos részét képezi a folyamatos megújulás, a felmerülő ügyféligényekre való hatékony reakció. Így az ékszerek és luxusórák iránt kialakult növekvő igényt kiszolgálva aukciós palettánkat úgy alakítottuk át, hogy a művészeti aukcióink első napján csak ezek kerülnek kalapács alá. Így például a 81. Művészeti aukció első napján, május 23-án az óráké és az ékszereké lesz a főszerep.

Bár a befektetési érték egyre fontosabb szerepet tölt be a választás során, mégis azt látjuk, hogy továbbra sem előzi meg az esztétikai értéket. Az emberek olyan dolgokat vásárolnak szívesen, ami közel áll hozzájuk, ami jól mutat a lakásukban, vagy amit szívesen viselnek. A legtöbben hosszú távú befektetésként tekintenek a műgyűjtésre. Ahhoz azonban, hogy ezen a területen eligazodjunk, érdemes segítséget kérni vagy olyan helyen vásárolni, ahol garanciát vállalnak az általuk kínált termékekre, például professzionális galériáknál. Az aukciók is rendkívül jó alkalmak arra, hogy értékes tárgyakhoz juthassunk. A BÁV-nál rendkívül szigorú szakmai zsűri nézi át az aukciós anyagokat, ahol becsüseink és külsős szakemberek tárgycsoportonként együtt ellenőrzik az összes festményt, műtárgyat, ékszert, a hozzájuk tartozó dokumentációval, kutatási anyaggal együtt, hogy amit árverésre bocsátunk, az valóban eredeti és értékében pontosan meghatározott alkotás legyen.

A műtárgybefektetéseknél is ugyanaz a helyzet, mint a pénzbefektetéseknél: jó az eligazodást segítő tudás birtokában lenni. Hogyan tudják ebben támogatni az ügyfeleket?

A BÁV fontos szerepet vállal az edukációban is. A Becsüs Akadémiánk mindenki számára nyitott, akit mélyebben érdekel a műkereskedelem világa. Itt a résztvevők három fakultáson (festmény, műtárgy, ékszer) megismerkedhetnek a művészettörténet nagy korszakaival, legfontosabb alkotóival, a műkereskedelmi piac sajátosságaival, és mindenekelőtt azzal, milyen szempontok alapján történik a műtárgyak értékbecslése. A trendek tekintetében nem ennyire egzakt a válasz. Most azt tapasztaljuk, hogy míg régebben ötévente változott a különböző műkereskedelmi irányzatok iránti érdeklődés, most akár fél–egy éven belül új trendek jelennek meg. A nemrégiben megrendezett 17. Grafikai aukciónk egyik meglepetése volt, hogy a klasszikus rézkarcok voltak a legnépszerűbbek, míg egy évvel korábban a geometrikus absztrakció stílusirányzatába sorolható alkotások voltak a legkeresettebbek. Ugyanakkor

aki a 81. Művészeti aukciónkon egy muzeális jelentőségű olajfestménnyel szerepel majd, vagy a Zsolnay-család, amelynek kerámiái szintén állandó szereplői műtárgyárveréseinknek.

Összességében mi a benyomásuk, mit mutatnak a számok: egy olyan gazdaságilag nehezebb időszak, mint a mostani, hogyan a hat BÁV működésére, ügyfélkörére, a szolgáltatásaik iránti érdeklődésre?

A BÁV idén ünnepli 250 éves évfordulóját. 1773-ban Mária Terézia elsősorban a lakosság támogatása és az értékmegőrzés miatt alapította meg a BÁV jogelődjét. A társaság küldetése azóta is változatlan. Munkánk során nagymértékben támaszkodunk arra a komoly és magas színvonalú szakmai tudásra, mely az évszázadok alatt felhalmozódott. Kollégáink mindegyike becsüs végzettséggel és komoly tapasztalattal rendelkezik, ami garanciát jelent a pontos értékmeghatározáskor, a hamisítványok kiszűrése során, és ez az alapja annak a bizalmi kapcsolatnak, mely miatt minket keresnek fel. A BÁV működésének a középpontjában mindig az ügyfelek állnak, és a folyamatos fejlődés jegyében igyekszünk a felmerülő új igényekre proaktívan reagálni. Így például tavaly új terméket vezettünk be, az áruvásárlási kölcsönt, mely lehetővé teszi, hogy a kiválasztott ékszer akkor is megvásárolható legyen, ha a vásárló csak a vételár egy részével rendelkezik.

A jövőre nézve milyen terveik vannak?

Szeretnénk az elfogadható zálogfedezetek körét tovább szélesíteni, igyekszünk figyelembe venni a nemzetközi tapasztalatokat és a folyamatosan változó piaci igényeket is. Jelenleg a BÁV zálogkölcsönzésből származó forgalma 20 százalékos növekedést mutat 2021-hez képest, ami összhangban van azzal, hogy korábban publikált kutatási eredményeink alapján a magyar lakosság 71 százaléka érzi úgy, hogy romlott az anyagi helyzete. E téren a kereslet további növekedésére számítunk, és ezzel párhuzamosan úgy véljük, hogy nőni fog a prolongálások és a kényszerértékesítések aránya is, mert több lesz az olyan ügyfél, aki hosszabb idő alatt vagy egyáltalán nem fogja tudni visszafizetni a kölcsönt. A zálogtárgyak rendezési aránya még mindig magas, 90 százalék felett van. A kiváltások magas számának fenntartására nagy hangsúlyt fektetünk, hiszen mi is abban vagyunk érdekeltek, hogy a zálogtárgy hosszú távon ügyfeleinknél maradjon, így legközelebb, egy hasonló élethelyzetben ismét legyen mihez fordulni.

Nyitókép: MTI/Koszticsák Szilárd