Veszik a magyarok az aranyat, mintha nem lenne holnap

Hasonlóan a koronavírus-pandémia első időszakához, az orosz-ukrán háború kezdeti szakaszában nagy felugrás volt az arany árfolyamában, minden devizanemben.

Míg a háború előtti időszakban 1700 dollár/uncia volt az arany árfolyama, a nagy pánik hatására rövidesen kétezer dollár felé emelkedett, hiszen világszerte megugrott a kereslet. „Aztán amilyen gyorsan felfutott az arany ára, olyan gyorsan jött is a korrekció, bár ezt forintban nem érzékeltük, ez csak a világpiaci aranyárra volt igaz, mert a forint egyidejűleg gyengült”– magyarázza Schmidt Kálmán. A dollár erősödése például negatív hatással van az arany árfolyamára, mint ahogyan más nyersanyagokéra is.

„ez nem csak a háború első heteire volt igaz, amikor nagyon sokat jöttek aranyat venni befektetési céllal, hanem nyáron, a rossz inflációs számok hatására, majd egy újabb rohamban 2-3 héttel ezelőtt is”, valószínűleg a forint gyengülésének okán.

Összességében egész évben nagyon erős volt a kereslet az arany iránt, az Aranypiac befektetési arany-üzlet forgalma a tavalyi év négyszerese, vagyis 7 milliárd forint helyett 28 milliárd forint volt. 

Kérdésünkre, miszerint milyen változást hozna, ha hazánk nem kapná meg a helyreállítási alapból járó összegeket az év végén, Schmidt kifejtette, hogy ez a forgatókönyv nyilván rontaná az ország adósbesorolását, amit forintgyengülést hozna. Ez könnyen vezethet pánikhoz, hogy a forint esetleg még tovább gyengül, ennek hatására pedig az elúszó megtakarításaikat féltő emberek az arany felé fordulhatnak.

– magyarázza Schmidt.

Igaz, ha a fenti forgatókönyvet nagyon valószínűnek tartanák a piaci szereplők, akkor nem látnánk a mostanihoz hasonló euróárfolyamot, sokkal gyengébb lenne a forint, tehát erre a piaci szereplők sem számítanak valószínűleg – tette hozzá a szakértő. 

Fotó: Pixabay