Tudta, hogy nem Szoboszlai az egyetlen magyar az NL-álomcsapatban?
Sokat köszönhet neki is a magyar labdarúgó-válogatott.
Statisztikai adatsor bizonyítja, hogy nem volt igaz az az állítás, mely szerint Magyarországon lett volna a legmagasabb a koronavírus-járvány miatti többlethalálozás Európában.
Emlékezetes, hogy az ellenzék a pandémia újabb és újabb hullámai alatt rendre azzal vádolta a kormányt, hogy a halálozások számát tekintve csődöt mondott a járvány kezelése Magyarországon. Egy svéd napilap adataiból azonban világosan kiderül: közel sem hazánkban okozta a legnagyobb többlethalálozást a koronavírus Európában.
Most egy újabb statisztika készült a témában. A Svenska Dagbladet nevű svéd napilap megbízásából – az Eurostat és más európai országok statisztikai hivatali adatainak felhasználásával – készült kimutatásban svéd statisztikusok összevetették a 2020 és 2022 közötti halálozások számát a várható halálozások átlagértékével, amely a világjárvány kitörése előtti évek, azaz a 2017–2019-es halálozási adatokon alapul.
A 31 európai országot vizsgáló felmérés szerint a legnagyobb többlethalálozás Bulgáriában volt, majdnem 20 százalékos, de kiugróan magas adatot produkált két visegrádi állam, Szlovákia és Lengyelország is, 18,7, illetve 17,7 százalékkal. Az első tízben található még Ciprus, Csehország, Románia, Litvánia, Málta, Szlovénia és Olaszország.
Hazánk a maga 10,1 százalékos értékével a lista 17. helyén áll, két balti állam, Észtország és Lettország között. Ez azt jelenti, hogy a kelet-közép-európai régióban Magyarországon volt a legkisebb a többlethalálozás, nagyjából egyébként ugyanakkora, mint Ausztriában (9,8 százalék).
Dániában, Luxemburgban, Norvégiában és Svédországban 4-5 százalék körüli volt az érték, azaz mindössze negyede-ötöde a lista élén álló országokénak.
A Svéd Statisztikai Hivatal a számításait az európai államok által az Eurostatnak és a nemzeti statisztikai hatóságoknak jelentett adatokra alapozta. A szomszédos norvégok statisztikai hivatala ugyanakkor rámutat: a többlethalandóság abból a szempontból viszonylag tompa mérőszámnak tekinthető, hogy nem veszi figyelembe az országok eltérő kormegoszlását, valamint azt sem, hogy a népesség növekszik-e vagy csökken.
Nyitókép: MTI/Balogh Zoltán