Hasonlóan a koronavírus-pandémia első időszakához, az orosz-ukrán háború kezdeti szakaszában nagy felugrás volt az arany árfolyamában, minden devizanemben.
Míg a háború előtti időszakban 1700 dollár/uncia volt az arany árfolyama, a nagy pánik hatására rövidesen kétezer dollár felé emelkedett, hiszen világszerte megugrott a kereslet. „Aztán amilyen gyorsan felfutott az arany ára, olyan gyorsan jött is a korrekció, bár ezt forintban nem érzékeltük, ez csak a világpiaci aranyárra volt igaz, mert a forint egyidejűleg gyengült”– magyarázza Schmidt Kálmán. A dollár erősödése például negatív hatással van az arany árfolyamára, mint ahogyan más nyersanyagokéra is.
Magyar viszonylatban még mindig elsöprő a kereslet a befektetési arany után,
„ez nem csak a háború első heteire volt igaz, amikor nagyon sokat jöttek aranyat venni befektetési céllal, hanem nyáron, a rossz inflációs számok hatására, majd egy újabb rohamban 2-3 héttel ezelőtt is”, valószínűleg a forint gyengülésének okán.
Összességében egész évben nagyon erős volt a kereslet az arany iránt, az Aranypiac befektetési arany-üzlet forgalma a tavalyi év négyszerese, vagyis 7 milliárd forint helyett 28 milliárd forint volt.